Makói Népujság, 1945. január (1. évfolyam, 1-8. szám)
1945-01-23 / 1. szám
Makó népéhez Hosszú hónapok némasága után ismét hanghoz jutott Makó népe. Hála ezért elsősorban annak a diadalmas Vörös Hadseregnek, amely a zsarnok bilincseit széttörve, lehetővé tette, hogy szabadon szárnyaljon a gondolat és szabad legyen a sajtó. De hálásan kell megemlékeznünk azokról a fáradhatatlan férfiakról is, akik minden akadályt leküzdve, kiharcolták lapunknak az engedélyt, hogy az új időnek megfelelő szellemben kielégítsük a közönségnek minden jogos igényét, amelyet lapunkkal szemben támaszthat. A régi, feudális Magyarország saját bűnében összeomlott, így tehát lapunk nemcsak új köntösben, hanem új szellemben is fogja szolgálni az olvasóközönséget. Hangunk is sok tekintetben újszerű lesz. Nem a tények elferdítésére fektetjük a fősúlyt, mint szégyenteljesen kimúlt elődeink, hanem minden fáradozásunk arra irányul, hogy megtanítsuk olvasóinkat látni és helyesen itélni. A mi célunk az, hogy kivezessük hazánkat a katasztrófából, melybe a német szövetség és a velük közösen vívott háború sodorta. El kell takarítanunk a romokat, hogy új országot építhessünk. A romok eltakarítása alatt nemcsak az anyagi romok eltakarítására gondolunk, hanem elsősorban az erkölcsi romoktól kell megtisztítani az országot, mert szilárd alap nélkül ismét rombadőlhet, minden tiszta szándékunk mellett is, a legféltettebb kincsünk: a dolgozók Magyarországa. Úgy az elkövetkező tisztogatási munkához, valamint az országunkújraépítéséhez segítségül hívunk minden becsületes, tisztaszándék okú, demokratikus gondolkozásúsmagyart, mert a szörnyű pusztulás vitán minden munkáskézre szüksége van az országnak. Álljon tehát mindenki mellénk, aki igazán magyar és igazán szereti az országot, mert csak így birkózhatunk meg azokkal a mindennél nagyobb nehézségekkel,amelyekkel meg kell küzdenünk, hogy felépíthessük rombadőlt országunkat. a én a vásárhelyi installáonyi Ferenc Szegedvásárhely városok,ongrád vármegye főiden délelőtt iktatják ba. Hódmezővásárhealtáción Nagy Zol- Arad-Torontál vármegyék főispánja is résztvesz, dr.Paál Endre alispán és dr. Szűcs Zoltán h. polgármester kíséretében. \ nv I. ÉVFOLYAM. 1. SZÁM ÁRA 30 FILLÉR___________ \St V \ sj/j_______1945 JANUÁR 23., KEDD MAKÓI mgm DEMOKRATIKUS POLITIKAI NAPILAP Moszkvában aláírták 5- t . . • . . . , ' . egyezményt Háromszázmillió dollárt kell fizetnünk s 8 hadosztályt felállítanunk Moszkva.,, január 20. Szombaton Moszkvában az ideiglenes magyar kormány megbízottai: Gyöngyösi János miniszter, Vörös János tábornok és dr. Balogh István államtitkár aláírták a magyar-orosz fegyverszüneti feltételeket, amelyet az Egyesült Nemzetek részéről Vorosilov szovjet népbiztos írt alá. A fegyverszüneti feltételek 20 pontból állanak és az alábbi fontosabb feltételeket tartalmazzák: Az ideiglenes magyar kormány elismeri, hogy Magyarország vereséget szenvedett a háborúban, ezért beszünteti a további ellenségeskedést s lefegyverezi az ország területén levő német haderőket és internálja azokat. A kormány kötelezi magát szárazföldi, vízi és légi haderő fölállítására, amelyből 8 hadosztályt állít fel a szovjet hadsereggel való együttműködésre. Ezt a létszámot a németorosz hadműveletek végén a békebeli létszámra kell leszállítani. A magyar kormány kiüríti Csehszlovákia és Jugoszlávia megszállt MWMMMMWMWMMMMMMMIMMMMMMMWMMMMMMMMMMMMMMMMMIMmM területeit és visszaállítja az 1937. évi december 1-én fennállott határokat és törli a bekebelezési cikkeket. Szaboly mozgási területet nyújt a szovjet hadseregnek, szabadon bocsátja a hadifoglyokat, gondoskodik ruházatról, orvosokról és egészségügyi szállítóeszközökről. A magyar kormány szabadon bocsátja a politikai foglyokat faj és felekezeti különbség nélkül és védelmet nyújt a zsidóknak. Csehszlovákiának, Jugoszláviának és a Szovjet Uniónak visszaad minden olyan tulajdont, értéket, amit onnan elvitt. A magyar kormány a hadizsákmányt és német hadianyagot kiadja a Szovjet Uniónak. A magyar kormány nem ad engedélyt értékek kivitelére a németek részére. A magyar dunai kikötőben lévő hajókat kiadja a Szovjetnek, a kereskedelmi gőzösök a Szovjet irányítása alá kerülnek. Fűtőanyagot, élelmicikkeket bocsát a Szovjet hadsereg részére. Munka, közlekedési és szállítóeszközök igénybevétele a szovjet hadsereg rendelkezései szerint történik. Jóváteszi a Csehszlovákiában, Jugoszláviában és a Szovjet Unióban okozott károkat és 300 millió dollárt fizet 6 éven át,amelyből 100 millió Jugoszláviának és Csehszlovákiának, 200 millió pedig a Szovjetuniónak jut. Együttműködik a magyar kormány a Szovjet Unióval a háborús bűnösök kiszolgáltatása érdekében. Feloszlatja a hitlerista egyesületeket. Időszaki laptermékek, telefon, távbeszélő- és rádióengedélyek kiadásában a szovjet hadvezetőséggel egyetértésben jár el. A polgári közigazgatást a fronttól 50 kilométerre lévő területen tégyreállítja. Elismeri a magyar kormány hogy az 1938. évi november 2-i és az 1940. évi augusztus 30-i „.Bécsi döntés** semmis, érvénytelen. A fegyverszüneti egyezményt a Szovjet Unió, Anglia és Amerika nevében Vorosilov népbiztos írta alá. fronttól , hogy az 1940. Kommunisták a magyar közéletben A Magyar Kommunista Párt az egyetlen, amelynek az utolsó negyed században nem volt módja az ország színe előtt nyilvánosan kifejteni a maga programját. A Független Kisgazda Párt és a Szociáldemokrata Párt programját ismeri az ország, hiszen csak 1944. március 19-e után kergette őket a föld alá a német bérenc reakció. A kommunistáknak azonban nem volt eddig módjuk az egész nemzet előtt kifejteni, hogy kik és mit akarnak. Éppen ezért az ő közéleti szereplésük elé tekint különös várakozással és érdeklődéssel az ország közvéleménye. Hiszen mindenki előtt köztudomású, hogy a népellenes magyar reakció 25 esztendeig rágalmat rágalomra szórt a magyar és a világ kommunistáira. Hogy kik a kommunisták és mit akarnak, ezt ma a magyar nép nem a kommunistaellenes rémmesékből és az antibolsevista rágalmakból ismerhetikeg, hanem maguknak a kommunistáknak a magatartásukból és tetteikből. A kommunista párt azonban nem,rágódik a múlton. Nem arról van most szó, hogy melyik párt mutatta meg elsőnek a helyes utat, hanem arról, hogy egymásra találjanak párt és társadalmi különbség nélkül az összes magyar hazafiak, akik készek a végveszélybe jutott ország megmentésében résztvenni. Amikor a német rabolja hazánkat, amikor a náci zsarnokok csizmája tiporja a magyar földet, amikor a hatalmat bitorló Szálasi német parancsra tízezrével veti börtönbe a magyar hazafiakat, halomra löveti a magyar munkásokat, parasztokat, értelmiségieket, mikor magyar honvédtiszteket és magyar tábornokokat akasztat, akkor nincs különbség magyar és magyar között. A haza veszélyben van és mi magyar kommunisták most nem ismerünk más ellenséget, mint a német nácikat és gyalázatos hazaáruló cinkosaikat, Szálasi bűnszövetkezetét. Legmélyebb meggyőződésünk, hogy hazánk jövője attól függ, vajon sikerül-e a háborúnak e végső befejező szakaszában cselekvően kivenni részünket a német náci-barbárok elleni küzdelemből és így a magyar fegyverek erejével is hozzájárulni a saját magunk felszabadításához. Csak így tudjuk felépíteni és megszilárdítani a magyar nemzeti államot és biztosítani a demokratikus, független Magyarországot. Így tudjuk megoldani a magyar társadalom évszázadok óta vajúdó, de már égetően sürgőssé vált problémáját, a föld kérdését. Földhöz kell juttatni sok százezer nincstelen földmunkást, mezőgazdasági cselédet és zsellért. Ki kell egészíteni a nagy számú törpe- és kisbirtokot, hogy életképes kis gazdaságokká váljon. Haladéktalanul meg kell valósítani a széleskörű földreformot, amelyet évtizedeken keresztül úgyszólván minden magyar kormány beígért, de mindmostanáig elodáztak. A magyar felemelkedés véleményünk szerint azzal áll, vagy bukik, hogy a földreformot sürgősen végrehajtjuk, vagy nem. A földreform mellett a kommunista párt a magyar demokratikus államrend elengedhetetlen feltételének tartja a munkásság helyzetének megjavítását. Tudjuk, hogy a viszonyok nehezek, de ennek ellenére minden erőfeszítést megteszünk a munkásság életszínvonalának emelésére. Biztosítani kell a szabadságjogokat, a szervezkedési szabadságot, a gyülekezési szabadságot, hogy a munkásság megvédhesse érde