Makói Népujság, 1945. december (1. évfolyam, 252-274. szám)

1945-12-02 / 253. szám

I. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM, 1945 DECEMBER 2. VASÁRNAP. 1 Ára 200 pangd DEMOKRATIKUS NEMZETI BIZOTTSÁG LAPJA A miniszterelnök kétórás beszédben ismertette a Ház előtt az ország kü­l- és belpolitikai teendőit Kifelé jószomszédi viszonyt,­ bent pedig rendet, közbiztonságot teremt az új kormány . Kiirtja a korrupciót és biztosítja a közellátást Budapest. (MTI.) A Tildy-kormány tegnapi bemutatkozása után a nem­zetgyűlés mai ülését 12 órakor nyi­totta meg Nagy Ferenc elnök. A mai ülésen került sor a miniszterelnök bemutatkozó beszédére, amelyben többek között ezeket mondotta: — A kormány, amely ma vezeté­sem alatt bemutatkozik — kezdte be­szédét a miniszterelnök .—, az egész nemzetgyűlésnek, a nemzet egyete­mének kormánya. A miniszterelnök ezután kiemelte, hogy nagy kérdéseink megoldása ér­dekében a koalíciós kormányzást fenntartani kívánjuk.­­• Az előttünk álló feladatok óriá­siak, de nagy biztonságot jelent az az őszinte és reális koalíció, amely­ből a nemzetgyűlés 4 pártja a kor­mányt megalkotta. Ezek után megemlékezett a Dálnoki­­kormány munkájáról, különösen ki­emelte a fegyverszünet megkötését, a földreformot és a választások leve­zetését. Kérte a nemzetgyűlést, ik­tassa jegyzőkönyvbe a Dálnoki-kor­­mány elévülhetetlen érdemeit. A külügyi vonatkozású kérdések­ről szólva hangoztatta a miniszter­­elnök, hogy az új magyar kormány politikája továbbra is azon az alapon 411, amelyet az ideiglenes nemzeti kormány még Debrecenben lefekte­tett. Ennek a külpolitikának első fel­adata a Szovjetunió bizalmának meg­szilárdítása és a Szovjetunióval való gazdasági és kulturális kapcsolatok további fejlesztése. A kormány és az­­egész nemzet eleget kíván tenni a fegyverszüneti szerződésben vállalt kötelezettségének. Nagy súlyt helyez a kormány a nyugati demokráciákkal való kapcso­latok kiépítésére is. Nagy örömére szolgált a kormánynak az Egyesült Államokkal való diplomáciai kapcso­latok felvétele is. A magyar demokrá­cia elismerésének jelét látja a kor­mány abban is, hogy a brit kormány késznek nyilatkozott a hivatalos kor­mányképviselőt­ Londonban fogadni. Külön jelentőséget tulajdonít a kormány a szomszédos népekhez való viszonyunk rendezésének a kölcsönös megértés szellemében, örömmel lát­­­­juk, hogy a Romániával jelenleg fenn­álló kapcsolatok fejlődésképesek. — Jugoszlávia tekintetében Ma­gyarország Jugoszlávia magatartását a komoly baráti jóviszony kialakulá­­sának zálogának tekinti.­­ A demokratikus Ausztriával el­lentéteink nincsenek. Az Ausztriával kapcsolatban megoldandó kérdések: az ott lévő anyagok hazaszállítása, az elhurcolt személyek hazaszállítása. — Jószomszédi viszonyt igyek­szünk teremteni a szomszédos Cseh­szlovákiával is, azonban ez az igyeke­zetünk eddig nem járt sikerrel, mert a jószomszédi viszonyt a Szlovákiá­ban végbemenő és az ottani magyar­ságot súlyosan érintő események miatt kellőképen kialakítani nem tud- t­ták. A legutóbbi időben megkezdődött a magyarlakta vidékek férfilakossá­gának tömeges elszállítása. A kor­mány ezekre a jelenségekre felhívta a szövetséges nagyhatalmak figyel­mét és kérte közbelépésüket. Megálla­pítjuk, hogy Csehszlovákiának a ma­gyar kisebbséggel szemben tanúsított bánásmódja a világ közvéleményének elítélését váltotta ki.­­ Bár Franciaországgal a magyar demokrácia nagy örömére nem kerül­tünk hadiállapotba, a diplomáciai kapcsolatok mégis megszakadtak, azonban őszintén reméljük, hogy ez a kapcsolat helyreáll. Ugyanezt kí­vánjuk a többi, főként semleges or­szágokkal kapcsolatban is. Kívánjuk a Szentszékkel való kapcsolatok hely­reállítását is. A miniszterelnök ezután a békekö­tés kérdésével foglalkozott. Nemcsak a kormány, de az egész nemzet is várja, hogy a békekötés minél előbb valósággá váljék.­­ A kormánynak az az óhaja, hogy a megkötendő békeszerződések a magyar kérdést, a világbéke ügyé­nek és valamennyi középeurópai nép érdekeinek figyelembevételével ren­dezzék. A kormány magyar nemzeti szempontból is azt a békét tekinti a legjobbnak, amely a háborúban meg­sanyargatott népeknek megnyugvást hoz. Ezután a miniszterelnök a belső kérdésekre tért át és hangsúlyozta, hogy most már minden erővel bizto­sítanunk kell a teljes rendezettség állapotát. A belügyi kormányzat leg­fontosabb feladata a reakció elleni­ harc. A közigazgatás egyszerűsítésé­vel egyidejűleg a belügyi kormányzat legsorsdöntőbb feladata megszilárdí­tani a belső rendet és példás közálla­potokat, közbiztonságot, élet- és va­gyonbiztonságot teremteni. Kíméletlen erővel fogjuk letörni a feketézők, árdrágítók és spekulánsok mesterkedéseit. A korrupciót gyöke­resen ki kell irtani az állam gépeze­téből, mindenekelőtt a rendőrségből. A honvédségben egyik legfontosabb feladat a hadsereg demokratikus szel­lemének kifejlesztése. Az igazságügy­minisztérium máris hozzákezdett az új választójogi törvény kidolgozásá­hoz. Előkészítik a családi és örökö­södési jogot, a földreformmal kap­csolatos kérdések rendezését, a sajtó­­szabadság intézményes biztosítását. A földművelésügyi kormányzat fő­feladata a földreform gyors befeje­zése. Nagyon fontos állatállományunk szám­szerű felszaporítása és minőségi javítása. A gazdák számára hosszú­lejáratú kölcsönt folyósítunk. A kereskedelmi minisztérium fel­adata lesz a kereskedői iparjogosít­ványok felülvizsgálata. Amint az or­szág gazdasági helyzete lehetővé te­szi, minden testi és szellemi munkás számára családi, illetőleg munkabér­pótlékot biztosítunk. A kormány pénzügyi politikájának lényegét a miniszterelnök az állami bevételek lehető fokozásában és a ki­adások észszerű méretezésében je­löli meg. Ezután foglalkozott a közellátás kérdésével, hangsúlyozva, hogy az ország helyzete e tekintetben rendkí­vül súlyos. Legsúlyosabb a kenyér­gabona helyzete. Jelen készleteink mellett mostani kenyér- és lisztellá­­tásunk színvonala legfeljebb január közepéig tartható fenn. A nem dolgo­ók ellátását megszünteti. A zsiradék­ellátás minimális lesz. A közellátás legkritikusabb periódusa január kö­zepétől március végéig terjedő idő­szak lesz. A jelenlegi készlet a köz­ellátást január közepéig tudja fenn­tartani, azon túl csak különféle lisz­tek kiosztásával operálhatunk. Már­cius végétől a helyzet javulni fog. •­­ Meg kell állapítani az árak és a persek megfelelő arányát és arányba kell hozni a mezőgazdasági és ipari árakat is egymással. A miniszterelnök ezután a hadi-­­­foglyok és deportáltak kérdéséről be-­­­szélt. A kormány biztosítani fogja, hogy­­ ami kérésünk van, azt szervezetten­­ és egyenlően eloszthassuk, elsősorban a becsületesen és keményen dolgozó rétegek között. Ezek után figyelmeztető szóval for­dult a gazdálkodókhoz, hogy minden feleslegüket a nélkülözők javára for­dítsák. Egyébként a kormánynak szándékában áll, hogy a magyar nép megsegítése érdekében az M­RA-hoz forduljon. _— Erre a nemzetgyűlésre történel­mi feladatok várnak, a kormány mély bizalommal fordul a nemzetgyűlés felé és ugyanilyen bizalmat kér a magyar néptől — fejezte be több mint kétórás beszédét Tildy Zoltán minisz­terelnök. A Ház szombaton délelőtt ül ösz­­sze, amelyen a miniszterelnök beszé­dének vitájára kerül sor. )) A nürnbergi bíróság filmeken tárta bűneiket a náci vádlottak elé Nürnberg (MTI.) A csütörtöki na­pon az amerikai ügyész indítványára a nürnbergi bíróság filmeket vetített le a németországi gyűjtőtáborokról. E filmfelvételekkel bizonyítani kí­vánták, hogy az összes vádlott fele­lős azokért a kegyetlenkedésekért, amelyeket a nácizmus 12 év alatt el­követett. A hitlerista összeesküvők azért te­remtették meg ezeket a táborokat, hogy uralmukat biztosítsák és nem törődtek azzal, hogy milyen bűnöket követnek el bennük az emberiesség eszméje ellen. A filmfelvételek köz­vetlenül a felszabadítás után készül­tek és 13 nagy németországi gyűjtő­­tábort mutatnak be. A vádlottak valamennyien figye­lemmel nézték végig a képeket, ki­véve Schachtot, a volt háborús gaz­dasági minisztert, aki elfordította fe­jét és egy pillanatig sem nézett a vászonra. A vetítés befejezése után ártárgyalás folytatását péntekre tűz­ték ki. . A Szovjetúnióból hazatérő foglyokat Debrecenbe és Szegedre irányítják Debrecen. (MTI) Kővári Mar­­cel vezérőrnagynak, a debreceni VI. honvédkerület parancsnoká­nak vezetésével a magyar hadi­foglyok ügyében Romániában járt bizottság tárgyalásainak ered­ményeképpen a Szövetséges El­lenőrző Bizottság intézkedésére a Románián át Nagyváradra érkező magyar hadifoglyokat, az eddigi eljárástól eltérően nem Mára­marosszigetre, hanem Biharke­­resztesre, az eddig Máramaros­­szigetre vitteket pedig Szegedre irányítják. A honvédség Biharkeresztesen és Szegeden megfelelő irányító, gondozó, fertőtlenítő és elosztó állomást állított fel. A Biharke­­resztesre érkező hadifoglyok kö­zül a dunántúliakat Szegedre, a többieket Debrecenbe irányítják, ahol 2-3 ezer ember befogadá­sára alkalmas középületek, mint fertőtlenítők és kórházak állanak rendelkezésre. Minden nagyobb vasútállomá­son hadifogoly étkeztető kiren­deltség működik. II. Péter király tiltakozik a trónfosztás ellen London. (MTI.) II. Péter a trónfosztott jugoszláv király nyi­latkozatban tiltakozott a trón­fosztás ellen. A terjedelmes nyi­latkozat kétségbevonja az alkot­mányozó nemzetgyűlésnek trón­fosztó határozat kimondására vo­natkozó jogát, majd ismerteti az elmozdított uralkodó történelmi­­ szerepét. ­ Egy pécsi zsidó lakásán megtalálták a Gestapo és SS titkos iratait Pécs. (MTI.) A pécsi zsidó ta­nács egyik tisztviselőjének, Réthy Lászlónak, a német megszállás alatt használt lakásában sikerült megtalálni a Gestapo és SS tit­kos iratait. Annak idején az arc­vonal áttörése olyan hirtelenül és váratlanul érte a németeket, hogy nem volt idejük az aktákat elpusztítani. A Gestapo okmányai között 800 pécsi polgár szerepel, akik annak idején felajánlották szolgálatukat a németeknek. A név alatt az illető sajátkezű alá­írása is ott van. Azonkívül elő­került a pécsi és baranyai ön­kéntes SS katonák pontos név­sora is. Ady Endre emléknap műsora Mint lapunkból már ismeretes, Makó város Szabad Művelődési Taná­­csa a nagy magyar költő, Ady Endre születésnapja évfordulójának alkal­mából nagyszabású Emlékünnepélyt rendez három részben. Az ünnepély­ első része délelőtt 11 órakor kezdődik ifjúsági gyűléssel a Hagymaházban. Bevezető beszédet Varjú Sándor mond, Ady-verseket szavalnak: Sel­­meczi Ferenc, Papp Ferenc, Lengyel Sándor és a Szavalókórus. Előadást tart Döme Mihály tanár, míg záró­beszédet Nagy Gy. József mond. Délután 4 órakor a református egy­ház tanácstermében a közének után Derzsy Margit Ady-verseket szaval, majd Cziriák Zoltán karnagy zongo­rázik, Szabó József elnök-lelkész mond, emlékezést a költőről. Szántó Lajos

Next