Makói Ujság, 1935. november (1. évfolyam, 23-46. szám)
1935-11-03 / 23. szám
1935. november 3. MÍNcSéGbí C5o4> Standard Uádiöt VOUSűL^O^TTVÍ Kapható Makón és Csanád megyében Kucses Villamossági Vállalatnál Széchenyi-tér 8. — Telefon 120. Cicik. Olermajer fövegyész tanácsai a makói hagymásoknak. Azok között a mezőgazdasági termények között, melyek a magyar föld féltett és drága különlegességei, Makó városénak és Csanád vármegyének jutott az egyik legkiválóbb és nemzetgazdasági szempontból legfontosabb: a makói hagyma. Láttuk a hagymakiállításon a makói hagymát úgy, amilyen az ma, teljes formagazdagságéban, és megállapíthatjuk, hogy a makói hagyma értékes és jó. De azt is láttuk, hogy ez az anyag formák és fajtaelemek keveréke, melyből a szakértő kéz már itt a kiállításon nagyjából külön rekeszezvén a jobb és kevésbbé kívánatos elemeket , igen tarka képet varázsolt elénk, mely gondolkodásra késztet. Láttuk azt is, hogy a „nem kívánatos” rekeszekben főleg idegen vér bekeveredéséből származott — talán bővebb hozamú — de a makói hagyma régi minőségbeli kiválóságát rontó alakú, színű, izű és elállóságú hagymák húzódnak meg, míg a két első „jobb” rekeszben a régi makói hagymát jellemző, vagy ahhoz közelebb eső kívánatos elemek büszkélkednek. Mit jelent ez? Azt, hogy az őseredeti makói hagyma a jó, és az idők folyamán beáramlott idegen vér től minőségében csak szenvedett. Mi tehát a teendő, amikor a makói hagymát, mely idők folyamán káros keveredést szenvedett, nemcsakhogy régi polcára akarjuk visszahelyezni, hanem minőségében azon felül is akarjuk emelni ? Ebből a célból rendszeres, szisztematikus nemesítő munkát kell megindítanunk központosított kísérleti telepen, de mindannyiunk jóakaratú közreműködésével, lelkes és bízó támogatásával és ezt a munkát — legalább annak első stádiumában, első szakaszában — kizárólag a makói hagymával kell megindítanunk. Itt utalok a magyar búza példájára, amelynek nemesítésénél sokáig csak haszontalan és káros idő- és munkaveszteség volt idegen búzák bérleti teleppel dolgoznunk, amikor átütő erejű és gyors eredményt akarunk a mai rohanó világban produkálni, elérni, és miért nem lehet a makói hagyma nemesítését szétforgácsolva hagyni és a történelmi időre bízni, talán felesleges is külön indokolnom. Talán még kevésbbé kell indokolnom és hangsúlyoznom azt, hogy a makói hagymát Makón és nem másutt kell nemesíteni. Ezt csak azért említem, mert ilyen eszme is felmerült. Itt, ezen a helyen és ezen alkalommal csak egy alapvető fontosságú kérdést szükséges tisztáznunk és ebben az egy kérdésben megegyeznünk, és az kell e, és akarjuk e a makói hagymát őseredeti — de elvesztett — tisztaságában visszaállítani és akarjuk e a makói hagymát eredeti jellegének, őseredeti minőségének épségben tartása mellett oly értelemben megjavítani, nemesíteni, hogy az minden jó tulajdonságát, melynek hírnevét köszönheti, továbbra is megtartsa, de emellett érési idejével és gazdasági haszonhajtásával jobban simuljon a külföldi kivitel és a termesztésbeli gazdaságosság újkori kívánalmaihoz ? Magyarán : akarjuk e, hogy a makói hagymatermesztő a jövőben jobb és biztosabb piacot találjon és munkája után több tiszta jövedelmet élvezzen ? Ha ezt akarjuk, akkor nem kétséges, hogy erre a célra fel kall hsználnunk azoknak a makói benszülött fiatal szakembereknek tudását és lelkesedését, akik ezt a tanulságos és értékes bemutatót önzetlen lelkesedéssel létrehozták, akik a makó hagymatermesztés természettudományi, gazdasági és gazdaságpolitikai vonatkozásait és jelentőségét alaposan kitanulmányozták s akik szűkebb hazájuk iránt érzett szeretetük és ifjúi lelkesedésük folytán is legalkalmasabbak arra, hogy a makói hagyma nemesítésének nehéz, de igen reményteljes feladatát megoldják. Az eszme komolyságára nézve igen jellemző és igen biztató, hogy amikor a makói hagyma szakszerű nemesítésének gondolata ezelőtt pár évvel először felvetődött, a Makói Hagyma- és Zöldségtermelők Egyesületének vezetősége — és itt elismeréssel meg kell említenem Holler György dr. ügyész urat — szakszerű támogatásért szerencsés kézzel azonnal a M. kir. Alföldi Mezőgazdasági Intézet Növénytermelési Kísérleti Állomásához fordult s ez a gesztus lehetővé tette, hogy a m. kir. földmivelésügyi miniszter engedélyével csekélységem, mint az illetékes állomás vezetője, kezdettől fogva rajta tarthattam kezemet a makói hagymanemesítés ügyének ütőerén és azok közt a nehéz viszonyok között, melyek a mai tanulságos, örvendetes és dicséretreméltó kiállítást megelőzték, bátoríthattam és szaktanácsokkal elláthattam Márton József nemesítő kollégámat, aki energiáját és kedvét nem vesztve, a makói hagymanemesítés kérdését a mai döntő fordulatponthoz juttatta. Mert biztos meggyőződésem, hogy ennek a kiállításnak érdeme és tanulsága a makói hagymanemesítés kérdését döntő fordulóponthoz juttatja. Ahhoz azonban, hogy ez így legyen, feltétlenül szükséges az érdekeltségek lelkesedése, bizalma, de anyagi áldozatkészsége is. Azt a tudományos, de egyben teljesen gyakorlati célú és eredményű programmot ugyanis, amely előttünk világos és rövides kidolgozásra készen áll, minden anyagi eszköz nélkül, tisztán lelkesedéssel megoldani nem lehet. Lelkesedés, az volt kezdettől fogva Márton József barátomban. Nekem jutott a lehűtés hálátlan szerepe, amikor figyelmeztetnem kellett őt, hogy azt a munkát, amit ő elkezdett, csak jól szituett (vagyonos) ember végezheti tartósan ingyenesen, de még ez sem elég, mert a nemesítésnél saját szellemi és kézi munkáján kívül még mások kézi és felügyeleti munkájára, továbbá bizonyos különleges szakfelszerelésre (helyiség, egyszerűbb műszerek, eszközök, nemesítési kellékek) is szükség van. Márton József barátom ezt talán eleinte nekem nem hitte el és bennem az öreg konzervatív szkeptikust, kedvszegőt látta, azonban két évi lelkes, teljesen önzetlen munkája után, mely idő alatt nem szakította meg a velem való érintkezést, maga is arra a belátásra jutott, hogy az idősebb szakembernek igaza volt, és aki nem Eszterházy herceg, az bajosan létesíthet a maga erejéből komoly kísérleti telepet. Ez alatt a küzdelmes két év alatt én Márton József barátomat úgy ismertem meg, mint aki a mai küzdelmes kor gyermeke, aki nem ijed meg az első nehézségektől. Szaktudása és szakítélete is — amiket pedig antididakszis (önképzés) útján szerzett — teljes megelégedésemet, — nem megelégedésemet , meglepetésemet váltotta ki. Azokat a kedvező adottságokat, melyeket Erdei Ferenc dr. és Márton József személye jelent a makói hagyma . Estélyi ruhák is dús választékban s árban és minőségben minden igényt ||||| kielégítően Bauer Zsuzsa | | p$ társánál. | | | Pongyolák és gyermekruhák nagy választékban. | ANGOL-MAGYAR BANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Alaptőke és tartalékok 411 millió pengő makói fiók a MAGYAR NEMZETI BANK mellékhelye M. A. V. hiv. menetjegyiroda fiókja. Mindennemű banküzlet gyors és előzékeny lebonyolítása. ___________________________________________1811 MAKÓI ÚJSÁG erőltetése és keresztezésre való felhasználása, végül pedig szerencsés véletlen folytán mégis egy északamerikai búza tiszavidékivel való keresztezéséből sikerült az immár világhírű bánkúti búzát kitenyészteni. Figyelemmel fogjuk tehát mi is kísérni nemesítő munkánk folyamán az idegen hagymafajtákat, kísérletezni is fogunk velük, ha annak szakszempontból való gondos és lelkiismeretes megfontolások alapján indokoltságát látni fogjuk, de egyet hangsúlyoznom kell: az idegen fajtával való próbálkozás nem az egyszerű hagymatermesztő kezébe való, hanem a szélesebb ismeretkörrel és látókörrel rendelkező kísérletező szakember kezébe, akinek ilyen kényes, és tér- beli elkülönítettséget kívánó kísérletek végrehajtására kellő helye és eszközei állnak rendelkezésre és aki ennek folytán nincs kitéve annak a veszélynek, hogy a kísérletébe vont idegen származású anyaggal elrontsa saját jó anyagát. És még egyet hangsúlyozok. Nevezetesen, hogy az északamerikai búza, mely a tiszavidékivel való keresztezés útján a bánkúti nemesített búzákat adta, maga is keresztezés volt és ősei közt megtaláljuk a mi tiszavidéki búzánkat, valamint a hozzánk legközelebb eső orosz búzát is. Azt, hogy miért kell nekünk köz- 1 pontosított munkával és központi ki- Kapható Makón és Csanádmegyében Kacsos Villamossági Vállalatnál Széchenyi-tér S. Telesfon 120. mim., amin kiwTmrT mrr~»~m~mrruyyv'r—~ *— ~r— —nmr—1'r—i—mi—*—'••• * III Télikabátok ! Ruhák ! 3 természetesen valódi TcChtk kávé* pótlékkal. Fogyasztónk marad! Aki egyszer ICngififi, malátakávét vásárolt, újból megveszi! Az első VÁsÁrlÁC JTlPítmrénI Hm* I /