Makói Ujság, 1937. december (3. évfolyam, 273-294. szám)
1937-12-01 / 273. szám
4 mumot (51 ezer hold), ez a bekövetkezett agrárválság következtében jelentős csökkenést szenvedett, de 1937. év elején már ismét 55 bérlő szakcsoport működött 28.937 kát. holdon és a bérlő családok száma 7108 volt. A tanulmány részletes statisztikai táblázatokkal bővíti ki az értékes fejtegetéseket és rámutat arra, hogy a bérlőszövetkezetek (illetve jelenlegi formában az OKH taghitelszövetkezeteinek bérlő szakcsoportjainak) különleges jogi és gazdasági szerkezete nemcsak a bérlő kisemberek érdekeit szolgálja, hanem a szövetkezeti kötelék anyagi garanciója is nagyobb a bérbeadóval szemben, akinek több szűrös biztosítékot nyújt. Ez a tény magyarázata annak, hogy ma már hazánk legkiválóbb nagybirtokosai, mint Eszterházy Pál herceg, vallásalapítványi uradalmak és egyes egyházi birtokok és a hitelszövetkezeti központ között nemcsak a legbarátságosabb viszony fejlődött ki, hanem igen gyakran fordulnak e nagybirtokosok bizalommal a központhoz, hogy lejáró bérleteiken bérlő szövetkezetek alakíttassanak. MAKÓI ÚJSÁG Két hónapi fogházat kapott a fia életével virtuskodó földeák gazda A mákony és a bor már nagyon sok fiatal magyar életet oltott ki. Sokat tudnának ezekről beszélni a bíróságok bűnügyi aktái Tegnap délelőtt is ilyen gyermektragédia megdöbbentő részleteit tárgyalta a szegedi törvényszék Rácz tanácsa. Mint a Makói Újság nyomban a tragikus eset után közölte, Basjusz híven zöldeáki gazdálkodót és családját ez év februárjában meghívta az egyik barátja Mátyás-névnapra. Nagy volt az eszem iszom a névnapos háznál, ahol Bajusz István 7 éves fiacskája is ott játszadozott a házbeliek gyermekeivel. A házigazda felesége sajnálkozva jegyezte meg, hogy milyen vézna kisfiú Bajuszék gyereke. Az apai önérzet azonban nem hagyta magát és Bajusz István kijelentette: — Ha gyengének is látszik a fiam, azért mégis csak erős. Egy hajtásra megiszik egy nagy pohár bort. A következő pillanatban egy nagy kétdecis poharat nyomott a szerencsétlen kisfiú kezébe, aki meg is itta annak tartalmát. Néhány perc múlva azonban kiderült, hogy a bor mégis csak erős volt . . . halálosan erős. A kisfiú olyan rosszul lett, hogy a szülei azonnal hazarohantak vele és egy napig házilag próbálták gyógyíthatni. Amikor látták, hogy sehogysem boldogulnak vele, behozták a miirói közkórházba, ahol még aznap meghalt alkoholkűérgezésben. A szegedi törvényszék tegnap vonta felelősségre a bűnösen könnyelmű Bajusz Istvánt, akit gondatlanságból okozott emberölés vétsége miatt 2 hónap fogházra ítélte. Az ítélet végrehajtását azonban felfüggesztette a bíróság.* Kiadó gyümülcsös. Szentlőrincen három kisenc fiatal gyümölcsfával beültetett gyümölcsös kiadó. Értekezni lehet Fürész u. 1. sz. alatt. 3784 90 repszemlét az adjutánsával a vásárhelyi őszi alkalmatosságon. Tudják már, az egész nép tudja, hogy idehaza van és hogy újra hadilábra került a zsandárokkal. De még nagyon kevesen találkoztak vele. Most felismerhetnék, de hát Búza Mari, a sógorasszony meghalt, más meg nem igen emlékszik már reá, legfeljebb a Sasnak öreg kennerje, oda azonban egyelőre nem igen igyekszik. Aztán, hogy vége van a szemlélődésnek, arra a csárda felé néznek el, a temető sarkánál. Buger Viktor méri ott a finom habzó sört és a piros bort. Most tömve van az ivó, még a tisztaszoba is. Sőt jutott az udvarra néhány vendég. Kocsik torlódnak össze. Vegyes nép. Egyik egy kispörköltet eszik. Van közöttük gazdaember, kupec, még egy pap is akad, amaz a másik pedig talán ispán az uraságnál. Nagy pénzek lapulhatnak meg ott a tárcákban. Hízott ökrök ára, vagy szép lovaké. Rózsa Sándor itt kezd most szemlélődni. De nézése nem akad meg senkin. Valami különös vágy fogta el a lelkét. Ott motoszkál még mindig agyában az, hogy ismeretlen, titokzatos haramia garázdálkodik a Csanádi falvakban s a Csanádi pusztákon. Senki nem sejti, így megfogni sem tudták még, pedig évek óta űzi garázdálkodásait. Milyen nagy dicsőség lenne leleplezni ezt a banditát. Akkor azután majd csodálkozhatnának a szegedi várban, hogy milyen furcsa ember ez a Rózsa Sándor. Nem lehet tőle megtagadni még azt sem, hogy a puskáját kiadják. Három pandúrt agyonlő. Azután felcsap uj haramiavezérnek s a végén egy veszedelmes banditától szabadítja meg az országot. Ez tüzelte. Ezt vette elméjébe és szivébe most Rózsa Sándor. Sejtette, hogy ahol nagypénzü emberek fordulnak meg, ott szaglásznia kell magának ennek a haramiának, vagy legalább megbízottja, kiadó násznagya ott jár a sokadalomban. Tehát akcióba kezdett. Megszólított több olyan cenzorféle embert. Tudakolta, hogy hol lehetne nagyon szép lovakat venni. Ez 91 helyből jött, megbízása van, hogy 20—25 legszebb házasparipát összegyűjtsön itt a környéken. Aranyakkal fizet azonnal. Az ilyesminek hamar hire megy. Ez volt a Rózsa Sándor célja. És hire is ment. . Számított rá. Este azután meghúzódott társával a Hajdú-vendéglőben. Még akkor csárda volt az is. Magánosan állott ott a tájékon. Hiszen még csak négy esztendő múlva kezdtek hozzá a vasút töltés építéséhez. Szobát kért kettőjük számára. Aztán jelezte a korcsmárosnak, hogy jó biztos helyet kér, mert sok pénz van nála és nem lehet tudni ma sem még, hiszen szabadlábon van már Rózsa Sándor megint. Önmagát citálta ijesztésül tehát. Mikor aztán elő volt készítve minden, jó vacsora után pihenni tért a két ember, Rózsa Sándor és Veszelka, az adjutáns. És a haramia lépre ment. Borzalmas eset, amire öregrendű emberek közül még többen emlékeznek Vásárhelyen. Maga a krónika így regéli el. Veszelka egyedül volt a vendégszobában. Holdvilág derengett be az ablakon, melyet azonban karvastagságú vasrudak zártak el a külvilágtól. A nagy nehéz tölgyfaajtó tetején egy kémlelő nyílás volt azelőtt építve minden rendes fogadóban. Ezt alkalmazták a Hajdú ajtóira is. Mikor már jól előrehaladt az éjszaka, odakint elcsendesedett minden, az ivóban kialudt a lámpa és a ház népe a legöregebb cselédig is lefeküdt, egyszerre csak gyanús zörejre lett figyelmes Rózsa Sándor adjutánsa, m mintha kutya kaparná az ajtót valahol, vagy pedig szép csendesen vésővel dolgozna rajta. De halkan, hogy annak zajára senki fel ne ébredjen. Aztán megmegszűnt, majd újra ismétlődött. Veszelka most már felült fekhelyén és közelebb húzódott az ajtóhoz. És most már jól kivehette, hogy az ő szobájának a külső ajtaján dolgozik ismeretlen kéz. Ez vagy be akar jönni, vagy be akar lőni, hogy a závart kinyissa. Mindegy, akárhogy történik, az a kéz innen nem szabadul többet. Uj alapokra fektették a vármegye inssrakcióját. A belügyminiszter az 1937—38. évi inségenyhítő tevékenység előkészítése tárgyában kiadott rendelete ez inségenyhítő akciót sok tekintetben új alapokra fektette. Mindenekelőtt azt kívánta meg a rendelet, hogy az iegenyhítő tevékenység lebonyolításával kapcsolatban részletes munkatervet állítson össze az alispán. Ki kellett mutatni az összes rendelkezésre álló fedezetet és a teljes szükségletet , ennek megfelelően azt az összeget, melyet államsegélyként igényel a vármegye. Részletes statisztikai adatokat kellett adni e kérdéssel kapcsolatban. Mindezen rendelkezések ezt jelentették, hogy a vármegyei inségakciók megszervezésénél a minisztérium kitért arra a formára, amely szerint a városok inségenyhítő tevékenysége mér eddig is megszervezve volt. Végül az inségenyhítő tevékenység lebonyolítását a vármegyék alispánjára bízta, nyomatékosan hangsúlyozván azonban azt, hogy az alispán a főispán egyetértő hozzájárulásával folytassa le az inségenyhítő tevékenységet. Az ezek alapján elkészített alispáni előterjesztést a belügy- és pénzügyminisztérium szakreferenseiből alakított miniszterközi bizottság a múlt hó végén tárgyalta Budapesten. E tárgyaláson Ring Béla alispán a szakreferenssel együtt maga is résztvett. E tárgyalások alkalmával teljes mértékben honorálta a bizottság az alispánnak azt az álláspontját, hogy a vármegye legszegényebb községeiben olyan intézményeket kell létesíteni, melyek az ínséges és szegény gyermekeket meleg élelemmel és meleg szobával látják el. E célra sikerült bizonyos összeget biztosítani a tárgyalások alkalmával a törvényhatóság részére, melyek lehetőséget nyújtanak arra, hogy a vármegye több,községében ilyen intézmény létesültessék. A járási főszolgabírók s más illetékes tényezők bevonásával múlt napokban értekezletet tartott Ring Béla alispán, melyen ez a kérdés is megvitatás alá került s utasította a fő- szolgabírákat, hogy 39 napon belül e kérdésben részletes javaslatukat terjesszék elő, mely javaslatoknak a helyi megoldások módjait kell tartalmazniok. Az 1938. évben létesítendő emez intézmények a jövőre nézve kiindulópontot kell, hogy képezzenek s amennyiben az intézmények beválnak, úgy az 1939. évben ezt az akciót feltétlenül kiszélesítik. Ha a sokgyermekes, ínséges családokban a gyermekek ellátásáról ilyen formában gondoskodás történik, úgy nem csak ez ínségesek száma csökken, hanem lélektanilag is jó eredmények lesznek elérhetők. Természetesen ez akciók teljes lebonyolításával az államkincstár által nyújtott támogatás egymagában nem lesz elegendő, hanem igénybe kell venni a társadalom nagylelkűségét és az érdekelt községeknek meg kell találniuk a módot arra, hogy háztartási költségvetésük is támogathassa ezt az akciót. A közmunka alkalmaknál elsősorban vármegyei útépítési és átrendezési munkásokat vettek figyelembe és csak másodsorban helyi jelentőségű községi közmunkákat. Hasonlóképen kilátást nyújtott a belügyminisztérium arra nézve is, hogy a vármegye területén két-három helyen a két évvel ezelőtt olyannyira bevált Zöld Kereszt Akció ismét megszerveztessék. Ezirányban a felterjesztést Ring Bála alispán sürgősen elküldötte a belügyminisztériumhoz, Makó várost, Batonyát és Földeákot hozva javaslatba az akció folyó évi helyesül. 1937. december 1.