Makói Ujság, 1942. július (8. évfolyam, 146-172. szám)
1942-07-01 / 146. szám
3 leggazdagabb, legjobb minőségű, ijiuzát. Azért csak kezdjük az aratást minél előbb. Az aratási munkára csak hozzáértő munkást alkalmazzunk. Azok az emberek, akik az aratási munkai fogásait nem értik, nem hasznára, de sokszor még kárára lesznek a gazdaságnak, mert a hozzá nem értés következtében lassabban dolgoznak s így sok lehet a pergési veszteség. Ahol a hozzáértő, erős kaszás emberek kisebb számban állnak rendelkezésre, úgy lehetne segíteni, hogy a férfiak csak a vágást végezzék, míg a kévekötést, a keresztberakást a serdülő fiúk, az idősebb férfiak, valamint a női munkások eszközöljék. Tervbe van véve, hogy az aratási munkálatoknál igénybe veszik a közérdekű munkaszolgálatosok osztagait, munkás századait. Véleményem szerint ezek közül csak azokat érdemes alkalmazni, akik eredetileg is mezőgazdasági munkások és értenek az aratáshoz, mert egyébként több lesz a kár, mint a haszon. Amennyiben a helyzet megengedi, leghelyesebb a honvédség embereinek aratási szabadságot adni. Ha ez valami oknál fogva nem vihető keresztül, úgy a törvényszéki fogházak elítéltjei közül a mezőgazdasági , foglalkozásúak, akik értik az aratási munkát, megfelelő fedezet mellett hasznos munkaerőt szolgáltathatnak. Az aratógépeknél is ott, ahol csak lehet, alkalmazzuk a serdülő fiúkat, leányokat, általában azokat, akik nem kaszabítók. Ott, ahol az aratógépek üzembe állíttatnak, gondoskodjunk váltott fogatokról. Így biztosíthatjuk a gyorsabb és nagyobb munkaütemet. Az aratási munkában vidékenként több naposkitolódás mutatkozik. Miért is lehet foglalkozni az úgynevezett vándor aratók gondolatával. Olyformán, hogy 1—1 jól begyakorlott arató csapat, vagy osztag, ha egyik helyen elvégezte a munkát, tehergépkocsikon minden nagyobb időveszteség nélkül átvihetőa másik területre. Természetesen itt központi irányítás, távbeszélő állomás, megfelelő számú teher- gépkocsi, stb. szükséges. De nemzeti kincsünk, az aranyvalutájú búza megmentéséért mindent meg kell tennünk. Itt eredményesen léphet közbe az országmozgósítási kormánybiztos központi irányító szervezete. Gépkocsikon, vasúton a kárpátaljai, valamint az Erdélyrészi munkások, ahol az aratás legalább 2—3 héttel később kezdődik, igen jó szolgálatot tehetnek az Alföldön, s még idejében az otthoni munkát is elvégezhetik. Amilyen nehéz és fontos munka az aratás, éppen annyira kell beszélni a hordásról és cséplésről is. Mert azt tartja a gazda, míg a gabona kinn alszika szabad ég alatt, addig sok és jelentős kár érheti. Amint csak lehet, kezdjük meg a csépplést. Jó meleg, száraz időjárás esetén az aratás kezdetétől számított 10-12 nap múlva a szalmás gabona annyira légszáraz, hogy már kár nélkül csépelhető. A régi osztagolási eljárást, amennyire a viszonyok csak megengedik, váltsa fel az úgynevezett keresztből való cséplési rendszer. Hordjuk a szalmás gabonát egyenesen a cséplőgépre. Elmarad az asztagolás munkája, költsége. Gyorsabb és kevesebb erőt igénylő munka ez. Ugyanis az asztagolási erő és munkaidő megtakarítható. Ma a cséplőgépek már nagyobb számban állnak rendelkezésre s igy a legtöbb helyen megkezdhetjük a keresztből való cséplést. Kisgazdák, kiknél kevesebb az igaerő, társuljanak a keresztből való csépléshez. Ha szükséges, ezt a társulást a hatóság is elrendelheti. S csak ha nagyobb iga- és kézierővel ren MAKÓI ÚJSÁG delkezünk, — a cséplésnél nem alkalmazott forgatókat, — használjuk a gabona egy részének osztagba való hordására. Ily módon eljárva olcsóbban és mégis gyorsabban végezhetjük a cséplést és előbb kerül a magtárba a szemes élet. Természetesen itt még nem szabad elfeledkeznünk a garmadák megfelelő forgatásáról. Tanácsos lesz a cséplés megkezdése előtt, a, szükséges, tüzelő és kenőanyagokról, a gépszijjakról, ponyvákról, zsákokról is idejében gondoskodni Soha ne sokalljuk a munkát s ki ne fáradjunk a magyar kenyér igájában. Ezért fáradozni nemzeti kötelességünk. Tartsuk szem előtt ama régi közmondást: „Segíts magadon s az Isten is megsegít”. Bajtársi szolgálatot tartanak a makói leventék A leventék jutalma lesz az erdélyi táborozás A Makói Levente Egyesület kebelében nagyszabású tájékoztatási akció indult, melynek az a célja, hogy a fronton harcoló honvédek itthonmaradt családtagjainak minden felmerült esetben felvilágosítást nyújtsanak. A leventék kezdeményezése a Leventék bajtársi szolgálata címet kapta és már június 30-án életbe lépett A tájékoztatásra igényt tartó családtagok minden szerdán és pénteken délelőtt 9—11 óráig jelentkezzenek a leventeotthonban. A levente kiképzési év befejeződött. A Makó és központi járás területén az arra legalkalmasabb leventéket az intézmény jutalmazni kívánja. A jutalmazandó leventéket önzetlen hazafias szolgálatukért 8—10 napos erdélyi táborozásra küldi a Levente Egyesület. Felhívás a leventékhez. Ezzel kapcsolatosan a vezetőség felhívást intéz a kijjelölt leventékhez,hogy szerelvényért és ruháért július 3-án pénteken délután 7 órakor jelenjenek meg a leventeotthonban. ( Felemelik a bevonult ipari és kereskedelmi alkalmazottak hozzátartozóinak járulékait A Budapesti Közlöny legközelebbi száma közli a minisztériumnak 3910/1942. M. E. számú rendeletét, amely a bevonult ipari és kereskedelmi alkalmazottak eltartottai részére a munkaadótól járó tartási hozzájárulásnak a 7777/1938. M. E. számú rendeletben meghatározott felső határát tisztviselők tekintetében az eddigi 100 pengőről 130 pengőre, egyéb alkalmazottak tekintetében pedig az eddigi 70 pengőről 90 pengőre emeli fel. Zsebtükör, mint harci eszköz Azzal drágított, hogy drágábban vásárolt A nyári szabadságra távozó dr. Dégi János büntetőbírónak mozgalmas hete volt az elmúlt héten. Árdrágítás, lopás, verekedés és sikkasztási ügyek vádlottai felett ítélkezett. Elsőnek Danó Katalin dombiegyházi cigányasszony került a vádlottak padjára, akit a múlt héten ítélt el a büntetőbíró. A notórius bűnöző ellen hasonó cselekmény miatt indult eljárás. Most Fórizs Józsefné dombegyházai lakos jelentette fel, mert az eladásra átvett használt ruhák árával nem számolt fel neki. Katalin most sem tagadott, beismerte, hogy „magánál felejtette” a ruhák árát s aztel is költötte. A bíróság sikkasztás, vétsége címén 8 napi fogházbüntetésre ítélte. Súlyos, nyolc napon túl gyógyuló pofon miatt vonta felelősségre a biró Mécsi József csanádapácai lakost, mert a szomszédasszonyát, Rácz Jánosnét, akivel régebb idő óta haragban állott, márciusban úgy találta pofonozni, hogy a 8 napig tartó sérülést szenvedett. Könnyű testi sértés vétsége címén 10 napi fogházra változtatható 60 pengő pótbüntetésre ítélte a bíróság Mácsait. A tél elején Holik Márton dombegyházi lakos Hegedűs Antal gazda portájára látogatott el éjszaka sagőréből . 1l 1 zsák, körülbelül 60—70 kilogram csövestengerit lopott el. A tárgyaláson Holik szegénységével védekezett. A bíróság lopás vétsége, címén 6 heti fogházbüntetésre ítélte. Petye Jánosné orosházai baromfikereskedő azzal követett el árdrágítást, hogy amezőkovácsházi piacon drágábban vette a baromfiakat, mint azt a maximális ár megengedte. Ugyanis az akkor" érvényben lévő 2 pengős ár helyett 2,20 pengőt fizetgetett a lyúk kilójáért. Ezt a piacot ellenőrző csendőrök észrevették s eljárás indult ellene- A uzsora egyesbiró árdrágítás clen 10 napi fogházra átváltoztatható 60 pengő pénzbüntetésre ítélte Plestyénét. Bicska, bot, kerékpárpumpa, stb. már sokszor szerepelt a verekedések bűntárgyai között. Zsebtükör, mint harcieszköz, 2 alkalommal először fordult elő. A vádirat szerint ,Cséffai György és Hári Ferenc battonyai lakosok egyik februári este megtámadták Rosu István kereskedősegédet s úgy helybenhagyták, hogy az 8 napon túl gyógyulósérülést szenvedett. A tárgyaláson a két vádlott azzal védekezett, hogy Rosut a zsebtükörrel verték meg. A bíróság természetesen nem fogadta el a gyerekmesébe illő védekezést s súlyos testi sértésért mindkét vádlottat 21 napi fogházbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. Halálra ítélt rablógyilkos Nyíregyháza. A törvényszék kétnapos tárgyalás után ma hirdetett ítéletet Rusznyák Ferenc bűnügyében. Rusznyák ez év húsvét vasárnapjára virradó éjszakán fejszével meggyilkolta Bogár József jómódú gazdát és feleségét, majd kirabolta lakásukat. A bíróság Rusznyák Ferencet rablógyilkosság bűntette miatt halálra ítélte. Amikor az ítélet kihirdetése után az elnök megkérdezte a vádlottat, hogy belenyugszik-e az iéletbe, vagy fellebbez, Rusznyák azt válaszolta, hogy nem érti a kérdést. Védője az ítéletnek írásban való kikézbesítését kiérte. . 1942 július 1. Levente seregszemle Kolozsváron Erdély magyar ifjúsága a román megszállás huszonkét évében irigykedve szemlélhette csupán azt az egyre magyarabb és szebb életet, amely a levente mozgalom nyomán a megcsonkított országban megindult. Bár ez az ifjúság Erdélyben a kisebbségi sorsban megtette, amit meg kellett tennie önmaga és népe érdekében, de nemudta teljes erejét nemzete szolgálatába állítani, mert hiányzott számára az összefogó keret és egységes irányító szerv, mely egyidőben fékezte fiatal lendületüket, de buzdított és bátorított is helyes utat jelölve ki számukra. A levente mozgalmat, mint vezető szervet üdvözölte Erdély fiatalsága a felszabadulás pillanatában. Azóta csendes munka és oktatás folyt a levente otthonok fiatal magyarjai között. A leventeparancsnokság most elérkezettnek látta az időt, hogy — a honvédelmi miniszter áldozatkész támogatásával nagyszabású levente táborozást rendezzen egész Erdély területén, melynek kiemelkedő eseménye ,a kolozsvári levente seregszemle lesz, melyet július 3—5 között tartanak meg. Ez az első, méreteiben is hatalmas levente megmozdulás felejthetetlenélményekkel és tanulságokkal szolgál, mindnyájuk és mindnyájunk számára, akik szeretik és értékelni tudják a jövő magyarságát. Most Zágontól Szatmáron át Nagyváradig megmozdul Erdély levente ifjúsága, hogy megismerkedjék és baráti kézfogással üdvözölje egymást. Az erdélyi és kolozsvári táborozásnak azonban kitűzött céljai is vannak. Elsősorban is, hogy a zárt tömbben élő székelység fiatalsága megismerje Erdély észak ési északkeleti magyarságának népi és földrajzi helyzetét, az övétől eltérői életkörülményeit és problémáit. Erdély észak és északkelet magyar ifjúsága pedig a székelység kemény megvívott harcait, nemzeti jelentőségeit és népi értékeit. A táborban, szórakozásokban, tábortüzeken és gyakorlatokon a baráti kapcsolatok láthatatlan szálain adják át ezúttal egymásnak értéket képező tudásuk legjavát. IPAROS HÍREK Nizs Sándor szőrmekészítő és festékgyára értesíti a Makó és Vidéke Ipartestület vezetőségét, hogy nagyszerű munkaalkalomra nyílik alkalom nála. Varrógépe id nőket és szabász nőket keres. A gépész-, nők fizetéseheti 80—100 pengő, míg a szabászok és gépészek fizetése heti 100—120 pengő. Bélésekről és darabos táblák gyártásáról van szó, melyeket se szabni, se varrni nem kell. A géppel rendelkekezők a gépjüket is magukkal vihetik, a felszállítás kötségeit a gyár fedezi. : ■ -u.* -jin.'. 1 Mestervizsgára jelentkezni még mindig lehet a Makó és Vidéke Ipartestület irodájában. A júliushavi cérnautalványok megérkeztek. A szokásos feltételek mellett átvehetők az ipartestület irodájában. .%• A vas- és fémutaványok kiosztása megkezdődött az ipartestületnél. Az érdekelt iparosok minél előbb jelentkezzenek utalványokat________________Ülj Porta 200—300 n-es, főtérhez közel (Járásbíróság mellett) eladó. Érdeklődni Makó, Jókai utca 41. sz. alatt. 3495