Marczius Tizenötödike, 1848 (2-247. szám)
1848-05-13 / 51. szám
lenkezőt hallva felkiáltottam volna: Szepperli kenn di nit mehr! De nem úgy uraim! könnyít annak külön gaz,dálkodni, kinek „kincse mérhetetlen, annyi mint sehol,“ önök azt mondják „keserű gúny lenne, a szabadság, egyenlőség, és viszonosság elve, ha meg nem engedtetnék önöknek, hogy egy cath. egyházi és világiakból álló bizottmány kezelje közalapítványaikat.“ Az állományi javak külön kezelése iránt már kimondottam egyszer nézetemet, de mellőzve most ezeket, ha a külön kezelés eszméje többséget is nyerne, előbb ki kell önöknek adni, mihez másnak is van joga , csak azután beszélhetnek külön sáfárkodásról. A milliókra menő reformátusok, megerőtlenítik sz. István végrendeletét, és így osztályt kérnek. Van e egy atyának joga, ősi vagyonából, végrendeletileg kizárni azon fiút, ki halála után születik ? Így zárattak ki később született református, testvéreink, kiknek elődei éppen úgy vérzettek e földért, mint a mieink, és kik semmivel sem roszszabb hazafiak nálunknál. Mondhatom szépen akarják önök alkalmazni, az egyenlőség és testvériség annyira feldicsért elvét. Önök a „beati possidentes“ elvét is e földre alkalmazzák, s azt akarják, hogy most, midőn, minden teherviselés közössé vált, a többi vallásfelekezetek rendes adósok fizetésén kívül, még papjok és tanítások fizetéséről is gondoskodjanak, csak hogy önök tovább is hat lovon járhassanak. Beati simplices ! Önök azt hiszik, hogy következetesek, és nem veszik észre, hogy makacsok. Úgy hiszem, tudják önök mire vezet a makacsság? 1793-ben guillotinhoz vezetett, most nézzenek Lajos Fülöpre, Guizotra, Metternichre. Mire fog nálunk vezetni ? Nem tudom. — Sokan azt mondják, mi ott vagyunk, hol a francziák voltak néhány hónappal az 1789—ki nemzetgyűlés előtt... Elmélkedjenek egy keveset uraim! — Még van idő, de el ne feledjék, hogy Európában három baljóslatú szó ural: c’est trop tard........... Önök felszóllítása uraim! nem egyéb egy nagyszerű korteskedésnél. — Ez ellen nincs kifogásom, alkotmányos országban korteskedni szabad , de ellenkorteskedni is, — és azért írom e czikket. v'-"' Önök nem vallják be szándékukat, én nyíltan kimondom. — E külömbség jellemzi korteskedésünket. Önök tudják, hogy a legközelebbi nemzetgyűlésnek főfeladata leend a kath. egyháznak eddig birtokában hagyott állományi javak használatát megváltoztatni. A siralmas hang, érzékeny panasz, és ékes szólás , mik felszólításokban foglaltatnak , a honpolgárok rokonszenve megnyerését czélozzák. De mert tudják, hogy illyen kopott fegyver kevés emberre hat, hatalmasabb eszközökről gondoskodnak, miszerint többséget nyerjenek a nemzetgyűlésen. A kissebb derűst, hogy általa a népre hassanak, érdekükbe akarják vonni, azért ígérik neki helyzete megjavítását. — És mindjárt itt, tapasztalni fogják önök az ominosus c’ est tropárd jelentőségét. A clerusnak fel fog ötleni a kérdés: Ennyi századok óta csak most akarnak segédkezet nyújtani , és ahelyett, hogy önöket önző terveikben gyáva eszközként segítenék, a nemzet karjaiba vetendik magukat,ás helyesen fogván fel nemes hivatásukat, a béke türelmesség, és méltányosság lesznek a jelszavak, mik alatt a népet jogai gyakorlatába fogják léptetni. Nyíri. Üdvözlet önöknek pestbudai pappolgárok! üdvözlet önöknek egész szivemből ! Sokkal messzebb esem Pesttől , hogy nem önöket, annyiszor, a mennyiszer szeretném, szinről szilire láthatnám. Azért előre is köszönet a derék marczius tizenötödikének , melly nekem is engedend lapján rendezvéus! tartani, engedend őszintén, és ha van vele koponyámban, okosan is szólanom. Már tudják önök milly benyomást tettek april 15-kén 12 pontjaik az esztergomi helynüknél. Mint hallom, a pontok elég ominose épen húsvétnapján értek föl. Gyönyörű tizenkét húsvéti veres tojás. Mondják, nem tudom igaz-e , mikint a hatalmas úr haragudni akart, de nem mert. Tanácsot kért a czimadás társaitól de nem kapott, hol nincs ne keress. Az üres hordóból busz csap sem folyathat somlyait. Megkérdd tehát, két salellesét, kik öndicsőülve keringnek a nagyur athmosphaerájában. Ezek helyt állottak , mert csakugyan emberek talpukon. Az egyik nmeit fiú, és irgalmatlanul orthodor, négy évig volt Bécsben a doctorgyárban. A másiknak kis papokat kellene nevelnie, kellene, mert „nemo dat quout non habet“. Marczius ha tizenötödike elött parasztnak nevezendettük őt , de azóta e névnek is meg van tisztelete; — elégedjék meg most a „goromba socius“ keresztnévvel. Ezen hat kéz meggyúrta a választ. Üdvözlöm e választ, mint első magyar papkörlevelet. Oh ez önök érdeme, kedves budapestiek. Lám mint változik minden az ég alatt. Ma egy esztendeje nem volt volna tanácsos a nagyúrral magába beszélni, igaz, hogy nem is ő találta fel e szép nyelvet. Az egész választ különben nem egyéb, mint egy colossalis maradjon, „vacante sede nihil innovitur,“ még akkor sem, ha hét nyolcz évig vacálna ? köszönjük! Az egész választ egy megtestesült egyház táblabiro politica, melly örökké csak a primae nonusra tud kivetkezni. Ah hagynának már fel e rongybarikádokkal, mellyek úgy sem állhatnak az ész tűzgolyói előtt. Nem a kutyabőrü codexekből, hanem az ész és szívből kell a védveket meríteni. És mit jelent a sok „fájdalmasan vellük“ ? Üres szó, nem egyéb, mert ha fele is igaz volna, az egész káptalan elmerült volna nagy fájdalomtengerben. Hiszem, hogy önök felelni fognak , vagy tán már feleltek is. Csak szaporán , de nem úgy ám, mint először felírtak. Ezen fölirás, mint stilus floridus mintája megjárná valamely crestomathiában, de nem az aminek lennie kellene, itt bors-és paprika a legszebb virág. De mindenek előtt siessenek köszönetet szavazni a Religio és nevelés szerkeztetének, ki pontjaikat föl nem vette, de ellenök mindent fölkapar. Furcsa politicát követ a különben igen tudós és becsületes férfiú. Kár a főpapságnak gratulkoznia, inkább követelné tőle a megígért subsidiumot. Lám a nemzeti egészen más ficzkó,ez fölszedte a sok pénzt, és ott hagyta a jó urakat a kapufánál. Bien vous fasse ! A Religio nem lehet többé orgánuma az egész magyar kath. papságnak, egy nem csekély és tán legroszabb résznek a marczius tizenötödike leend evangéliuma. Menjünk át az esztergomi főkáptalan ugyanakkor kelt és több helyütt közölt körlevelére. Mit tartanak önök erről ? Pasquillus lesz ez, és nem egyéb. Eddig hidegen nézték az alsó papság nyomorát, most egyszerre akarnak osztozni. Timeo Danaes et dona ferentes. Eszünkbe jut a sok koma, és azért másra bíztuk a feloszlást. Nehezen is fog most a főkáptalannak az „et capram et caules“ sikerünk Az a gonosz nemzeti gyűlés igen fog garázdálkodni, pedig nem jól leend, mert igen sok jó urnák ártatlan örömeit meg fogja rontani. Kellőt különösen sajnálok, és önök is, ha elmondom miért. Van t.i. Esztergomban egy nagyságos úr, előbb professor volt Pesten, pedig híres mert ha előadása alatt megszorult is rendszerint a védvekben, az „csinusokban“ kifogyhatlan volt. Mi több, censor is volt, ki mindent törült, mit nem értett, és jutalmul lett azzá, ami jelenleg is. Ezen jó urnák különösen kedve lett abban, hahogy mielőtt lekocsizott a templomba, a breviáriumot döngetni, akarom mondani imádkozni, egy negyedóráig tudós szemeivel szendét tarthatott azon gyönyörű méneken, miket hálául a borzasztóan boldog emlékű, mint hajlandók vagyunk hinni, utolsó absolut hatalmú herczeg, prímás, érsek, cancellar és tudja isten még mi mástól vett szegénységétől kitelhető Igmagasb áron. Íme ezen ártatlan öröm kutba fog esni, mert a lovakat nem lehelem! tudósbnál tudósb, és noli me tengerekint illetlenül megütött gyönyörű kötetű könyvekkel megabrakoltatni. A másik egy méltóságos ur, szinte kanonok, pedig a javából. Gyönyörű praedicatummal , mi több egy olly püspöki czimmel bir, melly ha nincs is egészen a holdban, legalább a félhold hatalmában van. Ezen ur a takarékosság terén valódi csudákat tesz még a tizenkilenczedik században is. — A gabna, gyapjú, és túrókereskedők, mint egy non plus ultrát bámulják. Már mit teend ez, ha a gyakorlati térről a nemzeti gyűlés őt leszólitandja ? Uj gazdászok systema koholáshoz nem foghat, mert nem ide nyúl többé. Sok kövér hét esztendőről tudna beszélni. No de se baj,szóljunk másról! Hallom, hogy Daruvárira oda lenn a classicus chamaeleon miatt haragszanak.Tán mert hazudott? Azt mondják, hogy bsz nem azért, hanem mert a czigány is haragszik, ha lovát a vásáron gyalázzák, mert nyakán marad Tartsák megöl, önök már csak valahogy összefürödtek. Budapesten egy valaki még jobban haragszik, nem csuda , kis bögre hamar forr. Annyira beleszeretett a chef ur, panegylistájának tollába, hogy titoknokul maga mellé kívánná, sőt a cultusministernél meg is tette a szükséges lépéseket. (Vége következik.) » 201