Marczius Tizenötödike, 1848 (2-247. szám)
1848-09-26 / 167. szám
Jellasich szoros czimboraságban van az osztrák ministeriummal, hanem az volt az ördögség, hogy kezünkben egy már hetes nagyságú oklevél sem volt, mellyel előrukkolhattunk volna. Istennek hála van most elég, s az osztrák parlament többségétől, melly különbözőleg a schönbrunni camarilla nyilvános szemtelenségét mégsem hagyná homlokára süttetni, elvárjuk, hogy azon személyeket, mellyek e levelezések folytán compromittálva lesznek, legyenek azok bármilly ranguak, azonnal közkereset alá fog vétetni. Ezt reméljük, sőt mint Bécsben jártunkkor hallottuk, a kereset elrendelés egy ilyenféle eventualitásra már meg is igértetett. A dolog tehát úgy áll, hogy az osztrák ministerium még folyvást tiszta kezet affectál, s Latour , ki Bécsben katonai, s polgári becsületére állitá, hogy a ministerium, és a horvát pártütés között semmi összeköttetés nincsen, ugyancsak keményen fel fog sülni. A levelek közt azt mondják, hogy egy helyen Jellacsich egy bizonyos királyi manifestum kiadatását is sürgetné. E manifestum bizonyára az lesz, mellyről egy idő óta mindenfelé beszélgetnek. E manifestumban a király azt proclamálná, hogy a bánhoz irt, és ismeretessé lett következtében a sorkatonaság szoros kötelességének tartja Jellasich előnyomulását előserélni, s hogy mindazok, kik Jellasich ellen harczolni merészlenének , felségárulóknak fognának tekintetni, mert a király jót akar, a király a nép boldogságát akarja eszközölni, s hogy a király e szent szándékában csak a magyar ministerium, a földesurak és honorátiorok akadályozzák. Mi....... Három felkiáltó jelt tettünk ide, mert mi, kik különben sem vagyunk böviden a phrasis csinálásoknak, illy alávalóság méltó qualificatiójára illendő szavakat hasztalan keresnénk szerény szótárunkban. íme. • • Így bánnak velünk Schönbrunban. A camarilla,csak hogy az absolutismust visszahozza nem undorodott volna azután, hogy a királyt szószegővé tette, a király iránt még fenmaradott utolsó sugarat is a pietásnak igy prostituálni. Iszonyatos, iszonyatos. Azért magyar nép ! láss utána, tekintsd meg kivel van ügyed. És intézkedjél úgy, hogy ten dolgaidban magad határozhass, mert ha még egyszer az osztrák kormány kezébe jutsz, akkor ugyan megvert mind a három Krisztus. Mindenki feszülten várja a kifejlendő történeteket. Az igazságnak rettentő hatalma van , s ha a legocsmányabb árulást kitesszük a napfényre, minden becsületes ember elfordul onnan. Jól értesülten mondhatjuk, hogy igen sok katonatisztek akkor pártoltak a magyar ügyhöz, midőn a királynak Jellacsichhoz irt botrányos levele napfényre jött. Mi szivünkből sajnáljuk Ferdinand királyt, kivel a gonosz lelküek illy lealázó szerepet viseltetnek. Pest sept. 25. Mi az, mi az, lehetséges e ? A Museum fő lépcsőzeti ajtaja nyitva van, az országúton, hol balra a Marczius hivatala, jobbra Szij Sámuel cséplőgép és guilotin-gyára létezik, ekipázsok dörgenek, huszárok és vadászok sürögnek. Ez annyit tesz: Majlát Zsorzsi összecserdítette a méksás tagokat. E sorok írója is látta,miként gyülekeztek a nagy urak, kik előtt a faluban kalapot emelni szokás. Hanem ami hiányzott, az a részvét, és kiváncsi közönség volt. Részünkről azt gondoltuk,hogy a felsőház azért fut össze, hogy a haza megmentésében ő is tegyen valamit. Példának okáért, ha a nádor a sérget vezérli, gyűljenek körül egy egy csapatkával, mint egykor a bandériummal. Nem leszik, hanem azt akarták, hogy halljanak valami újságot. Mert egy idő óta hallják, hogy az országban mindenféle borzasztó dolgok pláne emberhalál is történik, a katonákat szedik, s a gyapjúért magyar bankókat küld a tisztartó s ők mindezekről azt sem tudják bűe vagy bá. És azért elhatározták,hogy izennék meg a képviselőknek, miszerint őket innen túl minden működéseikről pontosan tudósítsák. Persze, hogy ezalatt azt is értették, hogy ezután keressék meg az ő méltóságos beleegyezésük is. — Szegény emberek, szegény emberek, delejárt nekik, de nagyon hátramaradtak. Az azonban mégis mindenesetre méltányos, hogy a felsőház tudja meg, mi történik a redoute teremben. De miért ezért alkalmatlankodni a képviselők házának ? Máshonnan az nem tudhatják meg ? Íme csekélységünk figyelmezteti a felsö házat egy hiv orgánumra, mellyet a képviselők háza már régen használatba vett. A képviselők háza azt, hogy mi történik a Museum palotában, egyedül s kizárólag a Marcziusból tudja meg. Tessék tehát a felsöháznak viszont prenumerálni a Marcziusra s aztán tudtára fog jönni minden. Ajánluk hivatalbeli szolgálunkat. Batthyáni ma reggelre e gyönyörű placattal lepte meg a pestieket. Azon futár, kit én folyó hó 23-án Puszky Ferencz külügyminiszeri álladalmi titkár úrhoz azon utasítással küldék fel Bécsbe, miszerint levelem vettével azonnal kérje ki ő felségének azon határozott válaszát, mellyet ő az általam kijelölt minister társaim megerősítésére, és azon feltételre, mellyhez ezen ministerium megalakulását köté, C. I. Jellachichnak az országból tüsténni kiparancsoltatását adni méltóztatik — megérkezett. Ezen felszólításom folytán Pulszki álladalmi titkár úrtól ugyancsak futár által f. hó 24-ről következő választ nyertem: „Ma 8 óra után jött meg méltóságod futára s tüstént kértem audientiát, egy órakor délben rendeltettem Ferencz Károly főherczeghez, kitől azon választ nyertem, hogy írásban meg fogom kapni ö felségének elhatározását, mert a csend és rend fentartása a fődolog, s szükséges, hogy loyalis után egyenlitessék ki minden, úgy a mint ö felsége megígérte.“ Kelt Budapesten September 25-én 1849. Gr. Batthyáni. Pest September 26. Napjainkban csak úgy omlik ránk külbelellenség, árulás és csalás, mint az eső, még pedig a nélkül, hogy jó formán csak láthatnánk is a vészes felhőt, mellyből szabadságunkat s nemzetiségünket agyon sújtani akaró menykövek potyognak. — Hanem azért nagyon csalatkoznak, kik azt hiszik, hogy a magyar ember nem lát tovább egy bakarasszal sem az orránál, kik azt gondolják, hogy a titkos camerákból kerülő fenyegetések, s megtámadásokra, azon jámbor hitben, hogy mindezek az Istentől jönek, ki nem akarja, hogy e mostoha faj valaha az Ígéret földét elérhesse — összedugja kezét, s áhitalos megadással azt motyogja : az ur adta, s az ur elvette, legyen áldott az ő szent neve érette. Korántsem. Bár milly finom kézzel, — mert hisz a női kezek azok szoktak lenni — szedték légyen meg azon fátyolt, melly a camarilla köfyvóit elrejti a profanusok szemei elöl, még is feledtek rajta egy kis nyílást, mellyen bekukkanva, sokat megláthat a laicás is. Van egy barometruma a camarilla működésének, mellynek emelkedésével vagy leszálltával ennek is hősei nagy képeket vágnak s berzenkednek vagy pedig meghunyászkodnak. És e barometrum az olasz hadsereg állása. Midőn Radeczky az olasz három színek kitűzésekor olly jämmerlich helyzetben strázsált inkább, mint manoellvíirozott Lombardia szélén, s midőn szerencsésnek hitte volna magát, ha csak arról biztosította volna valaki, hogy a fogát nem hagyja ott — a camarilla szép madarai árva számkivetésben penitentziroztak s persze mint a féle elkergetett kakuk a más fészkében, megpisszenni a világért sem mertek volna, félve, hogy könnyen behorpasztják bóbitájukat. És akkor bezzeg a mi jó királyunk is egészséges volt irányunkban, írt mindent, amit kellett, Jellacsichot excomunicálta, kezünkbe adta az igazgatás, sőt a törvényhozás gyeplőit, egyre járta szájából „a hű magyarok“ „atyai szívem“ és más czirogató szóbeszéd, sőt még a burgban lévő nagy kakukkos óra is azt énekelte: Das geliebte Ungerland, Ist des Kaiser’s Vaterland. Hanem alig hatott hozzánk Radeczky első győzelmének híre, alig kondult el Milanóban a vészharang zúgása, alig csírázott ki a remény, hogy az Etsch és Pó partjain a kétfejű sas új fészket rakhat — midőn, mint Faust szavára a pokol lakói tódultak össze a szétszaladt országnyomorgatók, s mint szemtelen varjak a dögre seregeitek a térre, mellyen gaz szándékok kerékvágása őket az annyira fájlalt múltnak jobb idejéhez visszavezetheti. És kezdtek koholni ármányokat, terv tervet ért, mellyeknek leghitványabbikára is az ördög tátott szájjal kaczaghatott, a vesztegetés és csábítás forgácsával élesztenek tüzet, mellynél az árulás kábitatát fazék, a szentség gúnnyá merevült kezök között s jól kiszámított tervek végpontján, mint bizonyos préda tűnt fel Magyarország roncsolt s hullámokba merülő hajója. Megindultak a gazság gépének kerekei, a vészmadarak elözönlöttek bennünket, hajtogatásaikkal fellázították ellenünk a békés polgárokat s a pártütés tüze meggyűlt keleten és nyugoton s az ármány nagy mesterei éhfogakkal vártál már a perczet, mellyben az ország pecsenyévé sülve e lángok felett, kövér harapásul szolgáljon számukra. És a mint a nyert csaták hire, s az elfogot zászlók érkeztek Olaszországból, azon mértékben 1 670