Marketing, 1985 (19. évfolyam, 1-6. szám)

1985 / 4. szám

A MAGYAR REKLÁMSZÖVETSÉG ROVATA az előfeltétele, hogy a hirdetők jól választhassanak. Legalább akkor, ha megvan bennük a jószándék. Szántó Jenő: Ez igaz, de számos esetben a közismert olvasóanalízist sem veszik figyelembe a vállalatok, a propa­gandisták. Ez pedig — mi tagadás — mégiscsak a reklámszakma bírálata. Padányi Ágnes, a TOURINFORM vezetője: A mi gyakorlatunkban, noha egy­értelműen közérdekű információk­ról van szó, miért következetlen a sajtó az általunk nyújtott anyagok közzétételében? Mitől függ, hogy mit minősítenek közleményszerű szolgáltatásnak, és mit, miért hirde­tésnek ? Pálfy József: A következetlenség nem helyeselhető, sőt az sem, hogy kapcsolatokon múljon: mikor, kinek, mit engednek be egy lapba díjtalan közleményként és mit utasítanak el azzal, hogy csakis „kemény” forintért köztik. Befejezésül egy kérdés, amelyre sze­mélyes álláspontot várunk: mit tesz­nek a kerekasztal-beszélgetés rész­vevői, ha egy hazai lapban erősen kifogásolható hirdetésre buk­kannak ? Pálfy József: Igyekszem azt is meg­állapítani, hogy mi okozhatta a hibát és vigyázok, hogy — legalább a mi lapunkban — hasonló ne jelenjék meg. Nagy Péter: Ha súlyos a kifogás, értesítem a szövetség etikai bizottságát, hogy vizsgálja ki az esetet. Ha kevésbé kifogásolható példáról van szó, akkor módot találok arra, hogy a szövetség megfelelő fórumán, például a jól bevált „Reklámkritikai Fórumunkon” beszél­jük meg másoknak szóló okulásul. Csepregi Miklós: Első reagálásom természetesen az lenne: benne volt-e a MAHIR? Ettől függetlenül minden­képpen szomorú vagyok, mert az ilyen riasztó esetek az ügynek, a reklámnak is ártanak. És azt is sajnálom, hogy nálunk nincs egy olyan fórum, amelyik elsősorban a fogyasztóvédelem oldalá­ról foglalkoznék a reklámmal. Szántó Jenő: Egyetértek azzal, hogy a Magyar Reklámszövetség legfeljebb példaként, mintegy esettanulmány­­szerűen foglalkozzék a rossz reklám­mal. Nekünk — és minden kiadó­­hivatalnak, médiatulajdonosnak vállal­nunk kell a felelősséget — persze lehető­leg még megjelenés előtt —, hogy visszautasítsuk a bármilyen szempont­ból helytelen hirdetést. Ha pedig ez a kifogásolt hirdetés máshol mégis meg­jelenik, remélem vagyunk olyan kollé­­giális viszonyban a szakma illetékesei­vel, hogy felhívhatjuk a figyelmüket, elmondjuk helytelenítő véleményünket. A befejező mondat reményében zártuk a szakkollégium kerekasztal-megbeszé­lését. Rovatszerkesztő: Gy. Kárpáti György A Magyar Reklámszövetség kiadványai Dr. Sándor Imre: Védjegy, mint reklámeszköz Dr. Sándor Imre: A reklámkutatás elmélete és gyakorlata Dr. Debreczenyi Ferenc: Reklámjogszabályok + 1. és 3. pótfüzet IV. Országos Reklámkonferencia (tanulmány) V. Országos Reklámkonferencia (tanulmány)­­ Dr. Balt­a János: Reklám és szerzői jog Dr. Vigh József: A védjegy Dr. Szász András: Felhasználási szerződések (egy kötetben) Dr. Földi Katalin: A kreatív reklám pszichológiája Sas István: Reklámfilm és kreativitás Forgács Pál: Kreativitás a közterületi és zártterületi reklám alkalmazásában Szüts László: Nyelvhasználat és reklámnyelv Kunz Román: Az animációs reklámfilm Kövesdi Gyula: Hat lépéssel közelebb a tudáshoz... MARKETING 1985/4 Dr. Vigh Béla: Magyar Reklámetikai Kódex Dr. Kisváradi—Neményi: Az élelmiszergazdaságon belüli reklámegyüttműködés Pálos Miklós: Rádió—TV értékelés (A családban marad) Pálos Miklós: Szembesítés, a reklám reklámja (ellenreklámja) a hazai tömegkommunikációban Dr. Debreczenyi Ferenc: Reklámjogi esetek a bírósági gyakorlatban Dr. Móricz Éva—Dr. Kisváradi György: Reklámfilmek fogyasztói tesztelése Dr. Móricz Éva: Reklámpszichológia a gyakorlatban REKLÁMFÓRUM 353

Next