Marosvidék, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1877-07-15 / 28. szám
28-ik 6L Maros-Vásárhelyit, 1877. julius 15. VII. évfolyam, * Hirdetések dija: r ---------** jak: Előfizetési díj) Klikta hiikxi fcnotin poMa küld.*: Égés* évre . . . . 6 frt — kr. Fél évre...................3 frt — kr. Negyedévre. ... 1 frt SO kr. IU1USI101 Slillit• KUEtilIYAT/L: Szentmiklósatfta 792-ik számú háznál. A lap istebi részét illető kulfutatik a szer- i tisztioégfdtc. fiénzküldtavények a kiadóhivatalbon konseatTe külVernek, -ff-4 EZELŐTT („ERDÉLY.“) MAKCS-TCET*MIETE és W/ICE-TI NELI fZ.E.VAECS társadalmi, közművelődési, közgazdasági érdekeit képviselő és SZÉFIRODALMI HETIKÖZLÖNY. — Megjelenik minden vasárnap.— (Garmond eorocLint.) Egy 1 hasábos sor, vagy térfogata, S kr. % 2 . , 9 kr. «Egy 3 . , , , 12 kr* Bélyegdij minden egyszeri közlésnél 30 krt Sokszori hirdetéseknél még több kedvezmény. A hirdetétek a kiadóhivatalhoz ezimzendák. a isSf* Nyilttér soronkint 25 kr. V'í"------------------------------------------rajk „MAROS-VIDÉK“ Umdalai, közművelődési, közgazdasági és népirodalmi heti közlöny előfizetési dija: Félévre . . . . 3 frt —kr. Évnegyedre . . . 1 frt 50 kr. Julius óta teljes számú példányokkal még szolgálhatunk. Az előfizetési pénzeket kérjük t. Csíki Lajos ur könyvkereskedésébe, vagy a „Maros-Vidék“ kiadó hivatalába küldeni. Szerk. *—- ■■ ■ . - - -------_ — Életkép. SZÉKELY ÁDÁM-tól. (Folytatás.) Az ifjút a leirt jelenet kicserélte. A lebujtól nem messze megállt s fejét lehajtotta; elgondolkodott és kezdett útját nem folytatta tovább, hanem visszatért,de már most nem lebegett ajkai körül az a gondnélküli mosoly, élénk szemeiből kiröppent az a sasi szikra s azok helyét a búskomolyság foglalta el. Menetközben valami ily hangulatú tervszerűség húzódott keresztül eszméjén : „Ügyvéd legyek, hogy az ilyetégéres gazemberek kirívó mocskait törülgetni vagy elburkolni segítsek ? Történhetik, hogy valamelyik részegen agyon kollintja a másikat s mint mentő, minden okot elő kell vennem ; nem azért, hogy a vétkesnek ártatlanságát — mélyen rég tó tett — bebizonyítsam, hanem saját állásom tekintélyéért s igy csupán az önzés lesz látható tetteimből s az leend kínzója egész életemnek ... Én, ki szegény szülők gyermeke, mindig a nagy egészért óhajtottam élni, kinek keblébe tőrszurás volt mindannyi A bűnhődött ember. Beszélj ke. E. Illés Lászlótól. .... „Ittgen, nagyon régen volt az, midőn meg én is oly ifjú valék, mint én, fiatal barátom. Telve dús képzeletem szülte álmokkal, vakmerő tervek és cdes ábrándlokkal. De hajd ! ezeknek mind el kelle tűnni, egyszerre hervadt el a fa minden leve s egyszerre leit. Jar éltem Lies tavaszának viránya. -A kicsapongásnak látása, egykoron épen a kihágásoknak ellenese vagy épen fedezője legyek ? Nem... és ismét nem !!... Mit mondott még a betyár?.. Legyek pap !... Ah ! van-e oly iánytvetett könyv, melyből ne lehetne tanulni ? Lám a betyár — gondolkodás nélkül — oda lökött szavai életpályát szabtak elembe . .. Lelkész leendők, népnevelő ; kezdetben az anya emlőjén fogom nevelni polgárait a honnak, magam menvén előre, s óhajtásom, hogy a nép kövessen. Oh, minő szép elhivatás lelkésznek lenni! Csillag a sötétben és nap a világosság felett? őt követik hallgatói kis- és nagyszámban. Ha ártatlan ügyet kell védelmezni, nem kell farkasbőrbe öltözni, mert a nem reá készült osztály — ami a polgárság túlnyomó többsége — pár szóban átérti azt, hogy hol van Anyámat kora gyermekségemben elveszten s e veszteséget soha semmi sem pótolható ki. Atyám valami nyilvános hivatalt viselt, mely miden idejét elfoglalá s én apai, anyai felügyelet nélkül — idegen bízva — lettem nevelve, helyesebben: nőttem fel. Nem festem önnek hosszasan gyermekes első ifjú koromat. Nem, mert részben oly távol van az tőlem, mint ég a földtől s igy a feledés köde borul ama kor emlékeire, részben, mivel csekély mérvben bir jelentőséggel és befolyással jelen életemre. Iskoláimat elvégeztem, úgy, a mint lehetett s az egyetemre mentem, a jogi pályára képzendő magamat. Mint csaknem minden ifjú, én is a római Kcismus, a regényesség megtestesült alakja valók. Telve voltam regényes eszmékkel és sajnáltam, hogy nem a régi lovagkorban születtem, midőn a bátor ifjak troubaduroknak öltözve megénekelték kedveseiket vagy megvívtak s meghaltak érettük. Még inkább előmozditák a kedélyficzompdlást • a mohón olvasott regények és költemények, ( indljékben mindenütt a szerelem a fö. :t£ TÁRCZA. HA ÉRTENÉD...*) ITa értenéd a bú ékes szavát, Ha értenéd a szenvedést velem, És keresnéd a csendet, miként én, — Mert ott ébred az édes érzelem — Szeretnél engemet! De a nagy zajban elhangzik szavam, S te sem hiszed, mint annyi ezeren, Kik csalódtak, vagy még félve attól, Kietlenek lesznek az emberben, Önönmagukban is ! Oh ne lépj te azok közé, ne lépj! Szolid lelked maradjon, harmatos, És ne légy szent tűl áratost játszó, Csalárd szívvel bincs ájtatos, Szincskedö bohó! *) Mutatvány Tóth Ede műveil el, melyekre kötcsivk aiczkupol, lazc á fa, cSz Lolkién C frt. Légy a természetnek hü gyermeke, Szived legyen tanácsadód, eszed... Sírj, mosolyogj, a mint hozza a perez, Azt mind élted rovására teszed, S nem bánod meg soha ! Ida majd ábránd helyett való leerni Mindaz, a mi lelkeddel rokon volt, Nyugalomban, őszülő hajakkal Gondolj reám , hogy szavam igaz volt, S oh, ha tudsz, — feledj el! folyvást fehrtetiik A4gir 1 1.: jósnál: ara a 3