Mélyépítéstudományi Szemle, 1973 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1973-10-01 / 10. szám
461 XXIII. ÉVFOLYAM 1973. 10. SZÁM A tervek közül 15 volt magyar, 16 pedig Amerikából érkezett. Az I. díjat Eisenlok és Weigle stuttgarti építészek és Kübler Gyulának az Eskü téri hídra vonatkozó kábelhíd terve, a II. díjat Feketeházy Jánosnak a Fővám téri hídra vonatkozó terve nyerte. A pályázat alapján a minisztérium úgy döntött, hogy az Eskü téri híd ügyét későbbre halasztják. Az új terv, mely alapján a Ferenc József híd megépült, az államvasutak gépgyárában Feketeházy terve alapján készült el, és még 1894-ben hozzákezdtek az építéséhez. A kibetonozott acélszekrényre épített hídfők és pillérek építését 1895. december 7-én fejezték be, az acélszerkezet szerelését 1895. július 10. és 1896. augusztus között végezték (3. ábra). A befejező munkák és a szeptemberi próbaterhelést követően a hidat a névadó Ferenc József 1896. október 4-án átadta a forgalomnak. A híd robbantását 1945. január 16-án hajtották végre. Közvetlenül a harci események befejezte után a Vöröshadsereg műszaki alakulatai a roncsokon keresztül úszótagokra helyezett fa provizóriumot építettek, melyet azonban 1946 januárjában a jég elsodort. Újjáépítésére elsőként került sor, mivel a rakpartra zuhant budai nyílásból csak 25 m, középső nyílásából pedig 138 m hiányzott, az eredeti tervek pedig megvoltak. A helyszíni munkák 1946 februárjában kezdődtek a provizórium roncsainak eltávolításával, majd a lebillent budai rész felemelésével. A megmaradt szerkezetek felhasználásával, az eredeti formában újjáépített hidat 1946. augusztus 20-án adták át a forgalomnak és azóta a Szabadság-híd nevet viseli. A híd felülvizsgálatát, javítását és mázolását 1965—68 között 11,5 millió Ft ráfordítással (2380 Ft/tonna) a forgalom fenntartása mellett végezték el. A villamosvágányok cseréjére és a pályaburkolat javítására 1969-ben került sor. Erzsébet-híd Építését, — mint arról már beszámoltunk — Eskü téri híd néven az 1893. évi XIV. tc. rendelte el, a nemzetközi pályázatra azonban egyetlen olyan pályamű sem érkezett, ami közvetlen alapját képezhette volna az építésnek. Sok problémát és vitát okozott a híd helyének kijelölése, a Belvárosi templom meghagyásának vagy elbontásának kérdése is. A minisztérium 1895. március 20-i állásfoglalásai alapján végül is a Dunát egy nyílással áthidaló, rácsos merevítőtartós lánchíd terve 1897-ben készült el. Az alapozási munkákat 1898 márciusában a pesti hídfőnél kezdték meg, és a következő évben az alépítmények már alkalmasak voltak a vasszerkezet hordására. A pilonok és a parti láncszakaszok építésére 1900-ban került sor. A medernyílás láncainak szerelése teljes beállványozás mellett 1901-ben készült el. A merevítőtartók két oldalról végzett szerelése 1902-ben (március) fejeződött be. Időközben a budai hídfőnél a meder felé irányuló csúszást észleltek. A széles körű vizsgálatok alapján valószínűsíthető, hogy az összesen 33 mm elcsúszás a szigetelés céljára beépített aszfaltréteg mentén történt. Bár mozgás csak a budai hídfőnél történt, a biztonság kedvéért mindkét hídfő alaptestébe az aszfaltréteget megszakító tárnákat fúrtak, amiket faragott kővel falaztak ki, a hídfők elé pedig 5—5 keszon felhasználásával 40 m széles, Pesten 21 m, Budán 18 m hosszú fogazott előépítményt építettek. A vizsgálati és erősítési munkák alatt — egy éven keresztül — a szerelési munkákat szüneteltették. A szeptember végi próbaterhelés után az ünnepélyes átadás 1903. október 10-én történt meg. A 290 m nyílású híd megépítésekor Európa legnagyobb nyílású lánchídja volt és világszerte a legszebb lánchídnak tartották. 1945. január 18-án robbantotta fel a visszavonuló német hadsereg. A mederben levő roncsok kiemelése 1946— 47-ben történt. Újjáépítésére — bár forgalmi szempontból sokkal előbb indokolt lett volna — a pesti hidak közül utoljára került sor. Kezdetben erős befolyás érvényesült a régi alakban való újjáépítésre, azonban be kellett látni, hogy a 11 m-es kocsipálya a város tengelyében napjainkban már nem tartható. 1958. VIII. 7-én történt állásfoglalás a 6 nyomú kiépítésre. Több változat megvizsgálása alapján gazdasági, esztétikai és építési idő szempontjából a kábelhíd mellett történt döntés. Az erre készült tervfeladatot a Minisztertanács 1959. október 15-én fogadta el. Az új híd a régi alépítményekre készült a hídfők nagyarányú átépítésével. Az építési munkák 1959 őszén kezdődtek el a régi alépítmények és a még meglevő pesti kapuzat bontásával, majd az alépítmények megerősítése következett. A helyszíni acélszerkezeti munkák 1962. IX. 18-án kezdődtek a kapuzatok szerelésével. Az első ún. iránykábel áthúzása 1963. VII. 11-én fejeződött be. A medernyílás 10 m hosszú elemeinek beemelése 1964. IV. 14.—VII. 15. között történt. A be 3. ábra, A Szabadság-híd