Mérleg, 1974 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1974-01-01 / 1. szám
Gazdaságpolitikai feladat IS ÜZEMSZERVEZÉS A CORSÓNÁL Azzal a céllal kerestük fel a Corsó Cipőkereskedelmi Vállalatot, hogy megtudakoljuk, munkájukat eddig mennyire befolyásolta és a jövőben milyen mértékben határozza majd meg az üzemszervezés? Hogy miért fontos erről tájékozódni? Mert napjainkban az üzemszervezés túllépve az egyes vállalatok gazdasági problémáin, országos politikai kérdéssé növekedett. Erről beszélgetünk a Corsa Cipőkereskedelmi vállalatnál Újvári Imréné dr. igazgató helyettessel. — Milyen üzemszervezési feladatokat jelentett az elmúlt esztendő és mi mindent kell majd megoldaniok 1974-ben? — 1973-ban megváltozott a vállalat felépítése. És ez alapjában meghatározta egész évi tennivalónkat. Hozzánk csatolták ugyanis az Észak-magyarországi Cipőnagykereskedelmi Vállalatot Miskolc székhellyel. Egy ilyen egyesülés pedig még akkor sem problémamentes, ha olyan előnyökkel jár, mint például egy 4000 négyzetméteres raktárház, melyeta fúzió folytán örököltünk. Raktározási gondjainkat egyébként jelentősen csökkenti még az a 6000 négyzetméternyi területű e célokra igen alkalmas felvonulási épület is, melyet Gyöngyösvisontán a Gagarin hőerőmű területén sikerült szereznünk. 1973-as munkánkat a belső tartalékok felmérése szabta meg. Ez a befelé fordulás a munka hatékonyságát fokozta. Igazolja ezt a tény is, hogy a vállalat átszervezése, ez év január végén már teljes befejezést nyer. Szintén a 73-as év eredményeként kell elkönyvelnünk az Üllői úti központunkban történt változásokat, melyeket a Metró Nagyvárad téri építkezése sürgetett. Ezek az átcsoportosítások és átszervezések, talán mondanom sem kell, megfeszített intenzitást követeltek, de megérte, mert számos olyan régi hiányosság megoldását eredményezték, melyek különben is időszerűek voltak. Gondolok itt elsősorban fűtési meg világítási problémákra . . . — Ha hallhatnánk valamit az üzlethálózattal kapcsolatos üzemszervezési tervekről... — Az ország legnagyobb cipőáruháza a Baross téri üzletünk. Eredményei azonban ezt a státuszát nem tükrözik. Ezért teljes rekonstrukcióra szorul. Hogy csak egy példát említsek. Az eladóknak eddig naponta több kilométernyi utat kellett megtenniük az eladótértől a raktárig. Az átépítés ezen az áldatlan helyzeten is változtatni kíván. Ugyancsak ebben a boltunkban kívánunk olyan korszerű pénztárgépeket üzemeltetni, melyek cikkcsoportos bontást adnak, így a bolti forgalom adatfeldolgozásában és a piackutatásban is jelentős segítséget nyújtanak. — A kereskedelem üzemszervezésébe jelentős beleszólása van olykor az iparnak. Vajon menynyire befolyásolja a cipőipar a cipőkereskedelem terveit? — Az egész szakma dicsősége: ez év január elsejétől a cipőkereskedelmi vállalatok közös szempontokon alapuló minőségátvételt szerveztek meg. Eddig ahány vállalat, annyiféle megfontolás alapján vették az ipartól az árut. Most ez megszűnik. Ezzel közös érdekeket védünk és közös célt szolgálunk: a vásárlóközönség jobb ellátását.. . Záradékul fűzzük hozzá Újvári Imréné dr. szavaihoz: úgy legyen! (a) „Össze kell fogni a szakszervezetnek és gazdasági vezetőknek” — ez a mottója a cikknek, melyet a főhatóság egyik vezetője jelentetett meg a „Vendéglátásában. Jobban kell igényelni azt a hatalmas erőt, amit a szakszervezeti mozgalom jelent a központi célok, feladatok megvalósulása, a dolgozók helyzetének javítása szempontjából. Örömmel vettük ezt a megállapítást, hiszen mindanynyiunk célja, legfontosabb feladata a szocialista társadalom fejlesztése és ezen belül a szakma és dolgozói helyzetének folyamatos és rendszeres javítása. És itt találkozik a szakszervezeti álláspont a főhatóság most közölt véleményével: együtt kell dolgozni, jobban, szorosabban, őszintébben, mint eddig és segíteni a közösen megtárgyalt és elfogadott ilyen irányú célok megvalósításán, őszintébben és szorosabban mert a szakszervezetek mozgalmi munkája útjánkerül felszínre az a rendkívül gazdag egyéni és kollektív tapasztalat, amely végül is nemzeti kincset jelent, ha felhasználják. Hirdetjük: szükség van a mozgalmi módszerekre, a tudatformálásra és a bátorításra. Közös feladatunk, hogy a dolgozóink alkotó gondolatait segítsük kifejezésre jutni: merjenek kezdeményezni, javasolni, bírálni, véleményt mondani. A társadalmi ellenőrzés minden egyes embertől függ, a kollektíva minden tagjától. Ne hagyjanak jó javaslatokat elveszni. Térjenek vissza ügyekre és felszólalásaikkal erre késztessék a vezetőket is. Ily módon valósul meg a társadalmi ellenőrzés és érzi a vezető, hogy nem tehet akármit, számolnia kell a nyilvánossággal, szembe kell nézni a közösséggel. Fórumainkon nem győzzük hangsúlyozni: a modern termelés és igazgatás megkívánja a gazdasági vezetők egyszemélyes felelősségét, intézkedését, irányítását. A gazdasági vezető, a dolgozó nép érdekét kell szolgálja, mert a hatalom nem a személyeké, hanem a dolgozó népé. A gazdasági vezetőknek az államtól kapott egyszemélyi felelőssége feltételezi, hogy a kollektíva jogait számításba veszi és döntéseiben támaszkodik tapasztalataikra. A gazdasági vezetés kötelezettsége a dolgozók előtti rendszeres beszámolás, a véleményekre, javaslatokra való visszatérés, így nyer összefüggést és megvalósítást az az elv, amelyet az MSZMP X. kongresszusán foglaltak határozatba, hogy az egyszemélyi vezetésnek párosulnia kell a dolgozók demokratikus jogainak érvényesítésével, azaz az üzemi demokráciával. Közösen kell tudatosítanunk szakmai körökben: az üzemi demokrácia a szocialista demokratizmus része. A munkahely keretei között biztosítja azokat a demokratikus jogokat, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy a dolgozók beleszólhassanak a gazdálkodás céljainak, eszközeinek, módszereinek meghatározásába, a gazdálkodás ellenőrzésébe. Részt vehessenek a gazdálkodás egész menetében, s jobban kell hangsúlyozni, hogy az üzemi demokrácia képviseleti szervei — a szakszervezetek — érvényesítik azokat a jogokat, amelyekkel csak képviseleti testület útján lehet élni. Ha minden a dolgozókért van, mindent a dolgozókkal együtt kell megvalósítani. Ezért a gazdasági vezetés egyszemélyi felelőssége sem abszolút, hanem a kollektívával szemben politikai, jogi és erkölcsi tényezőkből álló kötelezettsége van. Azért hivatkozunk erre, mert a szocialista demokratizmus légkörében fejlődik az emberek közösségi tudata, a dolgozók tudatosabban törekednek a szocializmus vívmányainak megvédésére és a szocializmus teljes felépítésére. Hazánkban a szocialista demokratizmusnak összefüggő rendszere van, amely átszövi mindennapi életünket. Dicsekvés nélkül mondhatjuk: az eddigi szint elérése is jelentős eredmény. Az eddig megtett út szédítő fejlődéséhez képest nem sok a negatívum. Mégis szükséges foglalkozni velük, mert esetenként, helyenként gátolják a fejlődést. A felsőbb szervek képviselői, akik odafigyelnek egy-egy párt- vagy szakszervezeti taggyűlés vagy bizalmi értekezlet hozzászólóinak mondanivalójára, azok tudják, az alapszervezetek vezetőinek igen sok gondot és problémát jelent egyik-másik igazgató, gazdasági vezető ijesztően gőgös vagy hiú magatartása, akik személyes kiszolgálójuknak tekintik a vállalati pártos szakszervezeti alapszervezeteket. Elvárják a vállalati politikai vezetők (szervek) közreműködését, sőt „besegíthetnek” a vállalatvezetés munkájába — de csak akkor, ha az igazgató minden elképzelésével egyetértenek. Mert, ha — valamilyen okból — nem értenek egyet, úgy tekintik őket, mintha nem is léteznének. Ilyen esetekben sokszor nehéz az alapszervi kommunisták helyzete. A politikai helytállás egy minden oldalról támogatott gazdaságvezetővel szemben nem könnyű dolog. Az ilyen problémák megoldásához bizony az együttműködés nagyon szükséges. Közös gond, hogy még kevés az olyan jellegű beszélgetés, ami fellelkesíti a dolgozókat. Elkeserítő, hogy helyi, alapszervi politikai vezetők személyét semmibe veszik néhány helyen. Sőt, választott testületek lebecsülése, vagy jelentőségük alábecsülése is észlelhető. Akadnak olyan gazdasági vezetők, akik azt hiszik, hogy ők a vállalati párt- és szakszervezeti vezetők is egyben. A vállalati gazdasági és politikai hatalom csúcsán érzik magukat. Ezek a vezetők — akarvaakaratlanul — akadályozói a fejlődésnek, a kiábrándultság teremtői, eltaszítják maguktól a jószándékú segíteni akarókat és táptalajt teremtenek a karrieristáknak és talpnyalóknak. Közös gond az ilyen helyzetek felszámolása. De az ilyen és hasonló jelenségek megszüntetésére fordítson nagyobb gondot a felső gazdasági vezetés is. Serkentse a főosztály — a nagyobb gazdasági eredmények elérése mellett — a vállalati gazdasági vezetőket arra, hogy politikai képzettségükhöz mérten legyenek segítői az alapszervi politikai oktató, nevelő és bizonyító munkának. Meggyőződésünk, ha a főosztály vezetői ebbe aktívabban besegítenek, jelentősen javul a gazdasági munka is. A gazdasági munka területén is van még éppen elég tennivaló. Csak néhányat sorolunk fel abból a tanulmányból, amelyet például a vendéglátóipari dolgozók helyzetéről a Központi Vezetőség elfogadott. Elmaradtunk a hazai igényeket kielégítő üzlethálózat fejlesztésében. A meglevő üzletek nagyobbik része korszerűtlen, technikailag és kapacitás szempontjából elmaradott. Szembetűnő az értékesítés fejlesztésének és a termelést biztosító üzemhálózatnak az elmaradása közötti különbség. Az áruelőállítás és a termelés fokozása egyre nehezebb körülmények között folyik. A termelés fokozásával együtt állandóan súlyosbodnak az ilyen üzemekben dolgozók munkakörülményei is. A nagyobb kereseti lehetőség, kedvezőbb munkaidő-beosztás fokozatosan más munkaterületre csábítja dolgozóinkat, ezért a munkaerő-ellátottság tovább romlik, nemcsak segédmunkásokban, sajnos szakemberekben is. Következményei a színvonal csökkenésében is jelentkeznek. A nagy tömegű áruigény automatikusan tömegtermelést hoz létre, amelyben elsikkadnak a jó hagyományok, az egyéni ízlés. Túl a határozatok megkövetelt végrehajtásán, találni kell megoldásokat a sokféle problémára, mert ezek viszszavethetik szépen indult fejlődésünket. Többet kell törődni a hazai vendégekkel, erősíteni kell a brigádmozgalmat belső tartalommal, fokozni kell az emberi megbecsülést, az anyagi helyzet javításának lehetőségeit, az ösztönzési módszerek széles körű alkalmazását, a munkaidő-csökkentés gyakorlati megvalósítását. Meg kell szüntetni az intézkedést egyedüli munkastílusnak tekintő vezetési módszereket és biztosítani kell, hogy a gazdasági vezetés intézkedés előtt vitassa meg a felmerülő kérdéseket a szakszervezettel és igényelje annak cselekvő segítségét az elfogadott javaslatok megvalósításához. Gondolatok ezek, melyek egy jelentős cikk olvasása után jutottak eszünkbe. Jobb későn, mint soha — mondja a közmondás. Sok a probléma és azokat meg kell szüntetni, ne engedjük azokat tovább bonyolódni. Fogjunk össze őszintén, nyerhetünk rajta. F. A.—R. J. Indulatos gondolatok egy újságcikk nyomán Együtt a szakszervezettel! Meghalt Friedrich Hillegeist, testvérszakszervezetünk elnöke 1973. december 13-án Bécsben, a központi temetőben, díszsírhelyen örök nyugalomra helyezték Friedrich Hillegeistet, osztrák testvérszakszervezetünk tiszteletbeli elnökét. Friedrich Hillegeist 1945-től 1962-ig volt az osztrák Magánalkalmazottak Szakszervezetének elnöke. Ugyancsak elnöki tisztséget töltött be az Osztrák Társadalombiztosítási Teherviselők Országos Szövetségénél és alelnöke volt az Osztrák Szakszervezeti Szövetségnek is. Halálával nagy veszteség érte azosztrák alkalmazottakat, akikért egész életében harcolt. Friedrich Hillegeist igazi demokrata volt, aki minden esetben fellépett az elnyomás ellen és minden energiáját a szakszervezeti jogok fejlesztésének szentelte. Friedrich Hillegeist végső búcsúztatásán a gyászbeszédet Brúnó Kreisky, Ausztria kancellárja és Rudolf Hauser kancellárhelyettes tartotta. A temetésen szakszervezetünket Ligeti László főtitkár képviselte. Szakszervezetünk nagy barátját gyászolja és megőrzi Friedrich Hillegeist emlékét. Illés nyerte a cukrászversenyt Nagy volt az érdeklődés, nagy volt a várakozás, Csongrád megye cukrászai számára az év végi ünnepek előtt tudásukat bizonyító vetélkedőt rendeztek. Ez alkalommal a gyakorlati munka pontosságáról, minőségi színvonaláról kellett számot adni a jelentkezőknek. Csanádpalotán a Fenyves cukrászda felkészülten, ünnepi hangulatban várta a megye fogyasztási szövetkezetek cukrászainak nemes versenyét. A nemes versengés tisztaságáról jó előre gondoskodtak, hiszen a Fenyves cukrászda dolgozói szívügyüknek tekintették, hogy valóban kényelmes környezetben adjanak számot a verseny résztvevői tudásukról. A vetélkedő résztvevőit, a zsűrit és a nagyszámú vendégeket egyaránt megnyugtatta az a tudat, hogy a verseny mindvégig titkos maradt, s az elkészült pályaműveket számokkal jelölték. A feltétel a verseny kiírása szerint egy díszmunka és három napi jellegű készítmény volt. Így tehát egyenlő alapról, s egyenlő eséllyel indultak a benevezettek. Mi tette szükségessé a fejlődés lemérésének fontosságát? Mindenekelőtt az, hogy Csongrád megye cukrászdáiban, presszóiban egyre keresettebb cikk az édesség, különösen a süteményfélék. A zsűri alapos munkája után az első helyen az Üllési ÁFÉSZ brigádja végzett, a 2. helyen Németh József, a 3. helyen Vavra József, a 4. helyen Terhes József, az 5. helyen Miklós Sándor, a 6. helyen pedig Szomszéd Gergelyné végzett. (abrankó) Újítók mérlege: Tíz év — 757 újítás Több héten át tanácskoztak Veszprém megyében a szövetkezeti és az állami kereskedelmi szervek, vállalatok újítói. Megvitatták a helyi feladatokat, eredményeket. A megyei értekezletet a Szakszervezetek Veszprém megyei székházában rendezték. A tanácskozáson megállapították: a kereskedelemben is hagyománya van az újítómozgalomnak, jelentősége, fontossága olyan, mint bármelyik üzemnél, vállalatnál az iparban. Nem egy kereskedelmi, vendéglátóipari berendezés, gép vagy éppen munkavédelmi eszköz a dolgozók újító kedvének eredménye. Veszprém megye állami és szövetkezeti kereskedelmi hálózatában 757 újítást nyújtottak be egy évtized alatt, és ebből 310- et el is fogadtak. Az elfogadott újításokból pedig 273 megvalósult. Az újítók Veszprém megyei tanácskozásán hangsúlyozták, hogy az újító- és a munkaverseny mozgalmat jól össze lehet kapcsolni, a két mozgalom jól szolgálja a kereskedelem fejlődését, a kulturáltságot. Ahol a munkaverseny mozgalom széles körben népszerű és eredményes, ott az újítómozgalommal sincs baj. Az újítók megyei tanácskozásán megválasztották az idei országos szakmai tanácskozás küldötteit.