Mérleg, 1976 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1976-11-01 / 11. szám
Munkahelyi és gyermekétkeztetés # Elavultak a jelenlegi normák # A jobban dolgozók becsülése A KPVDSZ Vendéglátó és Idegenforgalmi Titkársága első őszi ülésén a munkahelyi és gyermekétkeztetés helyzetével, problémáival foglalkozott. Megállapította, hogy jelenleg a munkahelyi étkeztetést 1,25 millió fő, tehát a dolgozók 37%-a veszi igénybe, ami az 1970. évhez képest közel 50%-os emelkedést jelent. Ezt az étkezési formát döntően előfizetéses rendszerben veszik igénybe. A munkahelyi étkeztetést biztosító vállalatok az eddigi 12%-os állami támogatás helyett 20% állami juttatásban részesülnek. A kereskedelmi dolgozók a munkahelyi étkezést csak 30"libán veszik igénybe ami elmarad a 37"o-os országos átlag mögött, mert igen sok vállalatnál nincsen megfelelő étterem, büfé, amelyeknek kialakítását sok helyen a vállalati egységek szétszórtsága nehezíti. Az étkezési hozzájárulás а IV. ötéves terv idején a kereskedelemben átlagosan 2,50 Ft volt. A gyermekétkeztetés, melyhez a diákellátás is hozzátartozik, gyorsan fejlődik, így pl. а IV. ötéves tervben az óvodákban étkezők aránya az1970. évi 57,7%-ról 75,5° %-ra, az általános iskolásoké 21,1%nyról 35,7%-ra, a középfokú iskolákban 48%-ról 55,7%ra emelkedett. Változatlanul megoldatlan kérdés az általános iskolások szélesebb körű ellátásának biztosítása: az e korcsoportba tartozók csak a napközis rendszerben részesülhetnek ellátásban, mert a többieknek nem jut kellő számú férőhely. A napközi otthonos ellátásra mintegy 75—80'%-os igény jelentkezik, de ezt az ellátást elsősorban az alsó tagozatos tanulók részére biztosítják, így fennáll az a probléma, hogy azok a tanulók, akik az alsó tagozatokon kapnak ellátást, a felsőkben ezt már nem élvezhetik. Megnyugtató viszont a vizsgálatnak az a megállapítása, hogy a bölcsődékben, óvodákban elhelyezett gyermekek ellátását teljes egészében megoldották. A jelenlegi helyzet a gyermekétkeztetés terén sok területen igen feszült, mert az üzemek túlterheltek, zsúfoltak. Így pl. a legnagyobb mértékű étkeztetést végző budapesti Gyermekétkeztetési Vállalatnál naponta 8—10 000 adaggal főznek többet, mint amennyit a hivatalosan engedélyezett kapacitás lehetővé tesz. Az is megállapította a Titkárság vizsgálata, hogy a jelenlegi étkezési normák többségükben elavultak, további emelésre volna szükség, mert a nyersanyagárak a normák megállapítása óta tovább emelkedtek. Nehezíti a fejlesztést az is, hogy kevés a szakszerű gyermekétkeztetéshez szükséges, a modernebb táplálkozást elősegítő, kellően képzett szakember, illetve a speciális szakismeret és emiatt bizony sok helyen nem mondható éppen korszerűnek a gyermekek ellátása. A munkahelyi és gyermekétkeztetést a népességpolitikai, családvédelmi és párthatározatok, valamint az ipari munkások helyzetének javítására kiadott minisztertanácsi határozat értelmében ebben az ötéves tervben is tovább kell fejleszteni. Bővíteni kell az étkezési lehetőségeket (üzem, étterem stb.), javítani kell az étkeztetés színvonalát, hogy ezzel is segítsük a munkavégzés, illetve a tanulás nyugalmát, biztonságát. Több önkiszolgáló étteremre van szükség, de emelni kell ezek kulturáltságát is. Ezekkel az intézkedésekkel tovább kell emelni a munkahelyi és gyermekétkeztetésben részt vevők számát. A tervek szerint 1980-ig további negyedmillió fiatalnak kell lehetővé tenni ennek az ellátási formának az igénybevételét. Javasolta a Titkárság, hogy a munkahelyi étkeztetésben reális, a jelenlegi helyzetet figyelembevevő normaminimumot állapítsanak meg. Figyelemmel kell arra is lenni, hogy a nyersanyagárak változásait automatikusan vegyék figyelembe az anyagnormák megállapításánál. Szociálpolitikai célkitűzéseinket is jobban szolgálná, ha a vállalati hozzájárulások tekintetében valamilyen egységes rendszer, irányvonal alakulna ki és így főleg az alacsonyabb jövedelmű dolgozóknál a hozzájárulásokat tovább lehetne, a kollektív szerződések szellemében növelni. A Titkárság vitája során az az álláspont alakult ki, hogy jobban meg kell becsülni a helytálló, az átlagosnál jobban dolgozó embereket, főleg a termelés területén. Értékelni kell a kezdeményezéseket, a vállalkozási készséget — több anyagi, erkölcsi elismeréssel. A munkakörülmények javításával a munkahelyi légkört is kedvezőbbé lehet tenni. A színvonalas szolgáltatás viszont az igénybe vevő dolgozók élet- és munkakörülményeit jelentősen javítja, kihat a végzett munkára is. Rudnay János MÉRLEG • Divat az üzletekben a „lepontozás99 ” Nincs kivel... • Jobb a vegyes, mint a csorba AZ OSZTÁLYBA SOROLÁSRÓL Időnként szükséges, hogy a vendéglátó vállalatok az érvényben levő rendelet alapján felülvizsgálják üzleteiket, azok színvonalát, hogy mennyiben felel meg az osztálybasorolási előírásoknak. Az utóbbi években igen gyakran fordul elő, hogy a vizsgáló szervek kifogások alapján „lepontozzák” az üzletet, határidőt szabnak a rendbehozásra, ugyanakkor a követelmények be nem tartásáért az üzlet forgalmából tisztességtelen haszon címén a két osztály közötti különbséget befizettetik a vállalattal. Ez időnként tetemes összeget tesz ki, ami végeredményben a vállalat dolgozóit is sújtja. Az osztálybasorolási követelményeket azonban időnként a lehetőségeket is figyelembe véve az élethez kell igazítani. Természetesen mindig szem előtt tartva a kulturáltság, a higiénia stb. maximális lehetőségeinek kihasználását. Jó néhány tapasztalat bizonyítja, hogy a pontozásos elbírálásban a szubjektivitás háttérbe szorítja a tárgyilagos megítélést, eltér a realitástól. Konkrétabban kellene megfogalmazni például a „tartósan visszaesett színvonal’ meghatározását. Nem biztos, hogy jó az a gyakorlat, ha azonnal elmarasztalják a látottak alapján a vállalatot. Célravezetőbb lehetne esetleg 45 nap múlva az elmarasztaló megállapításokra viszszatérni és akkor meghozni a döntést. Az egységekben az egyre nagyobb forgalom velejárója a gyorsabb elhasználódás. A két tatarozás közötti időszak leszűkül és majdnem általános jelenség, hogy nincs kivel rendbehozatni az üzleteket. Nem egy üzlet van például a fővárosban, ahol napi 10 ezer vendég fordul meg. Helyes volna a vállalatok véleményét is figyelembe venni, vagy jobban figyelembe venni indokolásaiknál. A rendelkezéshez a bírálat tárgyi alapjait kellene jobban megteremteni. Gyakori az észrevétel a mellékhelyiségek állapotának elbírálásánál : a W. C.-k elhanyagoltsága, hiányos felszereltsége. Jobban figyelembe kellene venni, hogy a vendéglátóipar vette át — a fővárosi nyilvános W. C.-k hiányában — több mint 50 százalékban azt a rendeltetést, melyre nem hivatott. Vajon számolnak-e ezzel az elbírálásnál? Vannak olyan bisztrók, büfék, eszpresszók, ahol két autóbusz-végállomás is van a bejárat előtt, ugyanakkor egy takarítót sem kap az üzlet, mert nincs, aki vállalja. Fegyelembe kellene venni azt is, hogy az ilyen üzletek „vendégei” mit törnek, rongálnak, lopnak ezekben a mellékhelyiségekben. Az osztálybasorolás feltételei között szerepel a fogyóeszközök minősége, egyöntetűsége. Jobban figyelembe kellene venni, mit kap és mennyit a vendéglátóipar például poharakból, van-e lehetőség folyamatos pótlásra azonos készletből. A gyakorlat azt mutatja — alig. Hasonló a helyzet evőeszközökkel, amit némely helyen nem győznek pótolni, vagy a textíliánál. Lehet, hogy esztétikailag nem rosszabb az ízléses és vegyes felszereltség. Végül a szakképzettségi előíráshoz a tapasztalatokból. Előírás a szakképesítés, de kevés a szakképzett dolgozó. Még a gyakorlati időnél kevesebb a probléma, de az éttermekben az esti műszakban alig van szakács, néhol még képesített kézilány sincs a főzéshez, tálaláshoz. Csupán néhány, a mai helyzetet bemutató példa és szemben vele az osztálybasorolási előírások — fele ellentmondással. Béla János KALEIDOSZKÓP A Komárom megyei Dolgozók Lapja megemlékezett arról, hogy az „Egy brigádtag — egy könyv” akcióban — mely országos méretűvé vált — részt vett brigádok között kiemelkedő helyet foglal el a Kristály Vendéglátó Vállalat 30 szocialista brigádja, akik 7800 Ft-ot gyűjtöttek iskolai könyvtárak létesítésére. A KPVDSZ kisbéri szervezete 2000 Ft-tal járult hozzá a mozgalom sikeréhez. A Győr-Sopron megyei Vendéglátó Vállalat három városban 30 üzletet tart fenn és évi forgalma eléri a 253 millió forintot. A forgalom 35—37 százalékát a saját készítésű étel teszi ki. Fürst József igazgató szerint a vállalatnál számoltak azzal, hogy növekszik az előfizetéses ebédre jelentkezők száma, s ez a várakozás beigazolódott, mert éttermeikben fél év alatt több mint 600 ezer adag előfizetéses menüt adtak el. Hogy minél finomabb és változatosabb legyen az üzemi ebéd, a Csepel Vendéglátó Vállalat a közelmúltban új receptkönyvet adott ki a főzőkonyháknak. A receptkönyvben tej, tojás, burgonya, zöldség, gomba, szárnyashús és hal alapanyagok felhasználásával készülő ételek leírása található, ötletek a korszerű, fehérjedús, egészséges menük összeállításához. A vállalat mindent megtesz, hogy félszáz konyháján, melyeken kb. 500 üzemnek, vállalatnak, naponta sok ezer ember részére főznek, ízletes, tápláló ételek készülhessenek. A cél érdekében nemrég valamennyi partner vállalattal leültek a nyersanyagnormák rendezésének megtárgyalására, s a vállalat mindent elkövet, hogy esetenként a helyi igényeket is ki tudja elégíteni. Ismerve a vendéglátóipar munkaerőhelyzetét, mely náluk is problémát okoz, a legnagyobb elismerés hangján kell megemlékeznünk arról a hatalmas erőfeszítésről, melyet a gyárak, üzemek dolgozóinak megelégedésre történő ellátása terén tesznek. Az Észak-budai V. V. a jól beindított KPVDSZ kulturális napok programjaiból mindazokat, melyek az ipari tanulók oktatását is szolgálják, a szocialista brigádok tagjain kívül a vállalat ipari tanulói is megtekintették. Ellátogattak a Vendéglátóipari Múzeum októberi kiállítására, Regős Györgyné oktatási felelős vezetésével megnézték az Intercontinental magas színvonalú hidegkonyhai és cukrászati bemutatóját, közben készülnek saját házi cukrász- és szakácsversenyükre is. Várpalota hat munkahelyi éttermében több mint hatezer adag ételt készítenek és szolgálnak ki. Az ellátás színvonalára jellemző, hogy az éttermek többségében étlap szerint is választhatnak a dolgozók az előfizetéses étkezésen felül. Jelentős a vállalat tevékenysége a gyermekétkeztetés területén is, kétezer várpalotai iskolás számára főznek naponta. Minden évben rendszeres továbbképzést szerveznek a gyermekélelmezésben dolgozó szakácsok, felszolgálók és ételkiosztók számára. Európa egyik legelegánsabb szállodája nyílt meg Varsóban, az Intercontinental- szálló luxus kategóriájába sorolt Victoria. A Győzelem terén álló üveg- és arany színű fémlemezekkel burkolt hotel, amelyet egy svéd cég épített, 742 vendéget fogadhat, 144 kétágyas szobájában, 184 apartmanjában és a 31 úgynevezett elnöki lakosztályban, amelyeknek ára napi 37 dollártól egészen 300 dollárig terjed. Valamennyi szoba légkondicionált, telefon, rádió, televízió és kis házi bár áll a vendégek rendelkezésére. Három étterem és bárok várják a látogatókat, s felkészültek a Lengyelországban is fellendülő konferencia-idegenforgalomra — a szálló ezerszemélyes bankett-terme megfelelő színhelyet ad majd a nemzetközi kongreszszusoknak. Zökkenőmentes a lakosság vasárnapi tej- és péksüteményellátása. A vendéglátóipar kijelölt üzletei jól szolgálják a lakosság érdekeit. A Belkereskedelmi Minisztérium és a Fővárosi Tanács gondos előkészítő munkája, valamint a vállalatok vezetőinek és dolgozóinak nagyszerű helytállása a lakosság elismerését érdemelte ki. Budapesten és az ország valamennyi nagyvárosában vasárnapi felügyeletet tartanak a központok, hogy az esetleges újabb igényeket ki tudják elégíteni. Megkezdte működését a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola szolnoki kihelyezett tagozata. A szolnoki tagozat a Szolnok megyei hallgatókon kívül további négy megye hallgatóinak biztosítja az oktatásban való részvétel lehetőségét. Itt tanulnak Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar, Békés, Csongrád megye I. éves — majd folyamatosan a többi évfolyam — levelező hallgatói is, így amellett, hogy a résztvevők lakóhelyükhöz közelebb és magasabb óraszámban tanulhatnak, bizonyos mértékig tehermentesíteni lehet a budapesti főiskolát. A levelező tagozat az I. évfolyamos kereskedelmi és vendéglátó hallgatók részére rendszeresen heti egy alkalommal konzultációkat tart. A kereskedelmi karon 28, a vendéglátón tizennyolc hallgató kezdte meg tanulmányait. A tantestületben a főiskola tanárai mellett szolnoki nevelők is szép számban helyet kaptak, akiknek a budapesti tanszék minden segítséget megad ahhoz, hogy a főiskola követelményrendszerét érvényesíteni tudják. Reméljük, hogy a szolnoki tagozat is sok nagyszerű szakembert ad majd a magyar vendéglátásnak. Eredményes, jó munkát kívánunk a tantestületnek és a hallgatóknak egyaránt. A Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat tizenhatodik alkalommal rendezte meg Vásárhelyen, az őszi vendéglátó napokat. Ezeken bemutatták többek között azokat az újdonságokat, étkeket, melyek a modern táplálkozás követelményeinek megfelelő nyersanyagból készülnek. A hidegkonyhai, a kímélő ételek mellett azért sor került a Tiszavirág eszpresszóban tejszínes, gesztenyés készítmények bemutatójára is, s aki egyáltalán nem számolta a kalóriákat, az fogyaszthatta a Béke étterem bográcsban főzött birkapörköltjét, de választhatta a pacalt is, vagy a Sportban disznótoros vacsorát és más ínycsiklandozó ételt ehetett. A vásárhelyiek ügyesen kapcsolták össze a rendezvénysorozatot üzletpolitikai céljaik megvalósításával, mert a sikeres bemutatók elősegítették saját ételforgalmuk jelentős emelkedését. Megszépülve fogadja vendégeit a dunaújvárosi Kiscsillag söröző. A Hungarhotels mindent megtett, hogy az üzlet jellege megváltozzon. Felújították a berendezést, nőtt a hűtőkapacitás, új konyhavezetőt helyezett a konyhába, hogy az új környezet, új ízek vonzóereje ugyanakkor arra ösztökélje a betérő vendégeket, hogy viselkedésük színvonala a szép üzlet követelményeinek megfeleljen, hogy a nagy költséggel korszerűsített üzlet sokáig kedvelt étkező- és szórakozóhelyük lehessen. összeállította: Füzy Pálné Magyar hetek az Aranyhomokon A Pannónia Vállalat 16 dolgozója részvételével az Aranyhomok legrangosabb szállodájának, a saját uszodával is rendelkező Internacionálénak a 15. emeletén levő étteremben szeptember 1. és október 15. között, magyar heteket rendeztek. A turisták mellett elsősorban a közeli Várnából, Druzsbából, Albenából és más Fekete-tenger parti turistaparadicsomból sok bolgár szakember is felkereste a magyar éttermet. A részben már Budapesten elkészített, kalocsai motívumokkal ellátott bolgár, francia, német és magyar nyelvű étlapon 28-féle magyar ételkülönlegesség szerepelt.