Mérleg, 1984 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1984-06-01 / 6. szám
Veszprém megye Vizsgázott a propaganda- és információs munka A gazdasági feladatok megoldásának, a dolgozók érdekvédelmének egyik biztosítéka az információ és a tájékoztatás. Az információ biztosítja, hogy a vezetőtestületek a tagság véleményét, hangulatát, javaslatait, észrevételeit megismerjék, munkájukban hasznosítsák, a döntéseknél figyelembe vegyék. A KPVDSZ Veszprém megyei bizottsága testületi ülésén azt vizsgálta, hogy az alapszervezetek mit tettek az agitációs, propaganda és információs munka továbbfejlesztése érdekében és melyek azok a feladatok, aminek megvalósításával emelhetik a szakszervezeti munka színvonalát. A megyebizottsági ülésre készített tájékoztató jelentés elkészítését széleskörű vizsgálat előzte meg. Tizenhat alapszervezetet kerestek fel a megyebizottság szakszervezeti aktivistái és tájékozódtak a témában. A vizsgálatok megállapították, hogy a SZOT és a KPVDSZ elnöksége ilyen irányú határozatát nyolc alapszervezet tárgyalta meg és hozott határozatot a feladatok végrehajtására, a tevékenység továbbfejlesztésére. E tény bizonyítja, hogy nem érzik még kellően e tevékenység fontosságát, holott minden jellegű szakszervezeti munka alapját képezi az agitációs és propaganda munka — állapította meg a megyebizottsági ülés. Az alapszervezetek egy részénél az információs feladatokat az szb titkárok végzik, nem használják ki kellő mértékben a bizalmiak kulcsszerepét az információs hálózatba való beépítésükkel. Ennek pedig fontos szerepe lenne a felsőbb és alapszervi határozatok ismertetésében, magyarázatában, a megfelelő helyi viszonyokat értelmező propagandaanyag biztosításában. A tapasztalatok szerint az alapszervezetek működési területén a gazdasági tervkészítési munka általában a hálózatból indul ki. Az egységek tervjavaslatai a kirendeltségenkénti összesítés után kerülnek továbbításra. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a szakszervezeti tisztségviselők, a dolgozók megismerjék az üzletpolitikából adódó lehetőségeket és a javaslatok kialakításánál véleményt tudjanak mondani. A vállalati, szövetkezeti célok kialakításában, megvalósításában a gazdasági vezetés igényli az szb véleményét. A gazdasági élet gyors változása azt a követelményt állítja az alapszervezetek elé, hogy szervezeti életükben, munkamódszerükben önállóbb, a mai feladatokhoz alkalmazkodó, tagságuk érdekeit jobban szolgáló tevékenységet folytassanak. Ebben nagy szerepe van az információnak, mely feltárja a dolgozók egyes csoportjainak érdekeit, beépül az szb-k munkájába, azt megelőzően munkaterveik összeállításába. Az alapszervezetek egy részénél biztosított csak a bizalmiak rendszeres, folyamatos beleszólási lehetősége az ülésrendek alakításába. Az szb-k munkájáról a tagság tájékoztatása eltérő. E tájékoztatási láncon még nagyon sok javítani való van. Az szbtagoknak rendszeresebben szükséges részt venni a bizalmi csoportértekezleteken, hogy a kétoldalú információáramlás biztosított legyen. A téma tárgyalása kapcsán a megyei bizottság határozatot hozott az agitációs és propaganda munka továbbfejlesztésére. Felhívta az alapszervezetek figyelmét a szakszervezeti munka nyilvánosságának növelésére, az információ sokrétűbb alkalmazására, a bizalmi hálózat információs munkába való teljeskörű bevonására. Szükségesnek tartja a KPVDSZ Veszprém megyei bizottsága, hogy minden alapszervezetnél legyen a megyében megfelelő felkészültségű információ felelős és részvételük az szlb üléseken biztosított legyen. Növelni kell a szakszervezeti munka nyilvánosságát, hogy a tagság tájékozott legyen a választott vezetők érdekvédelmi, képviseleti munkájáról. R. Gubicza Aranka Irodalom VÍZSZINTES: 1. Mészöly Miklós műve. 16. Forma. 17. Hozzáférhetetlenné tesz. 18. Vastag, bolyhos gyapjúszőttes. 19. Szalonnát rövid ideig főző. 21. Fegyver része. 23. Kőbányai tér. 24. Biztatást kifejező szó. 25. Valaminek a lényege, veleje. 27. Hüvelyes. 29. VII. 31. Az ekevas szeszi. 32. Többek között nyomdában is készül. 34. Római hal. 36. E nélkül nem közlekedhetne a villamos. 38. Olasz filmszínésznő vezetékneve. 39. Vég nélkül rőt. 40. Őseim. 42. Bokros, fás terület. 44. Kérdőszó. 45. El. 46. Lobogtató. 47. Ruhát felfejt. 48. Magát. 50. Fogaival morzsolja. 51. Bizonyos idő a fordítottja. 52. Elekes András. 53. nemrég elhunyt komikusunk (László). 55. Baj, ha a testünkön sok van belőle. 56. Az ozmium vegyjele. 57. Vevőcsalogató. 58. A Duna mellékfolyója. 59. Békja egyneműi. 61. Batida (6800) fele. 62. Villamoskocsi-szín. 63 Tiltószó. 64. Elfenekel. 67. A szív is ezt teszi. 68. Román folyó (Jiul) magyar neve névelővel. 70. Valóságos, kézzelfogható. 72. Örökzöld törpecserje. 74. Fordítva: Szekérre eősített sátortető. 75. James Jones könyvének címe: FÜGGŐLEGES: 1. Német igen. 2. Sziget. Napóleon első fogságának színhelye volt. 3. Kevert alá. 4. Egyházközség. 5. Személyes névmás. 6. „Éljen!” kiáltással ünnepel valakit. 7. Ajkam. 8. Órá keveredés. 9. Üres tér. 10. Gécé. 11. Elme. 12. Az USA elnöke. 13. RRL. 14 Gyök, de keverve. 15. Női becenév. 19. Victor Hugo egyik leghíresebb könyve. 20. Ketyegőim. 22. . . . János, a verbunkos zene képviselője volt. 26. Dunán páratlan betűi. 27. Belepottyartt. 28. Szeszes ital. 30., Emily Brontë műve. 33. Tagadószó. 35. Női név. 37. Árukészlet. 39. Rongáló. 41. Elvet páratlanjai. 42. Raktár. 43. Egyforma mássalhangzók. 44. Haza. 47. Leoncavalo operája. 49. Végtag. 51. A társadalom kitagadottja. 53. Néptelen. 54. Takarmány. 55. ... and egis. 58. Férfinév. 60. Kleopátra része. 62. Minden tárgy a helyén van. 63. A győzelem istennője. 65. Fordított latyak. 66. Tulajdonra vonatkozó kérdő névmás. 67. Kapható. 69. SHK. 71. Egyforma mássalhangzók. 72. Fél hiba. 73. Az argon vegyjele. Beküldendő a vízszintes 1. és 75., valamint a függőleges 19. és 30. számú sorok megfejtése. Beküldési határidő: július 10. A MÉRLEG májusi számában megjelent keresztrejtvény megfejtése: ,,Valóban rendes a férjem, soha sem kell megkérdezni, hogy hol volt. Miért? Mert sehová sem engedem!” A rejtvényt helyesen megfejtők közül, sorsolás útján a következők nyertek könyvjutalmat: Ungar Sándorné, Hajdúszoboszló, Farkas Györgyné, Bódvasutas; Kiss Mária, Celldömölk. Részükre a könyvutalványt postán küldjük el. A kényelem veszélyei AMIÓTA a civilizációs betegségek fokozottabb mértékben veszélyeztetik egészségünket, gyakrabban beszélünk a sport és a testedzés élettani szerepéről, egészségügyi hatásáról. Orvosi vélemények, gyakorlati példák sokasága bizonyítja, hogy a mozgáshiány számtalan betegség forrását jelentheti. Bár számos figyelmeztető jel és a megrázó tragédiák egész sora int bennünket a következményekre, elsősorban az elkényelmesedő életmód miatt fittyet hányunk ezekre a jelzésekre. Sokak számára már a lakásuk és az autóbusz megálló közötti távolság is megerőltetőnek tűnik. Vannak, akik presztízsből nem hajlandók igénybe venni a tömegközlekedési eszközöket. Harrár a szomszéd állandóan négy keréken rója a város forgalmas útjait, nem törődve azzal, hogy gyorsan ürül a benzinasztály, egy osztályvezető sem adhatja alább és nem paszíroztathatja magát nap mint nap az autóbuszon. Sokan azt tartják, hogy a pult mögött véget nem érő gyaloglás, az otthoni, illetve a kiskertben végzett munka bőven biztosítja azt a mozgásigényt, amelyről oly sokat beszélnek az orvosok. Rossz ez a felfogás, mert a bányászaton, a kohászaton és még néhány nagyobb fizikai megterheléssel járó tevékenységen kívül ma már nagyon kevés az olyan munkahely, amely nagyobb terhelést jelentene izomrendszerünknek. A mozgáshiány, különösen ha az még jó étvággyal, kiadós táplálkozással is párosul, előbb-utóbb elhízással, izomgyengüléssel jár, egyéb káros élettani hatásokról nem is beszélve. Bizonyított tény, hogy a szikár testalkatú, a szervezet alapvető mozgásigényét rendszeresen kielégítő embernek nagyobb az esélye az egészségesebb és hoszszabb életre. MA MÁR mindenki előtt nyilvánvaló, hogy a néhány perces torna, a futás vagy az úszás milyen nagy mértékben befolyásolja közérzetünket, a szervezet biológiai harmóniáját. Egy ismerősöm ifjú korában az aktív sportolók táborához tartozott, de a középiskola befejezése után hátat fordított a rendszeres testedzésnek. Már huszonnégy évesen szívtáji panaszokkal fordult orvoshoz. Az EKG vizsgálatot követően fokozottabb fizikai igénybevételt javasoltak számára. Megfogadta az intelmeket és másnaponként egy-két kilométeres futás eredményeként alig néhány héttel később megszűntek a panaszai. Úgy vélem, az az ember csapja be önmagát a legjobban, aki saját egészsége ellen tudatosan vétkezik. Bármennyire is felgyorsult körülöttünk az életritmus, ha nagyon akar, minden ember tud magának annyi időt szakítani, hogy néhány perces testmozgással felfrissítse vérkeringését, megmozgassa végtagjait A kereskedelemben, a szolgáltatás területén, de az irodai dolgozóknál is megvan a lehetőség arra, hogy egészségesebb életmódot alakítsanak ki. Saját egészségét mindenkinekmagának kell védenie — amíg nem késő. —VJ— Kérünk egy receptet! Rovatunk vendége: TÓTH ZOLTÁNNÉ Tóth Zoltánná neve nem ismeretlen a Borsod megyében lakók előtt, hiszen számtalan esetben olvashatták és olvashatják még ezután is, remélhetőleg jó ideig sütemény receptjeit a Déli Hírlap „Mit süssünk” rovatában. Azt viszont kevesen tudják a fiatalos temperamentumú „főnöknőről”, hogy már 1956-ban a híres Roráriusz Lászlónál kezdte el az ismerkedését a cukrász szakmával, s 3 évvel később szakmunkás bizonyítványt kapott a kezébe. Ennek bizony már huszonöt éve, s az eltelt két és fél évtized számtalan eseménnyel tarkította Erzsike életét, aki akkor, a tanuló idő kezdetén „eljegyezte” magát a szakma mellett a Miskolci Vendéglátó Vállalattal, s annak is a 902. számú cukrászüzemével. Kitartó munkakedve, szorgalma és szakmaszeretete hamar megnyitotta számára a lehetőséget a továbbtanuláshoz. 1971- ben végzi el a Vendéglátóipari Technikumot, 1973-ban kinevezik üzemvezető-helyettessé, majd két évvel később, amikor nyugdíjba ment a főnöke mindenki előtt egyértelmű, hogy csakis Tóth Zoltánné jöhet számításba mint vezető. — A kezdeti, kevesebb sütemény mennyiség alkalmat adott arra, hogy a külcsínre jobban ügyeljünk, egy-egy terméket minél tetszetősebb kivitelbe készítsük el. Ma már a külalakra nem tudunk annyi gondot fordítani mint szeretnénk — mondja. Panaszra nincsen oka, hiszen minden versenyre meghívják, s nemcsak, hogy részt vesz azokon egyedi készítésű süteményeivel, hanem a neves élmezőnyben végez a legtöbb alkalommal előkelő díjakkal is gazdagítja „érem és oklevél gyűjteményét”. Szakmai tudását a versenyeken elért díjak mellett a Vállalatnál is „honorálják”, hiszen már három alkalommal kapta meg a Vállalat, és egy alkalommal a Belkereskedelem kiváló dolgozója címet, s 1983. április 4-re a Munkaérdemrend bronzfokozatot. 1981-ben egy éves tanfolyam után sikeres Mestercukrász vizsgát tett. A Petőfi Sándor brigád, amelynek tagja már hat alkalommal nyerte el a vállalat kiváló brigádja megtisztelő címet, s 1984-es évre beneveztek, s az egyik legesélyesebbként állnak a Szakma kiváló brigádja cím elnyerése előtt. Szakmai munkája mellett a társadalmi munkából is kiveszi részét, tagja a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa nőbizottságának, valamint pártvezetőségi tag. Mint már említettem számtalan szakmai elismerés birtokosa, így nem csoda, hogy a tanulók hozzá szeretnének a legtöbben szakmai gyakorlatra járni az üzemükből. Tóthné szívesen oktatja őket, de mindegyikkel közli, hogy ehhez a szakmához szépérzék kell, mert szépérzék nélkül nem lehet művelni. Tanítványai meg is fogadják az intelmet, s az utóbbi években már öt alkalommal a Szakma Ifjú Mestere, s másik öt alkalommal a fiatalok versenyén az ő tanulói hozták el a legmagasabb díjakat. Erzsike szívvel-lélekkel cukrász, bármiről kezdünk el vele beszélni egy idő múlva óhatatlanul a cukrász szakma varázsánál kötünk ki. — Végezetül, de nem utolsó sorban arra kérem, hogy ajánljon valami „mestercukrászi remeket” olvasóinknak. NARANCSOS GESZTENYETORTA Hozzávalók: a tésztához: 4 tojás, 3 dkg cukor, 10 dkg liszt, 3 dkg reszelt csokoládé, 3 dkg vaj (olvasztva). Krémhez: 25 dkg gesztenyemassza, fél deci portorikói rum, 5 dkg vaj, 5 dkg porcukor, narancs, vagy mandarinszelet, de felhasználható hozzá mandarin konzerv is. Feltörjük a négy tojást, úgy, hogy külön edénybe tesszük a fehérjét és külön a sárgáját. A tojás fehérjét kemény habbá verjük, majd a sárgáját a 8 dkg cukorral simára keverjük. A felvert habot hozzáadjuk a sárgájához, majd hozzákeverjük a lisztet, ezt követően pedig a reszelt csokoládét — és narancshajat, s végül az olvasztott vajat. Amikor kész vagyunk vele tortaformába tesszük és kisütjük. Amig a piskótatésztánk sül, a gesztenyemasszát habosra keverjük a porcukorral és a vajjal, majd rummal ízesítjük. Ha kisült és kihűlt a tortalap két egyenlő részre vágjuk s az elkészített gesztenyemasszával megkenjük és narancs darabokkal sűrűn megszórjuk, majd egymásra helyezzük a két lapot, s a tetejét is bevonjuk, majd az oldalát körülpanírozzuk pörkölt, tört dióval vagy mandulával, s a tortát tizenhat egyenlő szeletre osztjuk, és tejszínhabbal díszítjük, majd minden kijelölt szeletet egyenként kívánság szerint díszíthetünk narancs vagy mandarin szelettel. A narancs vagy mandarin szeletet a tortába helyezés elől ízesített zselében megmárthatjuk, hogy tetszetős, fényes és tartós legyen. A kész narancsos gesztenyetortát hűtőben lehűtjük, majd tálalás előtt szeleteljük. Farkas János Miért nem? A Belvárosi Vendéglátó Vállalat által 1984-ben kibocsátott „Munkaverseny szabályzat” 11. oldalán olvastuk a szocialista brigádok naplójával kapcsolatban: — „Vállalatunknál a brigádnapló vezetése kötelező. A naplóban kell rögzíteni a vállalást, a féléves és éves önértékelést, valamint a brigádnévsort. A javaslattevő bizottság az értékelés előkészítésénél figyelembe veszi a napló tartalmát is. Külalakját nem.” Az utóbbi két szó kavart vitákat szakszervezeti berkekben, több szocialista brigád tagjai között. Sokan, éveken át, gondosan és szeretettel „szerkesztették” naplójukat és örömmel, sőt némi büszkeséggel tárták a munkájuk után érdeklődők elé. Soraik között egyre több az érettségi vizsgát tett brigádtag, akikre életre szólóan belesulykolták a tartalom és a forma egységének törvényét. Joggal érzik úgy, hogy tisztességgel elvégzett munkájuk, elért sikereik méltó köntöst érdemelnek a napló keretében. Magam is azt vallom, hogy igenis törődjünk a brigádnaplók külalakjával. Idegenforgalmi tevékenységünk, kapcsolataink megkívánják, hogy dolgozóink szóban és írásban is színvonalasan tudják képviselni vendéglátásunkat. Mindennapos munkánk maradandó krónikája egyben fokmérője egy-egy szocialista brigád szakmai és emberi kulturáltságának, bátran adhassuk bárki kezébe, akár „tankönyvpótló jegyzetként” is szolgálhat tanulóink, fiataljaink nevelésében. Galla György 7