Mérleg, 2014 (50. évfolyam)

munkatársak tehát, miközben hálával tekintenek vissza a kezde­tekre és az elmúlt ötven évre, már nem kerülhetik meg a kérdést: lesz-e folytatás, vagy - legalábbis nyomtatott változatában - meg­szűnik a Mérleg? Jelen számunk, a 2014-es év leginkább figyelemre méltó publiká­cióinak gyűjteménye, tematikus összeállítást szentel annak a világ­egyház egészét érintő eseménynek, amely nemcsak a tanítás és a lelkipásztori gyakorlat egyik fontos területén jelez elmozdulást, ha­nem átfogó érvénnyel, a II. Vatikáni Zsinat iránymutatásához való visszatérés jegyében, a hosszabb ideje erőtlennek mutatkozó egy­házi progresszió öntudatra ébredéséről is hírt ad. A 2014 és 2015 őszén Rómában egybegyűlő ún. családszinódus már előkészítése során, de az első ülésszak vitáiban is felszínre hozta - némi leegy­szerűsítéssel - a monologikus vezérlés és az Isten népével folytatott dialógus, a merőben jogkövető, illetve a lelkipásztori érzékenységen alapuló gondolkodásmód, a változhatatlan igazság merev képletét sulykoló és az Isten irgalmasságának bibliai tanúságait felidéző ál­láspont közti, megítélésünk szerint kifejezetten termékeny ellenté­tet. Amint egyik legterjedelmesebb tanulmányunk, Johan Bonny ant­werpeni püspök írása emlékeztet rá: miközben a legutóbbi zsinat „lelkiismeretről szóló kijelentései megfelelnek a klasszikus tanítás­nak és gondosan fogalmazták meg őket", a családról és az emberi szexualitásról szóló hivatalos tan jelenlegi alapszövege, „a Humanae vitae támogatói előtt nem tűntek értékesnek. Ellenkezőleg: megfuta­­modásnak, a pápától való elfordulásnak, a relativizmus, az engedé­kenység és a szabadosság bejárati kapujának tekintették" az egyé­ni lelkiismeret zsinati elismerését, s ezért „szándékosan félretolták". Talán remélhető, hogy a szinóduson végül (az irgalmasság szent­évében!) a nagylelkűség etikája és a hívők túlnyomó többségének „hitérzékével" (sensus fidelium) szembeni klerikusi alázat felülkere­kedik az elítélés, a szűkkeblű szabályozás és az emberi személy szabad döntéseire gyanúval tekintő moralizmus rögzült késztetésén. Jézus alakjának történeti-kritikai megközelítéseitől a keresztény egyházak egységtörekvésének mai helyzetéig, engedelmesség és szabadság viszonyától a hit és a racionális gondolkodás összeegyez­tethetőségéig számos alapvető kérdéskörben segítenek eligazodni további cikkeink, amelyek közül e helyütt Heller Ágnes recenzióját emeljük ki. A tekintélyes magyar filozófus nagyívű eszmefuttatása Vittorio Heste „Isten mint ész" című, angolul megjelent monográfi­áját elemzi, azt a kötetet, amelynek egyik nagy fejezetét („A raci­onális vallásfilozófia eszméje...") Peter Knauer jezsuita teológus ha­sonló témájú tanulmányával együtt szintén közreadjuk. Minden kedves Olvasónknak szívből kívánjuk az elmélyült tájé­kozódás örömét. (M. M.) Köszönjük és továbbra is kérjük a Mérleg barátainak nélkülöz­hetetlen anyagi támogatását. Bankszámlaszámunk: Mérleg Egye­sület, OTP Bank, 11702036-20654766.

Next