Mérleg, 2014 (50. évfolyam)
munkatársak tehát, miközben hálával tekintenek vissza a kezdetekre és az elmúlt ötven évre, már nem kerülhetik meg a kérdést: lesz-e folytatás, vagy - legalábbis nyomtatott változatában - megszűnik a Mérleg? Jelen számunk, a 2014-es év leginkább figyelemre méltó publikációinak gyűjteménye, tematikus összeállítást szentel annak a világegyház egészét érintő eseménynek, amely nemcsak a tanítás és a lelkipásztori gyakorlat egyik fontos területén jelez elmozdulást, hanem átfogó érvénnyel, a II. Vatikáni Zsinat iránymutatásához való visszatérés jegyében, a hosszabb ideje erőtlennek mutatkozó egyházi progresszió öntudatra ébredéséről is hírt ad. A 2014 és 2015 őszén Rómában egybegyűlő ún. családszinódus már előkészítése során, de az első ülésszak vitáiban is felszínre hozta - némi leegyszerűsítéssel - a monologikus vezérlés és az Isten népével folytatott dialógus, a merőben jogkövető, illetve a lelkipásztori érzékenységen alapuló gondolkodásmód, a változhatatlan igazság merev képletét sulykoló és az Isten irgalmasságának bibliai tanúságait felidéző álláspont közti, megítélésünk szerint kifejezetten termékeny ellentétet. Amint egyik legterjedelmesebb tanulmányunk, Johan Bonny antwerpeni püspök írása emlékeztet rá: miközben a legutóbbi zsinat „lelkiismeretről szóló kijelentései megfelelnek a klasszikus tanításnak és gondosan fogalmazták meg őket", a családról és az emberi szexualitásról szóló hivatalos tan jelenlegi alapszövege, „a Humanae vitae támogatói előtt nem tűntek értékesnek. Ellenkezőleg: megfutamodásnak, a pápától való elfordulásnak, a relativizmus, az engedékenység és a szabadosság bejárati kapujának tekintették" az egyéni lelkiismeret zsinati elismerését, s ezért „szándékosan félretolták". Talán remélhető, hogy a szinóduson végül (az irgalmasság szentévében!) a nagylelkűség etikája és a hívők túlnyomó többségének „hitérzékével" (sensus fidelium) szembeni klerikusi alázat felülkerekedik az elítélés, a szűkkeblű szabályozás és az emberi személy szabad döntéseire gyanúval tekintő moralizmus rögzült késztetésén. Jézus alakjának történeti-kritikai megközelítéseitől a keresztény egyházak egységtörekvésének mai helyzetéig, engedelmesség és szabadság viszonyától a hit és a racionális gondolkodás összeegyeztethetőségéig számos alapvető kérdéskörben segítenek eligazodni további cikkeink, amelyek közül e helyütt Heller Ágnes recenzióját emeljük ki. A tekintélyes magyar filozófus nagyívű eszmefuttatása Vittorio Heste „Isten mint ész" című, angolul megjelent monográfiáját elemzi, azt a kötetet, amelynek egyik nagy fejezetét („A racionális vallásfilozófia eszméje...") Peter Knauer jezsuita teológus hasonló témájú tanulmányával együtt szintén közreadjuk. Minden kedves Olvasónknak szívből kívánjuk az elmélyült tájékozódás örömét. (M. M.) Köszönjük és továbbra is kérjük a Mérleg barátainak nélkülözhetetlen anyagi támogatását. Bankszámlaszámunk: Mérleg Egyesület, OTP Bank, 11702036-20654766.