Mérnökgeológiai Szemle, 1978 (21. szám)

1978-05-01 / 21. szám

mutatják, hogy a posztorogén mozgásokkal a medence aljzata kibillent, így az egymást követő tektogenetikai egységek szögdiszkordanciával települnek egymáson. A tardi rétegek vastagsága 200-250 m, ebből az átmeneti sza­­­kasz (budai márga-tardi szint) maximálisan 5 m. Az összlet vastagsága és az uralkodóan pelites kőzetek megjelenése a fácies hosszantartó idejét jel­zi. Az átmeneti szakasz kis vastagsága az elmondottakon túl, egy a budai márga időszakában megindult süllyedést és egy a területtől DK-re eső víz alatti küszöb kialakulását feltételezi. Ha a tardi fácies 0„ értékét vizsgál­­e­juk és ez értékeket összevetjük a kiscelli agyag­­ értékeivel, azt talál­juk, hogy az oxidációs fok a tardi fáciesben nagyobb, mint a kiscelli agyag­ban. Ha a kőzetek pirittartalmát vizsgáljuk, úgy ez egyenes arányban vaz az oxidációs fok értékeivel, vagyis a tardi kőzetek átlagos pirittartalma lénye­gesen kevesebb, mint a kiscelli agyagé. Ily módon közel sem állítható,hogy a képződés pangó, lefolyástalan medencében történt, és ez annál megle­­­pőbb, miután a kőzetek gazdag szerves anyagot (finom eloszlású huminit) tartalmaznak. A gyengén oxidativ jelleget a halmaradványok gyakori el­oxi­dált volta is jelzi. E rövid genetikai fejtegetés után rátérek a további jellemzőkre. Ami az elterjedést illeti, a metróval kapcsolatban a K-NY-i vonalat emlí­­­tem első helyen, ahol a Déli pu-tól Duna-meder pesti pereméig (25-80 tvsz) terjed. Itt egy nagy­ szerkezeti vonal mentén több száz méter mély­ségbe kerül. Közvetlen felszínközelben a Moszkva­ térig nyomozható, attól K­ DK­ felé már kiscelli agyaggal fedetten találjuk. A K-NY-i metróalag­­­utak a Batthyány térig, majd a Duna közepén kiemelt szerkezeti blokkban (sasbérc) haladtak tardi rétegekbe. Előkutatások során tardi réteg mutat­­­kozott a Gellért­ téren, a Budapesti Műszaki Egyetem területén a Petőfi híd budai hídfő előteréig, majd a Duna medrében a Szabadság-hid D­ i előteré­­­ben, Északabbra a Margit-szigettől NY-ra a Dunamederben. Az emlí­tett te­rületeken holocén, illetve pleisztocén takaró alatt mutatkozik, e területek­­­től NY-DNY-ra egyre vastagabb kiscelli agyag takarja. A lelőhelyektől 1806 19

Next