Mezsgye, 1996 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1996-12-01 / 12. szám

VÁLTOZÁSOK, ÚJ ELEMEK A TÁMOGATÁSI RENDSZERBEN Az MSZP megyei szervezeté­nek sajtótájékoztatóján Lakatos András országgyűlési képviselő­, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Agrárkamara elnöke számolt be az 1997-es költségvetés agrár vo­natkozású tételeiről és az agrártá­mogatási rendszer elemeinek vál­tozásairól. Az eredetileg 88 milliárdos ter­vezet széles körű elégedetlenséget váltott ki. Ebből adódóan a költség­­vetés tárgyalásakor mindig vissza­térő vitaelemmé vált, és a képvise­lők számos módosító javaslatot nyújtottak be. Különböző átcsopor­tosítások révén igyekeztek ezekben a módosító javaslatokban növelni a támogatási alapot. A javaslatok egy részének elfogadása alakított az eredeti tervezeten. A gázolaj támo­gatás esetében ez azt jelenti, hogy 1997-ben 70%-ról 85%-ra nő a visszaigényelhető fogyasztási adó mértéke. A piacra jutás segítése érdekében a látható, érezhető feszültségek ha­tására a kormány a vita során módo­sította a költségvetést. A piaci zava­rok kezelésére a piacra jutási támo­gatási keret és a fejlesztésekre szánt keret együttes összegének - mint­egy 65 milliárd Ft- 7%-át tartalé­kolja (4,5 milliárd körüli összeg). Ugyancsak módosító indítvány ha­tására került át az eredetileg PM ke­zelésébe tartozó támogatás - növel­ve ezzel a 88 milliárdos alapot-, amely az állattenyésztés járvány okozta kárelhárítására szolgál. Nem fogadták el viszont a reor­ganizációs támogatások felújítására tett módosító javaslatokat, csupán a korábban már megkötött reorgani­zációs szerződések időarányos tá­mogatási igényét kívánják kielégí­teni. A módosító javaslatok egy ré­sze arra irányult, hogy az ágazat számára ily módon inaktívvá váló reorganizációs keret kerüljön át más költségvetési helyre (pl. ÁPV Rt. kezelésébe), helyette felszaba­dítható kerettel növelve az ágazat mozgásterét. Ezeket a javaslatokat szintén nem fogadta el a kormány. Az 5,3 milliárdos reorganizációs keretből került átcsoportosításra a gazdajegyzői hálózat működési költségeinek növelésére 120 millió Ft, 2 milliárd agrárfejlesztések tá­mogatására, 3 milliárd 180 millió Ft pedig az agrártermelés finanszíro­zására. Az átcsoportosítások, módosítá­sok révén az eredeti 88 milliárd Ft­­os támogatási keret 100-101 milli­­árdra emelkedett a december 19-ei végszavazás előtt. Ezeken a közvet­len támogatásokon kívül az ágazat számára közvetett úton elérhető tá­mogatási formák is felhasználha­tók. A célelőirányzat támogatását szolgáló alapok, mint a gazdaság­fejlesztési, környezetvédelmi, terü­letfejlesztési, munkaerőpiaci stb. szintén igénybe vehetők a mező­­gazdasággal foglalkozók számára is. Ezek decentralizált része a me­gyei fejlesztési tanácsokon keresz­tül érhető el. Az 1997-es támogatá­si rendszer elve az, hogy a különbö­ző keretek felhasználása egyeztet­ve, egymásra építkezve valósuljon meg. A mezőgazdasági termeléssel foglalkozóknak fel kell készülniük arra, hogy megfelelően megalapo­zott pályázataikkal minél többet merítsenek ezekből a forrásokból. A költségvetés elfogadása után életbe lépő agrártámogatás végre­hajtása kormány- illetve minisztéri­umi rendeletek útján valósul meg. A kormány meghatározza a támo­gatás feladatrendszerét, felhaszná­lásának, ellenőrzésének és szankci­onálásának rendjét. Az ezután meg­jelenő két miniszteri rendelet az ex­port célú felhasználások rendjét (FM, PM, IKIM együttes rendelete­ként jelenik meg), illetve a részlete­ire lebontott agrártámogatás szabá­lyozását írja elő. Az 1997-es támogatási rendszer felépítésében, szerkezetében az elő­ző évin alapszik. Három súlypontja van: a piacra jutási támogatás (ez szinten marad), a fejlesztési támo­gatás (ez az előző évihez képest kb. 5 milliárd Ft-tal növekszik), a ter­melési támogatás (itt 4 milliárdos növekmény várható). A piacra jutá­si támogatás köréből (42 milliárd) a direkt támogatási hányad csökken (várhatóan 25,7 milliárdra), ennek hatása széles termékkört érint majd. Ezt a keretet egyébként a GATT­­WTO megállapodásunk jelentősen behatárolja. A direkt export-támo­gatáson kívül ez a keret a piacra ju­tást az e célra felvett hitelek kamat­­támogatásával (kb. 3 milliárd), a gabonapiac stabilizációjának támo­gatásával (3-4 milliárd), a közösségi marketing megszervezésével kíván­ja megvalósítani. A piaci zavarok elhárítására 2,5-3 milliárd tartaléko­lását tervezik, a termelői tej támoga­tására (literenként 1-1,50 Ft várha­tó) mintegy másfél milliárdot ter­veznek elkülöníteni. A fejlesztési támogatások keretösszege várható­an 21 milliárd. (Géptámogatás eb­ből mintegy 25%, megmarad az ül­tetvény-telepítési és az építési támo­gatás is.) A termelői támogatások körében a gabonafélék támogatása változatlanul megmarad. A rozs, bú­za, kukorica termelésére felvett hi­telek kamattámogatását kiemelten kezelik. A földalapú támogatás szintén megmarad, azzal a különb­séggel, hogy a felső határ 17 arany­korona lesz (0 és 5 aranykorona kö­zött is kap a termelő.) Csökken vi­szont a támogatás mértéke, a tavalyi 5.000 Ft-os maximum 3.000 Ft-ra. Ennél a támogatásnál lényeges, hogy csak akkor tehető pénzzé, ha azt a termelő igényli. Élni kell ezzel a lehetőséggel, hiszen az elmúlt év­ben sem használta ki megyénk a rendelkezésre álló keretet. Megváltozik a pályázatok elbírá­lásának rendje. Az elképzelések szerint a megyéknél helyben törté­nik majd az elbírálás; az FM megyei hivatalainak koordinálásával az Ag­rárkamara, az érdekképviselet és a helyi fejlesztési tanács képviselői­ből összeállított bizottság bírál majd. Megváltozik a finanszírozás rendszere is. Várhatóan a saját for­rás felhasználásán túl hitel igénybe vétele is kívánalom lesz a támogatás elnyeréséhez. Ennek elősegítésére hangsúlyt kap a kamattámogatás (a 21 milliárdos tervezetből mintegy 10,5 milliárd). Az Alföld aranya... Ceglédi kukorica vetőmaggal - a földje többet ér! AKCIÓ! 1996. december 31-ig kedvező előszezoni áron megvásárolhatja az 1997. évi Martonvásári-Dekalb- Szegedi HIBRIDKUKORICA VETŐMAGJÁT A felhasználókat, a kis- és nagykereskedőket tisztelettel várja­ Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Rt. Feldolgozó Üzem-Gazdabolt CEGLÉD, Külső-Kátai út 98 Tel.: 53/310-796, TVfax: 53/311-717 DPMG Rt. - az Ön megbízható partnere! ✓ NAPTAR (HAJTSON!) (M­OZZOdVl MVSaOAO) 1 IÁI 3A9S23W Terjesztik: a kamarai gazdajegyzők és a kamarai mezőgazdasági bizottságok, a gazdakörök, az AGROKER gazdaházai és a tejbegyűjtő állomások MUNKÁJÁBAN BIZTOS A SIKER, HA PARTNERE A NYÍREGYHÁZI AGROKER! Legolcsóbb ár, legnagyobb választék! ALKATRÉSZ ÜZLETÁGUNK ajánlata a téli üzemeltetéshez és felkészítéshez: a Prevent fagyálló-folyadékok, a Perion töltött akkumulátorok, O Téli karbantartó anyagok, hidegindító, jégoldó, dermedéspont csökkentő, stb. O MTZ alkatrészek teljes választéka, O MOL CARRIER kenőanyagok. AGROKER RT. NYÍREGYHÁZA, Kinizsi u. 2. Alkatrész üzletág telefon: 42/310-146 Vidéken­ REGIONÁLIS KÖZPONTJAINKBAN és a megye AGROKER GAZDAHÁZ hálózatában. MÁRKAKÉPVISELET AUTÓSZERVIZ ALKATRÉSZELLÁTÁS STAR tehergépkocsik ALKATRÉSZ értékesítése december 1-től bevezető áron Nyíregyházán AG&V Kft. az partnereként megkezdi a STAR alkatrészek forgalmazását. TOVÁBBI TEVÉKENYSÉGEINK: a keleti és nyugati HASZONGÉPJÁRMŰVEK, pótkocsik SZEMÉLYGÉPKOCSIK KIS- ÉS NAGYJAVÍTÁSA, műszaki vizs­gára felkészítése,­műszeres fékellenőrzés és fékbeállítás. b AUTÓMOSÁS - kézi alsó -, felső- és motormosás személygépko­csitól kamionig.­­ b SZERVIZTEVÉKENYSÉG - olajcsere, zsírzás, stb. Környezetvédelmi vizsgálat, Otto- és dízelmotorok műszeres be­szabályozása. A ZETOR traktorok garanciális és azon túli JAVÍTÁSA, egyéb me­zőgazdasági erőgépek javítása. Telephely: Nyíregyháza, Kótaji U. 9-11. (Volt Műszaki Erdészet telepén.) Telefon/fax: 06-42/432-060 Mobil: 06-30/587-482 Egy munkahelyteremtő lehetőség FALUSI TURIZMUS Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának kérésé­re az Osztrák Gazdasági Kamara jóvoltából érkezett Nyíregyházára Werner Taurer úr, a Kohl und Partner utazásszervező osztrák cég turisztikai menedzsere. Az Ózon Panzióban tartott másfél napos fa­lusi turizmussal foglalkozó kurzus résztvevőit a hivatal kérésére a Fa­lusi Turizmus Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei Szervezete és a Tourinform Utazási Iroda toboroz­ta. Természetesen a résztvevők él­hettek azzal a lehetőséggel is, hogy aktuális problémáikat megbeszél­jék az előadóval, de egymás között is, hiszen valamennyien évek óta folytatják már ezt a tevékenységet. Bár Taurer úr először járt me­gyénkben, statisztikai gyűjtemé­nyekből és egyéb információkból merítve igyekezett behatóan tanul­mányozni régiónkat. Ez év elején, cége lengyelországi megbízatása (PHARE-program) kapcsán, egész Európára kiterjedő adatsort gyűj­töttek össze. A falusi turizmust minden he­lyen meg lehet valósítani - még ott is, ahol nincsenek “klasszikus” lát­ványosságok­, ahol az alapminőség biztosított: a természet, környezet, táj. Megítélése szerint megyénk természeti adottságai jók, a falusi turizmus szervezete működik, és a megjelent kiadványok színvonala is - az európai átlagot figyelembe véve- jónak mondható. Nem rejtet­te ugyanakkor véka alá azokat a gyenge pontokat sem - bár hangsú­lyozta, nem volt ideje behatóan megismerni a részleteket-, amelye­ken az előrelépés miatt változtatni szükséges. Ma még kevesen foglal­koznak ezzel a vállalkozással, a meglévők is szétszórtan helyezked­nek el, ami megnehezíti az erők és lehetőségek koncentrációját. Úttö­rő projektek megvalósítását tartja szükségesnek, amik aztán kiemel­kedő kezdeményezésként húzzák az ágazatot. Támogatni kellene azokat a vállalkozókat, akik kedvet éreznek ehhez a tevékenységhez. A fő gyengeségünk mégis az, hogy kevés a külföldi turisták hányada, ami a belföldi piac felé kiszolgálta­tottá teszi az ágazatot. A 20-30 %­­os külföldi arány már stabilitást je­lentene, a 40-50 % pedig az opti­mumot. Az új piacok kiépülése vagy magától lassan, vagy tudato­san fejlesztve gyorsabb ütemben történik. Utóbbi természetesen anyagi áldozatot követel. Ehhez vi­szont stratégiai döntést kell hoznia a kormánynak, az illetékes minisz­tériumoknak és a megyék vezetésé­nek, hogy a turizmuson belül me­lyik ágazatot részesítik előnyben. A falusi turizmus kiépítését a vidék munkahelyteremtő lehetőségeként kell kezelni. Mindig érdemes régióban gon­dolkodni, a meglévő lehetőségeket egymásra építeni. Nekünk ki kell használni Tokaj közelségét, hiszen ez a név világmárka, s a programba épített tokaji látogatás semmi más­sal fel nem érő vendégcsalogató. A falusi turizmus szerte a vilá­gon többnyire a családok igényei­nek kiszolgálására épül (80%). A fennmaradó 20 % jelenti a speciális igényű csoportokat: lovaglás, vízi sportok, kerékpár, természetbará­tok stb. Ezért a családok igényeinek kielégítésére kell felkészülni: szál­lás, étkezés, mellékhelységek, ve­gyes programok. A nyújtott szol­gáltatások minőségét a legjobb marketing munka sem helyettesíti. A legjobb propaganda az, amikor a vendég megelégedetten távozik. Ez nemcsak azt fogja eredményez­ni, hogy következő évben újra vis­­­szajön, hanem ismerősei körében is ajánlja ezt az üdülési formát és ven­déglátót.

Next