Mikológiai Közlemények - Clusiana, 2009
2. szám - TUDOMÁNYOS DOLGOZATOK - DIMA B.-ALBERT L.: Négy ritka Cortinarius faj (Agaricales, Basidiomycota) Magyarországról
134 DIMA B. és ALBERT L. BEVEZETÉS A Magyarországon élő pókhálósgombák (Cortinarius) intenzív kutatását néhány éve kezdtük el. Célunk a hazai Cortinarius taxonok pontos meghatározása, élőhelyeik feltérképezése, a már dokumentált példányok revíziója, fajlista összeállítása, a meglévő természetvédelmi besorolások átdolgozása. Eddigi eredményeinket több publikációban közöltük, főleg a Phlegmacium alnemzetségre vonatkozólag (ALBERT és DIMA 2005,2008, DIMA és ALBERT 2008, DIMA és SILLER 2008). A tavalyi Magyarországra nézve hat új Phlegmacium fajt közlő dolgozat (ALBERT és DIMA 2008) folytatásaként jelen munkában újabb négy faj első hazai előfordulási adatait publikáljuk. A Cortinarius albertii, a C. balteatoalbus, a C. fulvocitrinus és a C. prasmocyaneus is ritkának számít Európában, Magyarországon azonban extrém ritkának mondhatók, hiszen három faj esetében csak az itt közölt egyetlen termőhelyük ismert eddig, míg a C. balteatoalbus két termőfoltja között is csak néhány kilométer távolság van. A Cortinarius albertii és a C. fulvocitrinus jelenlegi ismereteink szerint legértékesebb magyarországi Phlegmacium élőhelyről került elő (Visegrádi-hegység), míg a C. balteatoalbus és a C. prasmocyaneus termőhelyei a Mátrában találhatók (1. ábra). ANYAG ÉS MÓDSZER A dolgozatban szereplő fajok mindegyikéről herbáriumi anyag, valamint színes dia és/vagy digitális fénykép készült, mely dokumentációk a szerzők gyűjteményeiben tekinthetők meg. A pontos ellenőrizhetőség végett megadtuk a gyűjtemény és a fotók hivatkozási számait (AL = Albert László gyűjteménye, DB = Dima Bálint gyűjteménye, BP = Magyar Természettudományi Múzeum Növénytára). Az adatok közlésekor feltüntettük a faj gyűjtőjét (leg.), határozóját (det.), valamint a feltételezett partnernövényeket (sub) is. A fajokat makro- és mikromorfológiai jellemzésekkel, elterjedési adatokkal, elterjedési térképpel (1. ábra), termőtestfotókkal (2., 4., 6., 8. ábrák) és spórarajzokkal (3., 5., 7., 9. ábrák) mutatjuk be. Mindegyik fajnál új védelmi besorolásokat is javasolunk. A makroszkópos fajjellemzéseket a friss termőtestekről saját vizsgálataink alapján készítettük. A vegyi reagensek hatására a termőtest különböző felületein történő elszíneződés megfigyeléséhez 30-40%-os KOH-oldatot használtunk. A Cortinarius albertii esetében a fungáriumi példányokon is megfigyeltük az élénk rózsaszín KOH-reakciót. A Phlegmacium alnemzetség Calochroi szekciójába tartozó, vörös reakciójú fajok esetében a szárított példányokon is sikeresen végezhető a KOH-próba (OERTEL és LABER 1986, OERTEL és mtsai 2009, GARNICA és mtsai 2009). A mikroszkópos vizsgálatokhoz a szárítmányokat 3%-os KOH-ban és Melzerreagensben nedvesítettük. A spórákat 1500x-os nagyítású, Zeiss 36419 típusú fénymikroszkóp és Apochromat vízimmerziós objektív segítségével mértük. A spórarajzokat (3., 5., 7., 9. ábrák) Albert László készítette. A spórajellemzéseknél a „Spórák" Lásd a 199-202. oldalon (Színes oldalak, Colour pages). Mikos Közlem., Clusiana 48(2), 2009