Mikológiai Közlemények - Clusiana, 2009

2. szám - TUDOMÁNYOS DOLGOZATOK - FARKAS E.-LŐKÖS L.: Zúzmók biodiverzitás-vizsgálata Gyűrűfű környékén

Zuzmók biodiverz­itás-vizsgálata Gyűrűfű környékén 153 A területről kimutatott összes élőlényhez (2900 faj; KOVÁCS 2009) viszonyítva a zuzmók a terület biodiverzitásának 1,8%-át képviselik. * * * Köszönetnyilvánítás — Terepi és feldolgozó munkánkat az OTKA T047160 számú pá­lyázata, illetve a Gyűrűfű Egyesület támogatta. A Lepraria fajok határozásában lengyel kollégánk, dr. Martin Kukwa (Gdansk University) segített. A 4. Magyar Biodiverzitás Nap megszervezéséért és lebonyolításáért dr. Kovács Tibort, valamint a Fridrich családot illeti köszönet. IRODALOMJEGYZÉK ARUP, U., EKMAN, S., LINDBLOM, L. és MATTSSON, J.-E. (1993): High performance thin layer chro­matography (HPTLC), an improved technique for screening lichen substances. — Lichenologist 25(1): 61-71. BARKMAN, J. J. (1958): Phytosociology and ecology of cryptogamic epiphytes. - Van Gorcum, Assen, 628 pp. CABI (2009): The Index Fungorum. — Index Fungorum Partnership, http://www.indexfungorum.org. FARKAS E. (2007): Lichenológia - a zuzmók tudománya. - MTA CRKI, Vácrátót, 193 pp. FARKAS E., LÖKÖS L. és MOLNÁR K. (2009): Az Ochrolechia arborea zuzmófaj megjelenése Ma­gyarországon. (Ochrolechia arborea (lichen-forming fungi) in Hungary). - Mikol. Közlem., Clusi­ana 48( 1): 19-24. KOVÁCS T. (2009): Előszó. - Natura Somogyiensis 13: 7-8. LÖKÖS L. és FARKAS E. (2009): Revised checklist of the Hungarian lichen-forming and lichenicolous fungi. (Magyarországi zuzmók és zuzmólakó mikrogombák revideált fajlistája).­­ http://www. nhmus.hu/modules.php?name=Tar-Noveny&op=mozuzmolista2. LÖKÖS L. és TÓTH E. (1997): Redlist of lichens of Hungary (a proposal). - In: TÓTH E. és HORVÁTH R. (szerk.): Proceedings of the "Research, Conservation, Management" Conference, Aggtelek, Hungary, 1-5 May 1996, Volume I, pp. 337-343. MK (2005): 23/2005. (VIII. 31.) KvVM I. A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szem­pontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet módosí­tásáról.­­ Magyar Közlöny 2005( 117): 6371-6404. (2005. augusztus 31). MK (2008): 18/2008. (VI. 19.) KvVM r. A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szem­pontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet módosí­tásáról.­­ Magyar Közlöny 2008(90): 5435-5439. (2008. június 19). PURVIS, O. W., COPPINS, B. J„ HAWKSWORTH, D. L„ JAMES, P. W. és MOORE, D. M. (szerk.) (1992): The lichen flora of Great Britain and Ireland. — Natural History Museum, British Lichen Society, London, 710 pp. SANTESSON, R„ MOBI-RG, R., NORDIN, A„ T0NSBERG, T. és VITIKAINEN, O. (2004): Lichen-forming and lichenicolous fungi of Fennoscandia. — Museum of Evolution, IJppsala University, Uppsala, 359 pp. SMITH, C. W., APTOOOT, A., COPPINS, B. J., FLETCHER, A., GILBERT, O. L., JAMES, P. W. és WOLSE­LEY, P. A. (szerk.) (2009): The lichens of Great Britain and Ireland. - British Lichen Society, Lon­don, 1046 pp. VERSEGHY K. (1994): Magyarország zuzmóflórájának kézikönyve. — Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 415 pp. WÜRTH, V. (1995): Flechtenflora.­­ Verlag Eugen Ulmer, Stuttgart, 661 pp. Mikol. Közlem.: Clusiana 48(2), 2009

Next