Állami Hunfalvy gimnázium, Miskolc, 1924

Mázy Engelbert dr. A „szanálás" vitte el tőlünk, de a saját kívánságára. Mázy Engelbert tanker, hír. főigazgató úr ugyanis sohsem ragaszkodott görcsösen az állásához. Már a Károlyi-forradalom idején, mikor szerzetest nem igen szívesen láttak állami alkalma­zásban, kérte nyugdíjaztatását. Azonban a kormány, megbecsül­vén az ő értékes egyéniségét, akkor egyelőre csak rendelkezési állományba tette , majd a legsúlyosabb napok elmúltával a csehek­­től megszállt Kassáról Miskolcra helyezte, hogy itt tovább vezesse csonka tankerületét. Ámde ő, látva az ország egyre súlyosbodó pénzügyi helyzetét, csupán hazafias belátásból és nem a munka­kedv hiánya miatt, többször sürgette hivatala megszüntetését, de ez csak 1924. július elején következett be. 18 évi állami szolgálat után való távozásával a magyar fődirektori kar egyik pedagógiailag legképzettebb tagjával fogyat­kozott meg. Azonban a vezetése alatt volt középiskolákban sem maradt munkája nyom nélkül és tanárai sok becses megállapítá­sát fogják emlékükben őrizni. Mert Mázy Engelbert dr.-nak voltak minden tantárgyra nézve olyan elvei, mely az ő főigazgatói működését sajátosan jellemezték. Hogy a vallásoktatást, mint az erkölcsi nevelés leg­főbb biztosítékát, mindig gondosan ellenőrizte és mindegyik fele­kezet hitoktatójától egyformán lelkiismeretes munkát kívánt, abban, már az ő papi rendje miatt is, senki sem kételkedhetik. A magyar nyelv és irodalom tanárától először is alapos nyelvtan­­tanítást, továbbá sok iskolai, később házi olvasmánnyal is az irodalmi oktatás oly mérvű előkészítését várta el, hogy a legfelső fokon a tanuló mintegy önállóan mondhasson helyes ítéletet bár­melyik íróról. Az alsóbb osztályokban szavalóversenyek rendezé­sét is kívánta. A reáliskolai német és francia óráktól részint a hiányzó klasszikus gramatikai képzésének pótlását követelte, részint az irodalmi oktatással együtt azt is, hogy bizonyos tárgy­körökön belül való beszélgetésekkel az élőnyelv praktikus hasz­nálatához is közelebb vigyék a tanulót. A történelem tanításánál a minden korszak után rendezett tüzetes összefoglalást tartotta szükségesnek, hogy az események alakulása, az intézmények fel­

Next