Ellenzék, 1909 (8. évfolyam, 1-148. szám)
1909-09-16 / 105. szám
z intézkedés a bajok egy kis részének megszüntetésére. Ez azonban egyáltalán nem alkalmas a helyzet radikális orvoslására. A baj kóranyaga a rossz, a teljesen hasznavehetetlen berendezés és nem a kezelő személyzet hanyagsága, mert rossz berendezés mellett a személyzeti közönség alaptalanul gyűlölködnek egymásra. A berendezést kell eltávolítanunk. Mig ez meg nem történik, addig joggal állítja közönségünk, hogy a miskolci telefon rossz intézmény s hogy az annak javítása iránti örökös panasz és kérelem meg nem hallgattatik. És nem csoda, ha ily tarthatatlan viszonyok között közönségünk komolyan kezd foglalkozni azzal a gondolattal, hogy a telefonelőfizetést az egész vonalon beszünteti. Mert miért áldozzon telefonra, ha csaknem naponta előfordul, hogy sikertelen kísérletezés után küldönccel, írásban, vagy személyesen lebonyolított üzenetváltás módjához kénytelen folyamodni. Csak mellesleg említjük meg, hogy pl. hivatalos helyiségünk telefonja temérdek javítás, panasz, könyörgés dacára oly rossz, hogy az esetek jó részében hivatalszolgánkkal, vagy írásban bonyolítjuk le tárgyalásainkat azért, mert előzőleg megkísérelt telefonösszeköttetésnél a beszélgetést a hangok érthetetlensége folytán folytatni nem lehetett. És így küzködik csaknem valamennyi előfizető. Bizton reméljük, hogy Nagyméltóságodnál a keserű, de jogos és időszerű panaszok méltánylásra találnak. Tisztelettel kérjük, hogy a Nméltóságod 1002921907. sz. magas leiratával a folyó évre kilátásba helyezett új berendezést most már az égető szükségre való tekintettel, sürgősen létesíteni méltóztassék. Örömünkre fog szolgálni, ha Nagy méltóságod intézkedése nyomán a sűrűn panaszkodó nagyközönséget megnyugtathatjuk.“ Szent-Gály Gyula. A miskolci zeneiskola új igazgatója, Szent- Gály Gyula október 1 én foglalja el állását. Megválasztását szombaton jelenti be a polgármester a törvényhatósági bizottsági gyűlésnek. Aktuálisnak tartjuk ez alkalomból leközölni a kecskeméti újságok cikkeit, melyek Szent- Gály Gyulának Kecskemétről való távozásáról írnak. A rendkívül meleghangú sorokból kiérzik az a nagy szeretet, páratlan népszerűség, melyben ennek a kiváló zenepedagógusnak Kecskeméten része volt. A „Kecskeméti Lapok“ szeptember 14 iki száma a következőket írja Szent-Gály Gyula távozásáról: Szent-Gály Gyula távozása. A helybeli kultúrintézetek és testületek vezetőségei tegnap délelőtt értekezletet tartottak az Iparos Otthon tanácskozó termében, hogy ha lehetséges, elhárítsák azt a nagy veszteséget, mely Szent-Gály Gyulának küszöbön álló távozásával zeneiskolánkat fenyegeti. Az értekezleten az az óhaj merült fel, hogy a zeneiskolai tanárok javadalmainak sürgős és méltányos rendezésével Szent-Gály Gyula maradásra bizassék. Mivel azonban az értekezletnek biztos tudomására jutott, hogy Szent Gály Gyula Miskolc városának megválasztatása esetére kötelező ígéretet tett s mivel azt a fényes javadalmazást, amit Miskolc biztosított neki, a hivatalos fórumok határozata nélkül Kecskeméten előre garantálni nem lehet, a legmélyebb sajnálattal állapította meg az értekezlet, hogy a Szent-Gály Gyula távozását, mint befejezett tényt, megváltoztatni már nem lehet. Elhatározta azonban az értekezlet, hogy a Szent-Gály Gyula igaz és nagy érdemeinek elismeréséül őt a legmelegebb ünneplés és a legszívélyesebb bucsuvétel után fogják elbocsátani. A bucsuvétel ünnepségeiben bizonyára egész Kecskemét város társadalma részt fog venni, legalább ebben a pillanatban mutatva meg, hogy ha tettekkel nem tudtuk is dokumentálni az iránta való tiszteletünket, megbecsülésünket és érdemeinek méltánylását, szívünk lelkünk azonban érzi a mulasztásokat, ismeri az iránta való tartozásunkat, szeretetünk őszinte, jó kívánságaink kisérik útjában és Isten áldását kérjük jövendő élete sorsára. Kecskemét város társadalma bucsulakomával fogja ünnepelni s emléktárggyal fogja megtisztelni a zeneiskola távozó igazgatóját. A bucsuünnepségek rendezésére az értekezlet Faragó Béla árvaházi igazgató, dr. Kacsóh Pongrác főreáliskolai igazgató és dr. Garzó Béla főgimnáziumi tanár urakat kérte fel. A „Kecskemét“ vasárnapi, szept. 12-iki száma alábbi cikkben búcsúztatja Szent-Gály Gyulát: Alighogy zenei életünk egyik veszteségéről, Koller Ferenc zenetanár távozásáról értesülünk, a kósza hír s bizonyára nem minden alap nélkül, már azt terjeszti, hogy Szent-Gály Gyula zeneiskolai igazgató is itt hagyja Kecskemétet s még e hóban elfoglalja a miskolci zeneiskola igazgatói állását. A kecskeméti művészi életet éber figyelemmel kísérő ember értheti meg csupán azt a veszteséget, amely az ő távozásával Kecskemét zenekultúráját sújtani fogja. Távozásának az okát csak sejtjük, de talán helyesen sejtjük. Két évvel ezelőtt a zeneiskola igazgatója és tanári kara fizetésjavítási kérvényt nyújtott be a közgyűlés elé. A tanári kar óriási munkáját és értékét méltányolni nem tudó közgyűlés a fizetésjavítástól eltekintett. Ha tekintetbe vesszük azt a munkát, amit a zeneiskolai igazgató végez, amelynek nyomában, sajnos, az elismerés világa alig alig fakad s hozzávesszük azt az alamizsnaszerű fizetést, amit a város „jóvoltából élvez“, bizony igen szomorú kép tárul elénk s egész tisztán látjuk a távozásra késztető okokat. Hogy mit veszt Kecskemét társadalma egy ilyen országhirü ember távozásával, azt csak majd a közel jövőben fogja mérlegelni tudni, amikor már késő lesz. Körülbelül másfél évtizede annak, hogy Szent-Gály Gyula közöttünk él s fáradhatatlanul dolgozik Kecskemét zenekultúrájának fellendítésén. Újjászervezője a Polgári Dalkörnek, amely az ő vezetése alatt oly sok babért aratott. Ő volt a hangversenyek fáradhatatlan rendezője, nála nélkül alig történt meg egykettő, ahol azonban az ő szakavatott vezetése volt az irányadó, ott a siker biztos volt. A Nőegylet, a Katholikus Egylet, a Katona-kör, a kegyesrendi főgimnázium stb. hangversenyei, estélyei legnagyobb részben az ő nevéhez fűződnek. Hogy ezen egyesületek s még mások is, mily erőt vesztenek el benne, azt lehetetlen fel nem ismerni. A zeneiskolát pedig, amelynek egyik ereje a másik után távozik el, (halljuk, hogy Halmay Irma is Miskolcra pályázik) a tekintetes város becsukhatja, mert oda ugyanazért a fizetésért nemhogy ilyen embereket nem, hanem talán sem ilyeneket sem kap. A művészember sem él levegőből, sőt társadalmi állása nagyon is sokat követel tőle. Fáj nekünk, hogy Szent Gály csakugyan megválik tőlünk. Szeretnénk, ha ez nem lenne igaz. Nem akarjuk mi azt elhinni, hogy a város annyira rövidlátó, hogy föl ne ismerné a beálló pótolhatatlan hiányt, amelyet távozása fog előidézni. Ha pedig mégis az ellenkezője igaz ennek, akkor kénytelen leszünk proklamálni, hogy a mi városunk tek. vezetősége, közgyűlése csak ökrökkel, Bugaccal törődik, de a város kulturérdekeire alig gondol. ELLENZÉK 1909. szeptember 16. HÍREK Schwarz Árpád mint huszárhadnagy. Kedden este nyolc óra tájban nagy nép-*-• csődület támadt a szirma-utcai Grünberger Ábris-féle korcsma előtt. Egy sárgaföldig elázott huszár jött ki a korcsmából. Kard nem volt az oldalán. Ellenben volt jó kedve. De az nem az oldalán, hanem a fejében, ahol akkor kezdett dolgozni a sok beszedett különféle szesz. A huszár hadonászott, ordítozott, duhajkodott. Erre — Megjelent Ruzson Antal 25-ös sz. rendőr tizedes. Megjelent és gyöngéd hátbaütések után felszólította a garázda huszárt, hogy sétáljon be vele a városházára. A huszár ellenszegült. Határozottan kijelentette, hogy az lealázó lenne a hadseregre, ha egy huszár holmi rendőr által hagyná magát bekísértetni. Ruzson Antal megismételte a felszólítást, majd azzal próbálta megnyugtatni a huszár háborgó önérzetét, hogy nem olyan akármilyen rendőr kíséri be. Ő is huszár volt. Sőt még több. Csendőr. És ez — szerinte — sokat nyom a latba. Mindennek dacára a huszár vonakodott követni Ruzson Antalt és egy odasiető huszár kardját kirántva, azzal veszettül hadonászni kezdett. A népcsődület gyűjtőnév alá foglalt közönség eddig némán szemlélte a jelenetet. Később a huszár vagdalkozásaitól megrettenve, hátrább , és a huszár pártjára állott. Ruzson Antal látva, hogy egymagában nem bír el a huszárral, belefújt a sípjába, mire öt percen belül két más rendőr jelent meg. Hárman birkóztak most már a részeg huszárral, de nem bírtak vele. Ekkor a tömegen keresztültörtetve, váratlanul és vésztjósló szemekkel, megjelent Schwarz Árpád rendőrbiztos. Rúzson jelentést tett neki a helyzetről. Schwarz Árpád erre keményen végignézett a huszáron. Majd röviden, de kifejezően rászólt: — Mars! — Nem én, uram. Az istennek se. — Ne-em ? Schwarz Árpád egy pillanatig gondolkozott, hogy mit tegyen. Mindig csak egy pillanatig szokott gondolkozni. Ez neki untig elég, hogy a legkritikusabb helyzetekben is eszébe jusson egy mentőgondolat. Most is eszébe jutott. Kirántotta a kardját és agybafőbe kardlapozta a huszárt. A huszár először a Schwarz Árpád hajába akart kapni. Útközben meggondolta és jobbnak látta, ha észbekap. Szentül meg volt győződve róla, hogy aki minden rábeszélés helyett a kardjához kap és mindjárt kardlapozni kezd, az csak huszártiszt lehet. A biztosi egyenruha is tévedésbe ejtette. Haptákba vágta hát magát és megszólalt: — A hadnagy urnak jelentem alássan, ne tessék bántani. Már megyek. És engedte, hogy bekísérjék a rendőrök a buzatéri rendőr őrtanyára, ahol egy előhívott huszárőrmesternek adták át. Schwarz Árpád pedig, akit a hadnagy úr megszólítás valósággal mámorossá tett, kihozatott a korcsmából egy ezüsttálcát, azon körülhordozta a tekintetét a sokaságon . . . Majd kardját huszártiszti pózzal hüvelyébe dugva, ismét átalakult rendőrbiztossá és elléptetett a tömeg előtt. A zsidó ujesztendő. Az izr. hitközség elöljárósága köztudomásra hozza, hogy a szerdán este bekövetkező újévi istentiszteletének sorrendje a következő: Szerdán és csütörtökön este, esti ima. Reggeli ima mindkét napon reggel hat óra után. Tórafelolvasás, szónoklat és sófárkürtölés mindkét napon délelőtt 8 órától fél 10 óráig. Muszafima mindkét napon fél 10 órától fél 12 órai. Minda ima minden délután négy órakor. Csütörtökön délelőtt a Kazinczy utcai izr. templomban dr. Spitzer Sámuel főrabbi tart magyarnyelvű szónoklatot. Pénteken délelőtt dr. Spira Salamon hitszónok mond egyházi beszédet. Halász Henrik dr. kitüntetése. Szép kitüntetés érte a napokban Halász Henrik dr. miskolci orvost, aki orvosirodalmi munkásságával eddig is jelentős sikereket ért el. A nemzetközi orvoskongresszus főtitkárja tegnap értesítette arról, miszerint a jövő nemzetközi fülorvosi kongresszus bizottságába Magyarország egyik kép-