Miskolci Hirlap, 1945. május-december (1. évfolyam, 1-177. szám)

1945-06-13 / 19. szám

Miskolc, tríniug 13. széria A FÜGGETLEN KISGAZDA-, FÖLDMUNKÁS- ÉS POLGÁRI PÁRT NAPILAPJA --------------------- Világnézeti akadémiákat írta: Szalay Gyula A világnézet — mindenki tudja — nem más, mint a világ dolgainak egy határozott, szilárd álláspontról való megítélése. S mert ez így igaz, feltehető, hogy sokkal kevesebb embernek vanvilágnézete, mint azt általánosságban gondolni szokták. Korunkban a jelszavak tobzódásának vagyunk tanúi. Bátran el is nevezhetnénk ezeket az időket az „izmusok századának“. A fasizmustól a szindikalizmusig , a kapitalizmustól a szocializmusig legalább húszféle izmus röppen el szinte naponként az emberek ajkáról, anélkül, hogy legtöbbjének a halvány sejtésnél egyéb fogalma lenne a kérdéses dolog lényegéről. Napjainkban sokat beszélnek bizonyos világnézeti átállításról. Szükséges feladat ez, nem vitás. De ehhez elsősorban az szükséges, hogy tegyen mit átállítani.'* (Tehát elsősorban világnézetet kell adni a bizonytalanság hajójában hánykolódó társadalomnak, vagyis meg kell jelölni azt a szilárd bázist, amely minden cselekedetének, minden elhatározásának, minden állásfoglalásának és megítélésének az alapja lehet. Ez a szilárd bázis pedig ■— nem kétséges, nem lehet más, mint a magyarság boldogsága. A körülöttünk kavargó világban minden jó, ami ezt szolgálja, s semmi sem nekünk való, ami nem erre törekszik. Természetesen azonnal felmerül a kérdés: ez igaz, de váljon ki tudja pontosan, melyek a magyarság boldogságának a kritériumai? Világos, hogy ezt egy ember aligha tudja. De vannak ebben az országban elegen tisztafejű, okos emberek, akik valószínűleg jól látják, miről van szó. S mert vannak sokan olyanok, akik ismerik, de még többen olyanok, akik nem ismerik a magyarság boldogságához vezető utat, ezértvan szükség világnézeti akadémiára. Szerintem tehát nagyon örvendetes dolog az, amikor arról hall,vagy olvas az ember, hogy itt-ott,— de főleg a fővárosban — világnézeti kérdéseket tárgyaló, magas színvonalú előadás-sorozatok hangzotta el. Az ilyen kezdőLonden, június 12. Molotov szovjet külügyi népbiztos Stettiniushoz intézett táviratában nagy elismeréssel adózott Amerikának a kölcsönbérleti egyezmény alapján küldött szállás és politikai erkölcsök, a közviselkedés furcsaságai, népiségünk értékelése, a nemzetközi megítélés szempontjai, a történelemhamisítás, a népi irodalom, népi zene és művészet kérdéseit s a fő cél, a magyarság boldogsága szempontjából egységes világképet rajzolnak az érdeklődők elé. Nyilvánvaló, hogy az ilyen világnézeti akadémia fölösleges sokatbeszélés csak, ha mondanivalóit semmitmondó általánosságok keretei közé szorítja , ha annak mnkájában nem az egész magyar közélet és szellemi elit legkiválóbb képviselői működnek közre. Feladatának tehát csak akkor seA norvég kormány Londonban tett ígéretéhez i íven lemondott, hogy utat nyisson az ellenállási mozgalom vezérei számára. A kanadai válaszok eddigi eredménye: Liberálisok 120, haladó konzervatívok 60, szocialisták 25 képviselő ölel meg, ha dobogóján az irodalom és a filozófia jeles művelői jutnak szóhoz. Ha a fiatal magyar demokrácia az effajta kezdeményezéseket nemcsak a fővárosban, hanem nagyobb vidéki kultúrcentrumokban is meg tudná valósítani, ha az egészséges magyar világnézet szilárd alapjain álló tisztánlátás fáraszával be tudna világítani minden fogékony, de egyelőre zűrzavaros agyba, argy rendkívül áldásos, nemzetépítő feladatot teljesítne s egyben belső megerősödésének legsikeresebb állomásához juthatna el. A haladó magyar társadalom várja a viágnézeti átállítást, szomjúhúzza az akgot. „Tegyen meg a kormány mindent a Németországba elhurcolt magyarok hazaszállítására, az önként elmenekültek kivételével* Palkvicseíny György rádió-üzenete a párisi rádió magyar hallgatóihoz Páris, június 12 A párisi rádió kedd reggeli magyarnyelvű adásában "Pallavichiny Györgynek — aki a dachaui haláltáborból most érkezett Párisba — a következő üzenetét közvetítette magyar hallgatói számára: Egy hónapja már annak, hogy az európai háború befejeződött, de a németországi koncentrációs táborokban sokezer magyar még mindig minden hír és a hazatérés minden kilátása nélkül tengeti életét. Valamennyi más nemzet kai hazajutottak már és ha technikai okokból esetleg maradtak is még Németországban, nekik meg van már az összeköttetésük otthonukkal, érzik hazai szervezetüknek jótékony támogatását, csomagokat, leveleket és újságokat kapnak a Vörös Kereszt útján hazájukból. Sajnos, a magyarokról ezt nem mondhatjuk el. Kormányunkkal még ma sincs összeköttetés, nem kaptunk értesítést hazaszállításunkról, otthonról még a leghalványabb fogalmunk sincs. Nem, azokról beszélek most, akik a háború elől menekültek el Magyarországról és tízezrével lepték el Dél-Németországot. Ezekkel mi sorsközösséget nem óhajtunk vállalni, mert hiszen nekik először felelniük kell mindenért, miért volt olyan sürgős tényezések természetesen akkor felelnek meg hivatásuknak, ha föléje tudunk emelkedni a pártszempontoknak, ha nem pártpropaganda célokat szolgálnak, hanem kizárólag az összmagyarság boldogulásának a kialakítandó szempontjaira fordítják minden figyelmüket. Ha kidolgozott, pontos tervezet alapján haladva felölelik mindazokat a kérdéseket, amelyek a magyarság boldogságának lényeges elemei. Így: a nemzeti és lelkiismereti szabadság, az egyéni és kollektív jólét, a társadalmi és szociális igazság, az építő, békés fejlődés az osztálykiegyenlítődés, a helyesen értelmezett hazafiság, a szellemiség megbecsülése, a közmépen a Németországba való menekülés. Ezek nem politikai tevékenységükért vagy kiállásukért szenvednek. De mint a társadalom legkevésbbé kívánatos tagjai, közönséges bűncselekményekért szenvednek. Az a kérésünk a magyar kormányhoz, hogy haladéktalanul tegyen meg minden lépést abban az irányban, hogy késedelem nélkül hazaszállíthassák mindazokat, akik az utóbbi hosszú hónapokban a pokol minden kínját végiszenvedték és csak a Gondviselés különös kegyelme folytán nem pusztultak el éhen, mint sok honfitársunk ezrei. A francia kormány sokszor sietett az elhurcolt magyarok segítségére. Mindezek alapján kell, hogy a legszívélyesebb kapcsolatok épüljenek ki a magyarok és a franciák között. Végre módunkban volt, hogy megismerjük mi is az igazi demokrácia és meganuljuk meg is becsülni. Leomlott az utolsó akadálya is annak, hogy mi is részt vegyünk a demokráciák életközösségében. Molotov távirata Sfeftiaiushoz lrtmányokért. A táviratot a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a támadó ellen létrejött kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának harmadik évfordulóján küldötte Molotov. A szémetek ezeknek ha győznek, de rejtöl udva riasak, mint i »ütlek London, június 12 Eisenhower távainak egy londoni sajtóértekezleten ezeket mondotta: — Németországban az állapotok sohasem fognak visszatérni ahhoz, amit a háború előtt normálisnak nevezte. Anglia, Amerika és a Szovjetunió elhatározott szándéka. Lehetetlenné tenn, hogy Németország valaha is háborút kezdjen megint. A németek közül sokan szeretnének barátkozni, de előbb kellett volna barátságosnak tenni. Az én tapasztalata már, hogy a németek szemtelenek, amikor győznek és rendkívül udvariasak, amikor tegijezettek. Ara, NagymiskolC terükön 1*S© pengő, vidsketi 2*— pengő •\ «ív Rvid te I V.-ra vl.