Magyar Élet, 1940. december (2. évfolyam, 274-297. szám)
1940-12-17 / 287. szám
4 Csak régi területünkön leszünk hűséges barátok, Európa új keresztes vitézei Toporczy Emil dr. előadása a Nemzeti Kaszinóban Miskolc, december 16 Előkelő közönség jelenlétében tartotta meg vasárnap este felolvasását a Nemzeti Kaszinó téli előadásainak keretében Miskolcon Toporczy Emil dr. a Magyar Külügyi Társaság elnöki tanácsának tagja „A magyar gondolat Európa új életformájában“ címen. Az előadást, amely közel egy óráig tartott, mindvégig magas szellemi színvonal,tág áttekintés és komoly történelemszemlélet jellemezte. Urbán Tibor, a Nemzeti Kaszinó igazgatója üdvözölte a vendéget, aki ezután megtartotta előadását. Különösen ma van szükség történelmi távlatra . Az eljövendő történetíró, — kezdte meg beszédét, — nem fogja tudni megmagyarázni, hogy hogyan lehetett széttörni Szent István birodalmát úgy, hogy ezt tétlenül nézték végig Európa legjobbjai. De meg fogja írni,hogy megtörtént és hogy akkor olyanok intézték Európa sorsát, akik csak a mának éltek és nem volt történelmi távlatuk. És ha minden korban szükségünk volt történelmi távlatokra, sokszorozottan van rá szükségünk ma, mert nem volt kor, amelyik jobban megkövetelte volna a történelmi távlatot és a sorsunknak abba a sorba való beillesztését, amelyet európai történelemnek nevezünk. — Európa történelme nem Róma és Athén történelménél kezdődik, hanem amikor Róma ,egy-két népet megtanított világtörténelmihivatására. Akkor kezdődik, amikor Rómát és a birodalmat ledöntötte a népvándorlások vihara. Az angol politika azért volt mindig ingadozó és Albion azért volt mindig perfid, mert volt történelemszemlélete. Történelmi tárlatokban gondolkoztak és szolgálták azta célt, hogy Európában ne tudjon ilyen birodalom még egyszer létrejönni. Ezért alkottak egyre koalíciókat minden birodalmi kísérlet éllen, hol a német ellen, hol a francia ellen. Ezért jöttek létre a koalíciós háborúk, átlag húsz évenként egy háború. Tizenkét háború ivott eddig és ez a tizenharmadik, amelyben most Anglia magára maradt. " Sohasem jött létre Európában szellemi egység . A népvándorlások után új szint jelentett Európa történelmében a humanizmus és a reneszánsz. Azt várták ettől a két szellemi áramlattól, hogy lelki egységet hoz létre Európában. De az írók és költők arra törekedtek, hogy az ókor klasszikusait nemzeti formákban adják vissza. Ezért azután az a két irány egységhelyett jobban széttagolta Európát. A humanizmus után jött a kapitalizmus, amelyik gazdasági berendezkedésével az egész világot eltávolította Európától. A kapitalizmusnak három eredménye volt: az ősi kultúrával rendelkező tengerentúli nemzeteket eltüntette (vilkák, stb.), gyarmati konkurrenciát és késhegyig menő küzdelmet eredményezett az európai hatalmak között és végül a tengeren túlon új és konkurrens államok megteremtését tette lehetővé, ss kétséges, hogy ezt az új korszakot, amelyet mi a találmányok és a technikai előrehaladás miatt a fejlődés korszakának nevezünk, s nem nevezi-e majd egy későbbi kor történetírója a szellemi hátramaradás és hanyatlás korszakának. Európa végzete — Ezután az eseményeik lázas gyorsasággal követik egymást, 1895-ben már fel van osztva a világ az egyes nagyhatalmak között. Hatalmas vásárközpont lesz Európa, ahol a tőzsdéken, bankigazgatói szobákban futnak össze i a gazdasági és politikai élet szálai. Európa sorsa kezd megváltozni és elkövetkezik a világháború, amely nem is volt világháború, csak európai háború, mert ,a tengerentúli nemzetek kezdik európai ügyeiket felszámolni. — Európa végzete a páriskörnyéki békék megkötése idején ,az volt, hogy nem tudott kitermelni a nagy időknek megfelelő nagy embereket. A páriskörnyéki békecsinálók hijjávai voltak a legkisebb politikai bölcsességnek ,és a magyar revíziós törekvéseket sem úgy tekintették, mint természetes kiegyenlítődésre irányuló vágyat, hanem mint egy legyőzött nép okvetetlenkedését. Briand és Tardieu után Mussolini és Hitler volt az első, aki komolyan keresett kiutat az európai helyzetből. Mussolini Ultimátuma arra hívta fel Európát, hogy a dunamenti államokat kétoldali gazdasági szerződésekkel segítsék ki, Hitler pedig a müncheni konferencián akarta megmenteni Európát. De 1933-ban kimondotta Genfben a vámfegyverszüneti egyezmény, hogy európai békérőlnem is lehet szó. Mi átértékeltük mindig az európai eszmeáramlatokat . Az európai eszmeáramlatokkal szemben Magyarország mindig fogékony volt, de ezeket mindig jellegzetesen magyar tartalommal töltötte meg. Nem tudott eredeti alakjában tanyát verni nálunk a hűbériség és s az európai vallásháborúk nálunk inkább alkotmányháborúk voltak. Nekünk előbb volt országgyűlésünk, mint országgyűlési padsoraink és tudjuk, hogy minden európai eszmeáramlattal szemben fokozott óvatosságra van szükségünk. Idegen példákon elkábulva nem szabad elfelejtenünk, hogy nálunk nemzetünk romlására lehet, ami máshol egykoreszme kiteljesedése és sorsunk azon függ, hogy mennyire tudjuk megrostálni, azt, amit a nyugat nyújt nekünk. — Évezredes történtelmünk alatt állandóan váltakoztak nálunk a nemzeti és európai irányok képviselői. Szent István európai szemléletét Szent László nemzeti iránya követte, Erdélyben Teleki Mihály után Tököli következett. A vér és föld szintézise — Ma minduntalan jelentkezik szavaikban, jelszavakban a vér és a föld szintézisének gondolata. A vér a nemzet, a föld a haza, ennek a kettőnek egysége alkotja a Szent Koronát. A Szent Korona pedig hármat jelent: földrajzi egységet, ez a Középduna-medence. Nincs egységes Duna medence, csak Felsőduna van, ez német élettér és Dévényig tart. Középduna, ez magyar élettér és Alsóduna, ahol apró nemzetek osztozkodnak. Jelent szellemi egységet és a magyarság elsőszülöttségi jogát és jelent politikai egységet. — A Szent Koronának ez az egysége asszimilál és disszimilál. Kik magyarosítottak itt? A magyarság nem, hanem a Szent Korona, amelyhez való tartozás szellemi kapcsolatot hozott létre és ezen keresztül csendesasszimilációt. De ha nekünk szemünkre vetik az asszimilálást, mine beszéljünk diszszimulációról, amely évenként 70 ezer székelyt szívott fel a román nyelvi tengerben? — Mi tehát a Szent Korona fogalma: a Kárpát medencén belül élő különféle nyelvű és fajú népek összetartozásának gyakorlati kiteljesülése. Vége van-e a revíziónak? — Európa újjárendezése nem gazdasági, hanem elsősorban erkölcsi kérdés és nem azon várná hangsúly, hogy apénzérték helyét a munkaérték foglalja-e el. A legfontosabb kérdés a szabadság átértékelése. Mert szabad az, aki megelégedett és boldog, ez pedig nem anyagi, hanem erkölcsi kérdés, az egyén és a társadalom kapcsolatának bensőségessé tétele. — A tengelyhatalmak győzelme esetén létrejön egy mediterrán (olasz) és egy atlanti (német) birodalom. E két hatalom között kulcshelyzetet foglal el a magyar és a szerb nép. — Ebben az új Európában ránk is szükség van: mi hiszünk is az új Európában, lehet itt új világot teremteni, de csak tisztességes feltételek mellett. És akkor, amikor arról van szó, hogy mi belekapcsolódjunk Európa új rendjébe, egy kérdéstkell elsősorban is felvetni: vége van-e a revíziónak, vagy nem. Mert szerintünk még nincs vége a divíziónak. Mi csak a régi területen, ősiségünkben leszünk hűséges barátok. Európa ráncos arcának új keresztes vitézei. MEGTAMÉLET Kedd, 1940. december hó 17. Lakodalmi és báli meghívók, névjegyek, kereskedelmi és hivatalos NYOMTATVÁNYOK kifogástalan kivitelben és gyorsan készülnek STANDHAFT JÓZSEF könyvnyomdájában Miskolc, Széchenyi u. 3. Telefon 26-20 Vidéki körútra indul a Katolikus Legényegylet a „Magyar táncjátékával“ Kitűnően sikerült a vasárnapi bemutató Miskolc, december 16 Mindazok, akik vasárnap délelőtt végignézték a színházban a Katolikus Legényegylet „Magyar táncosjátékát“ , sokáig kedves és mély nyomot hagyó élményt szereztek. Ez a „Magyar táncosjáték“ sem kiállításában, sem átélésében nem hasonlít azokhoz a kísérletezgetésekhez, amelyeket műkedvelő előadásnak szoktak nevezni: elgondolásában merész újítás, kidolgozásában művészi élmény és céljában nemes és áldozatos feladat. A Katolikus Legényegylet iparosfiatalsága Balogh Sándor tánctanár vezetésével két teljes órát betöltő táncműsort állított össze, úgy azonban, hogy a műsoregyetlen perce alatt sem lankadt a figyelem. Minden tánc beszélt, történeteket mondott el, emlékezett és emlékeztetett. És azok előtt, akik az előadást, amelynek díszletei és jelmezei csaknem ezer pengőbe kerültek, végignézték, nem fogják merésznek tartani a Legényegylet tervét, hogy ezzel az előadással és ezekkel a szereplőkkel végigjárják az ország nagyobb városait, hogy az ottani legényegyletek bevonásával előadják magyar táncosjátékukat. Három kellemes meglepetése is volt a vasárnapi előadásnak: Balogh Teréz táncművésznő táncszámai, aki Rákóczi fegyvertáncával és a Liszt II. rapszódiájának ütemére előadott klasszikus magyar táncával kiválót produkált. Balogh Terézt alakja, ritmikai érzéke, mozdulatainak kifejező volta egyenesen a táncra predesztinálják és táncában a zene ütemének minden legkisebb rezdülését is azonnal észreveszi. A másik kellemes meglepetés Borovszky Ibolya, aki még csak az érseki leánynevelő intézet polgári iskolájának IV. osztályába jár, de hangjában máris komoly ígéretetjelent. Legutoljára a Szociális Missziótársul a Mikulás-estjén szerepelt, vasárnap délelőtt a színházban, vasárnap délután pedig az iskola karácsonyfaünnepélyén. Borovszky Ibolyát a mostoha körülmények között élő miskolci kultúra számára fel kell fedezni és minden körülmények között gondoskodni kell hangjának továbbképzéséről. A harmadik kellemes meglepetés Szalontay Ferenc borbélysegéd szereplése volt, aki szintén énekszámokkal szerepelt. Rávonatkoztatva ugyanez a helyzet. Kitűnő énekhangja van, iskolázza is, vasárnapi szereplése alapján ő is megérdemel minden dicséretet. De minden dicséretet megérdemel a többi szereplő is Nagy Emil, Wesel- lényi József, Kosztelnik Lajos, Hevesi Hedvig, Német Kató, Kassay Marika, Várfalvy Erzsébet, Veress Mária, Bodnár Ica, Mészáros Ica, Dudás Irénke, Kovács Annus, Barmnik Anikó, Laczkó Ica, Bertalan Irénke, Szemerszky Ica, Lőcsey Irénke, Juházy Mária, Dudás Magduska, Sugár Lajos, Sashalmi János, Kassa Ottó, Munkácsy József, Hidegh József, Kosztelnik Lajos, Mucsicska István, Molnár Gáspár. Magyar Testvérvásárlásaidnál — közös célunk érdekében — hivatkozz a „Magyar Élet"-re A MANSz elnöksége leghálásabb köszönetét fejezi ki minden kedves asszonytestvérének,akik jóságukkal hozzájárultak a szeretetuzsonna megrendezéséhez. November 14-én háziasszonyok voltak: Homrogdi Lichtenstein Lászlóné, Bacskay Dezsőné, Csépány Imrénné, dr. Csikesz Lajosné, Dienes Lajosné, Dr. Hódy Rezsőné, Jancsó Gyuláné, Gyulay Sándorné,, Kakassy Jenőné, Király Béláné, dr. Krusniczky Elekné, dr. Magasházy Béláné, Okolicsányi Józsefné, Pálhegyi Lajosné, Pognár Gézáné, Veres Károlyné, Vécsei Ilona, Nagy Sándorné, vitéz Kiss Vilmosné.