Magyar Élet, 1942. január (4. évfolyam, 3-25. szám)
1942-01-18 / 14. szám
M^asáxna£^9421január^i^^ M ÁI Y AR ÉLET KRÜGER APÓ Valóság vagy propaganda? — Nézzünk szembe a tényekkel Döbbenetesebb film alig került ■vászonra, mint a Krüger apó, amely zsúfolt házak mellett, lenyűgöző hatással, most pereg az Urániában. A film, amely az angol imperializmus legaljasiaibb politikai és hadimódszereit leplezi le a búr háborúval kapcsolatban, annyira döbbenetes, hogy akik nem ismerik a búr háború történetét részletesebben, szívesen elfogadják a lagymatag kritikát: sok benne a propaganda... Inkább elhiszik, hogy propaganda, mint elhinni azt az állati kegyetlenséget, szörnyű pusztulást, vérengzést, minden emberi érzésnek egyetlen és végtelen véres orgiába süllyedését, amit a film tár föl. Nézzünk szembe a tényekkel: túlzás-e, amit a film mutat? úgy hisszük még az előítéletesek is megelégszenek tárgyilagosságunkkal, ha Anglia egyik szellemi büszkeségére, Bertrand Russel íróra hivatkozunk, aki „Egy évszázad élettörténete“ című munkájában ugyanolyan döbbenetesen írja le a délafrikai angol imperialista politikát, mint a német film. • Hogy a kép teljes legyen, néhány szóval— Russel könyvéből — leírjuk a matabelek pusztulását is, akiknek országát ugyanez a Rhodes és Jameson dr. tette tönkre, akik végigdúlták a borok földjét is. Nos Jameson úr előbb, — mint a burokkal Viktória királynő, — egyezséget kötött. Ugyanakkor egyenként 10.000 fonttal jutalmazott lázadósereget toborzott Lobengula, a matabelek uralkodója ellen, — mint Krüger ellen két évvel később. — annak békeköveteit megölette, majd a farmokat— 900 virágzó farmot, — felégették, ■— mint később a bur-földön. — a szarvasmarhákat, — 100.000 darabot, — elhajtották, a benszülötteket lemészárolták... Azért érdekes erről írni, — a fenti adatok Russel könyvéből valók, — mert tulajdonképpen ez volt a burok elleni gyalázatos merénylet főpróbája. Russel maró gúnnyal így fejezi be a marabelek történetét: vigasztaló tudat, hogy mindez a szenvedés egy nagy és jótevő célt szolgált, a sárga fémdaraboknak áthelyezését bizonyos földalatti helyekről, más földalatti helyekre, a nagybankok pincéibe... Ilyen előzmények után történt, hogy Rhodes és Jameson a boérok arannyal gazdag földjére vetette szemét, de verbuvált seregüket megverték Krüger apó polgárai, ami viszont a nagy háborúhoz vezetett. Lord Salisbury arcátlanul hirdette: a demokráciáért folytatott háború ez, nem aranymezőikre, nem területeikre törekszünk... Amihez az angol Russel gyorsan hozzáteszi a közvélemény nézetét: mindamellett úgy aranymezőket, mint területeket szereztünk.... A Búr háború kétszeresen szégyenletes volt Angliára nézve. írja Bertrand Russel, — egyrészt, mert ügyünk igazságtalan volt, másrészt, mert fegyvereink eleinte skertelenek voltak. Az angol-búr háború angol hadfi sertéséről természetesen Russel sem ránthatja le, mint angol úgyi leplez, ahogy azt a németek teték, de megírja, hogy Campbell Jannerman, a későbbi angol mi- *niszterelnök „barbár módszernek nevezte a farmok felgyújtását és az asszonyok, és gyermekek gyűjtőtáborokban való elhelyezését“. De valósággal forrongott az angol nép is a búr események miatt. El lehet képzelni azt a hadviselést, amelyet már maga a nép is kegyetlenségnek tart. Ennek a következményekép az angot nép megbuktatta az imperialista kormányt a búr háború után, a búr háború miatt.• „A bányatulajdonosok, — írja tovább Russel, — akiknek érdekében aháború folyt, olcsó munkát kívántak. Az angol munkásoknak a háború alatt azt mondták, hogy a háború után nagy kilátásaik nyílnak a kenyérkeresetre. Amikor a búr háború véget ért, egyszerre „magas lett“ a johannesburgi mágnásoknak az angol munkás bére, a búrokat, feketéket nagyrészt kiirtották, így 10.000 félrabszolga kínai kulit importáltak Dél-Afrikába. A Centerbury érsek csak az ellen tilakozott, hogy asszonyokat nem hoztak részükre, míg a johannesburgi anglikán pap nemes tettnek nyilvánította, — Russel szerint, — hogy a pogányokat az anglikán hit érdekkörébe hozták felvilágosításra. Nem sokkal később jelentették, hogy már vannak aszszonyaik a kínai kuliknak... Nagy volt a meglepetés, amikor megtudták, hogy a 10.000 kuli részére 2, azaz kettő kínai kulifeleséget hozattak... Színes filmjeit mutatta be Ginzery Sándor alezredes szombaton a Szabadegyetemen Miskolc, január 17 Szombaton este óriási érdeklődés mellett folytatta filmbemutatásokkal kísért nagyértékű előadását Miskolc város Szabadegyetemén Ginzery Sándor alezredes. Maga az előadás lenyűgöző kedvességével a legteljesebb sikert biztosította a széleskörű műveltséggel rendelkező kiváló előadónak, a kísérő filmek pedig sokáig feledhetetlenné tették a Zenepalota díszternét zsúfolásig megtöltött hallgatóság számára a szép estét. Bemutatta egyebek közt Ginzely Sándor a fölsza- ■ badutt Erdélyről és honvédeink" A mindszenti plébániai templomiam Reggel 7 órakor olvasott szentmise, fél 8 órakor olvasott szentmise utána szentbeszéd, fél 9 órakor szitok miséje, 9 órakor diákmise, 10 óra- kor énekes nagymise, utána szentbeszéd, fél 12 órakor olvasott szentmise, iste 6 óraikor litánia. A minorita atyák templomában: reggel 7 és fél 9 órakor csendes zentmise, 9 órakor énekes nagymise, 0 órakor csendes szentmise, 11 óra- kor honvédségi szentmise, kizárólag honvédség tagjai számára. Délután 1 órakor litánia. Szent Anna plébánia templomban: reggel fél 8 órakor szentmise prédikációval, fél 9 órakor ifjúsági szent bevonulásáról készített, színes részekkel gazdagított gyönyörű filmjét., bájos vollt a virágok nyílását szemléltető filmje is, színes Budapest és a többi mind-mind kivételesen gazdag esztétikai élvezetet nyújtott a lelkesen ünneplő közönségnek, mely fejelzúgó tapsokkal fejezte ki háláját a jeleskészültségű előadónak, akinek Balázs Győző nagyon melg szavakkal mondott köszönetét méltatva azt az eléggé fel sem becsülhető munkát, amit a filmoktatás szolgálatában Ginzely Sándor alezredes végez. mise, fél 10 órakor énekes szentmise szentbeszéddel. Délután 3 órakor litánie. A MÁV-telepi kápolnában: Reggel fél 9 óraikor csendes mise, délelőtt 10 órakor énekes mise szentbeszéddel. A buszateri gör. kat. templomban: Reggel 8 órakor reggeli istentisztelet, fél 9 órakor diákmise, 9 órakor olvasót. mise, 10 órakor népénekes mise. A Deszka-templomban: Délelőtt 9 órakor ifjúsági istentisztelet, prédikál Szilágyi István v. o.lelkész. Az avasi templomban: Délelőtt 10 órakor prédikál Pósa Péter esperes, délután fél 3 órakor Kádas Miklós segédlellkész. A Kossuth utcai templomban: Délelőtt 10 órakor prédikál Novotny Gyula missziói lelkész, délután fél 3 órakor Bertalan Imre segédlelkész. A Deszka-templomban: Délelőtt 10 9 így ír az angol imperialista politikáról és a búr háborúrólegy angol, Anglia egyik legelismertebb essay-írója, történetfilozófus stb. stb.... Ezek után talán mégis ajánlhatjuk, hogy a lagymatagok se propagandának nézzék a Krüger apót, hanem az angol imperialista politika hűséges tükörképének, egy darab történelemnek. llllllllllllllllllllll Iliim lllllimilllllt IIIIIIIIIMIIIIIIII.......NIIIMIHIIIIIHmMHD' órakor prédikál Illyés Bertalan püspöki titkár, délután 4 órakor Kőris Lajos segédlelkész. A kórházi imateremben, negyed 12 órakor prédikál Istók Miklós segédlelkész. A Füzes utcai imateremben: Délelőtt és délután Kovács Zoltán segédlelkész. A Vay úton délután fél 4 órakor prédikál Szabó Imre segédlelkész. A Martintelepen: Délelőtt és délután prédikál Itosvay Ferenc lelkipásztor. Evangélikus templomban. Reggel fél 9 órakor a középiskolás fiúknak és negyed 10 órakor a középiskolás leányoknak az egyház tanácstermében prédikál Szikszay Zoltán v. t.lelkész. Délelőtt 10 órakor főistentiszteleti szertartás, végzi Duszik Lajos lelkész, tb. főesperes. Délután 3 órakor templomi áhítat. Hejőcsabán az állami elemi iskolában. Délelőtt 11 órakor az ev. híveknek prédikál Szikszay Zoltán v. t - lelkész. A vasgyári evangélikus templomban 10 órakor istentiszteletek. A Deák-téri görög alapítású görögkeleti magyar egyházközség templomában a vasárnapi szentmise (liturgia) délelőtt fél 11 órakor kezdődik, énekkari kísérettel. BIZTOSÍTÁSI NAP ma, vasárnap délelőtt 11 órakor a Zenepalotában MŰSOR : 1. A Magyar Hiszekegy. Énekli: a Miskolci Daláregylet Vegyeskara. 2. Elnöki megnyitó. Tartja: Király Béla, a BIFFA elnöke. 3. a) Dohnányi—Strausz: Kincskeringő ,b) Chopin: ESz-dur nochir no. Zongorán előadja: Szűcs Ilona zongoraművésznő. 4. Ünnepi beszéd. Tartja: Gebhardt Domonkos m. kir. kormányfőtanácsos, a Biztosító Intézetek Országos Szövetségének elnöke. A beszéd utána BIOSZ elnöke kiosztja a miniszteri dícsérő okleveleket. 5. A kitüntetett helyi képviselők nevében köszönetet mond: Czakó Dezső helyi képviselő. 6. Akovi Lajos: Magyar szerenád. Énekli: a Miskolci Daláregylet Vegyeskara. 7. Sassy Csaba: A biztosítás miskolci múltja. Felolvassa: Marossy József, a BIFFA alelnöke. 8. Elnöki záró. Tartja: Király Béla, a BIFFA elnöke. 9. Himnusz. Énekli: a Miskolci Daláregylet Vegyeskara. A Miskolci Daláregylet Vegyeskarát Szűcs Gergely tanár-karnagy vezényli. BELÉPÉS DÍJTALAN Tíz százalékkal emelhetik a kiszolgálási díjat a fodrásziparban Miskolc, január 17 A közellátási miniszter megengedte, hogy a fodrásziparban a kiszolgálási díjakat 10 százalékkal felemeljék. Az engedmény kiterjed Miskolcra is. Hozzájárult ahhoz is a közellátási miniszter, hogy amennyiben az áremelésnél töredékfillérek maradnak, azokat 10 fillérre kerekítsék ki. Az új árjegyzékeket azonban feltűnő helyen ki kell függeszteni a fodrászüzletekben. I Mogyor Testvérvásárlásaidnál — közös célunk érd®* kében — hivatkozz a „Mogyor Eset"-r*