Magyar Élet, 1943. december (5. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-01 / 272. szám

Szerda, 19­13 december hó 1. MAGYAR ÉLET Megkezdődött a Házban a megajánlási vita a zsidókérdés magyar midőn történő, átfogó és hatékony rendezését kérte beszédében vitéz Imrédy Béla — Laky Dezső volt a kormánypárt első vezérszónoka Budapest, november 30. A Ház mai ülését 10 órakor nyitotta, meg vitéz Tars Tibor a­l­­elnök. Napirenden szerepelt az 1914. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat, az appropri­ations javaslat tárgyalása. Inántsy Papp Elemér ismertette a javas­latot. Vitéz Imrédy Béla beszéde Az előadó után vitéz Imrédy Horn, a Magyar Megújulás Nem­­z­­t­i Szocia­l­ista Pártszövetség ve­zérszónoka beszélt. Beszédének belpolitikai részében hangoztatta, hogy vannak elkerülhetetlen há­borús bajok, amelyekért a kor­mányt felelőssé tenni nem lehet, de ami ezenfelül mutatkozik, az­ért felelősség terheli a kormányt. Kérte a magyar földreform to­­vábbmunkálását, a háború hősei­nek földhöz jut­tatását és a zsi do­bni okoknak a magyar nép ellen­őrzése mellett a magyar nép kezé­re adását. Kérte minden nyersanyagnak és minden temetési eszköznek első­sorban a honvédelem és a légvé­delem, másodsorban az életbevágó fontosságú nemzeti termelés biz­tosítását szolgáló felhasználását. Kérte a feketepiac letörését és a közellátá­sak az igazság és egyen­lőség elvi alapján való rendezését. Kérte a feketepiac letörését és a célravezető gazdasági intézkedé­sekkel ott, ahol kell, szigorú kény­szerítő rendszabályokkal a fegye­lem megszilárdítását. Kérte a szociális szellemnek egész közéletünkben és társadal­mi életünkben való maradéktalan érvényesítését. Kérte az összefér­­h­­etlenség rendezését és a köz­életi tisztaság kivételt nem isme­rő alkalmazását. Kérte a zsidó­kérdésnek magyar módon való átfogó és hatékony rendezését. Kérte a belső destrukciók letö­rését és minden ideirányuló kí­sérlet csírájában való elfojtását. Kérte a lelkek békéjének és egy­ségének helyreállítása végett a kommunista bűnözők kivételével általános politikai amnesztia elő­­készítését, Sok esetleges szövetsége támasz­kodhatnék. Anglia veszteségei után és szociális kérdéseinek i­eg­­oldatlansága miatt Moszkvával szemben sohasem lesz igazi tá­masz esetleg konföderáció szá­mára. A szláv terjeszkedés most külö­nösen veszélyes formáiban, a pán­szláv zsidó bolseviki imperializ­mus formájában fenyeget. Észak­ról a cseh—szovjet egyezménnyel próbál bekeríteni, délen Tito hor­dozza a vörös lobogót. Hálát kell adni az Istennek, hogy van Eu­rópában egy erő, amely egységes harcban el tudja hárítani ezt a végzetet fejünk és a kontinens fe­je felől. Meggyőződése, hogy nem sokkal jobb volna a helyzet, ha­ angolszász—orosz felülkerekedés esetén nem orosz, hanem angol­szász koncepciók érvényesülnének. Ekkor ugyanis a kisantant szája­­íze szerint történnék a középeuró­pai rendezés. Újabb megcsonkító operáció várna ránk. Kell a valóságot ismerni, mert a veszély ismerete cs­ak elszánt­ab­­bá teszi. Aki a valóság tükörké­pét nem bírja el, az a veszély rea­litása előtt is kapitulálna.. Már­pedig a magyar nem kapitulál és a győzelem dicsősége végül is a mi fegyvereinkké lesz. Mi nagy­szer magyar jövőt akarunk — mondotta Imrédy — és ehhez ne­künk is győznünk kell. A megajánlási javaslatot nem fogadta el. Külpolitikai fejtegetései! Ezután külpolitikai fejtegeté­seire tért át. Mint mondotta, a minis­zterlnöknek­ az a mondása, hogy ez a háború a mi háborúnk, egyre időszerűb lesz, a magyar közvélemény mégis megfeledkezett róla. Ezért szükséges, hogy a ma­gyarság világpolitikai helyzetét és a számunkra kockán forgó tétet mindenki világosan­­lássa. Beszélt a moszkvai értekezlet­ről. A moszkvai határozatoknak az a pontja, hogy az ellenségeske­dések után a szerződő felek ne al­kalmazzák hadseregüket más ál­lamok területén, kivév­e az előze­tes megállapodást, Moszkva ja­vára szól. Németország az egyet­len hatalom, amelyre a kisálla a kománypárt vezérszam­usta j utászát Laky Dezső a kormánypárt első vezérszónoka részletesen foglalko­­zo­tt Imrédy Béla felszólalásával. Rámutatott arra, hogy a párlamént egyeteme felismeri az idők komoly­ságát, és le tudja vonni belőle a kö­vetkeztetéseket. A kormánypártban mindazokon a pontokon, amelyeket az ellenzék vezérszónoka kifogásolt, megvan a jogosult bizalom a kor­mány iránt. Szólt a földkérdésről, majd megállapította, hogy a kor­mány változatlanul szívén viseli a mezőgazdaság ügyét. Kiemelte a ter­melés mennyiségi és minőségi foko­zásának fontosságát. Az események igazolni fogják a kormányt, amiért a mai háborús viszonyok között, is rendelkezett, elég bátorsággal ahhoz, hogy nagyarányú mezőgazdasági programot dolgozzon ki és ennek a programnak a végrehajtása érdeké­ben is mindent megtesz. Megbélyegezte a feketepiac mű­ködését. Rámutatott, arra, hogy azok az elgondolások, amelyek Magyar­­országon az ár és bérfronton kísér­tetiesen csendet és mozdulatlanságot kívántak terem­teni, az ország gazdda­sági helyzete foly­an nem vonas ke­­resztülvinetök. V­ele százpos. Há­lánk gazdagabb országban, sem. A buzakö­­vénnyel kapcsolatban helyesnek tartana, na a holdadót ,s a'vinnék a mai aranykorona-alapról bú­zaalpra. Megállapította,­­hogy beruházások céljaira nagy összege­ket fordít, a költségvetés, majd éle­sen állást foglalt az olyan beállítás­sal szemben, mint ha „a GyOSz és a szociáldemokraták” irányítanák a ma­gy­a­r iparpolit­ikát. Védelmébe vette a beszerzési cso­portokat, majd visszautasította azt az állí­ást, hogy a magyar politiká­ban misztikus nőkbe igyekeznének burkolni erről vagy arról való­­vé­leményüket. Leszögezte, hogy az adott időkben egyetlenegy kormány nem mondhat­ többet, mint azt, hogy ■a magyar hivat­ásnak, öntudatnak, felemelkedésnek mindennél előbbre­­való gondolata vezeti cselekvései­ben. Mindenki tisztában van azzal az óriási veszedelemmel, amely az orosz győzelem esetén fenyegetné az or­szágot. Felszólalása végén szembe­szállt, a Magyarország ellen folyó külföldi rágalomhad­járattal. A ja­vaslattal elfogadta. fi vita sztapliai Szőlősi Jenő hangoztatta, hogy az ellenzék lelkiismeretesen akar résztvenni a parlamentáris élet­ben.­­ Teleki Béla az Erdélyi Párt vezérszónoka felszólításában többek között azt mondta, hogy a háború olyan szakaszhoz érke­zett, amikor Európa közvélemé­nyét már nemcsak a háború ese­ményei, hanem a háború utáni ki­bontakozás lehetőségei i­s érdek­lik. E tekintetben nekünk, magya­roknak nincs szükségünk új ter­vekre ,ezeket, minden időkre meg­szabta a honfoglalás. Ezután foglalkozott a magyar­ság kárpátmedencei feladataival és a megajánlási javaslatot elfo­gadta. Tildy Zoltán arról beszélt, hogy katonai erőnket fokozni kell és ennek érdekében minden áldoza­tot vállalni kell. Katonai erőnk helyes irányban való sürgős to­vábbfejlesztését­ létkérdésnek t­a­rt­ja a nemzet szempontjából. — Szembe,szállt minden defet­iz­mus­sal, amely e világ­küzdelem bár­mely eshetőségének bekövetkezé­sére a nemzet elpusztulásával számol. A nemzeti erők megtartá­sának és felfokozásának hatalmas biztosítéka egy hatalmas belső egység. A következő felszólaló Donáth György, a­­TKP második veb­szónoka. A magyar áll­művezetés­­Célkitűzéseivel foglalkozott. Han­goztatta, hogy államvezetésünk legfőbb célja, gondoskodni a nem­zet megmaradásáról és a magyar­ság fennmaradásáról. A magyar­ság szaporodását nem asszimilá­cióval kell elérni, hanem saját né­pi erőnk továbbfejlesztésével. Eb­ből a célból fel kell karolni a ma­gyarság legéletképesebb rétegeit. A magyar birodalmi gondolat­­tal foglalkozott ezután. A szent­­iistváni bi­rodalum keretében a más nyelvű állampolgárokat is min­den jog megillet, akinek a magyar hazához való hűsége rendíthetet­len. Az együttélés formáit azon­ban elsősorban a magyarság hi­vatott megszabni. Ezután arról beszélt, hogy a­ magyar nemzet legfőbb gondja, hogy a mostani háborúból győze­­­­mesen és erősen kikerüljön és a békében megkezdhesse azt a mun­kát, amellyel hazáját gazdaggá tudja tenni. A háborút teljes hűséggel szö­vetségeseink iránt viseljük. — A­ külföld aszerint mér fel bennün­ket, mennyire vagyunk egysége­sek. A megajánlási javaslatot, elfo­gadta. Értesítés ! Tisztelettel közlöm t.­vevőimmel is a vásárló közön­­séggel, hogy a Széchenyi­ utcai (Sötét kapu mellett) illatszertár ás kozmetikai üzletemet boldogult férjem elhalálo­zása után is fentartom és teljes szaktudással az Ő szellemében tovább vezetem. A nagyérdemű közönség eddigi szives támogatását ezután is meg­köszönöm s kérem, hogy támogatását velem szemben továbbra is fentartani szíveskedjék. Szenes Imréné, illatszertár és kozmetikus 3 Négy év után újra SVÁB FERI Miskolc kedvence és zenekara hangversenyez a Pannóniában Dizez Váradi Magda előadó művésznő Horvát hivatalos lementés Navratil hadügyminiszter Hitlernél tett látogatásáról (MTI) A horvát­­lapok csak hét­,­főn számoltak be Navratil hor­,­vát hadügyminiszter Hitler főha­,­diszállásán tett látogatásáról, ahonnan már pénteken visszatért­ a horvát fővárosba. Navratil iá.--­ homok november 20-án este indul­­t el Glasse von Horstenau német, tábornok, Selcher Schubert, né­­­met követségi tanácsos és Helh­ns alezredes kíséretében. A Hitlerrel, Keitellel, Hi­mpherrel és Ribben-­ troppal folytatott tárgyalásokról­ a hivatalos horvát közlemény csu­pán annyit említ meg, hogy Nav­­­ratici hadügyminiszter Keitel tá­­­bornagy előtt felvázolta a horváti, hadsereg tekintetében tapasztalt­ szükségleteket. Német rész­rő­l nagy megértésre­­talált a hadseregi átszervezése is.

Next