Magyar Élet, 1944. április (6. évfolyam, 74-97. szám)
1944-04-01 / 74. szám
Szombat, 1944 április hó 1. s®MAGYAR ÉLET A Független Kisgazdapárt memorandumban követelte a vett kormánytól, hogy Olaszország példájára támadjuk hátba szövetségesünket Újabb adalékok a marxista eszmék magyarországi exponenseinak hazaárulásáról A Magyarság írja: Köztudomású, hogy a marxisták és a hazaáruló Eckhardt Tibor úgynevezett kisgazdapártja között a legszorosabb politikai kapcsolat állott fenn és csak természetes, hogy a zsíros üzletből, a nagy nemzetárulásból a Független Kisgazdapárt sem akart kimaradni. . . Az olaszországi puccs után Amikor Olaszországban Victor Emánuelnek és Bradogliónak az árulása úgy látszott, hogy sikerül, a független kisgazdapárt elérkezettnek látta az időt arra, hogy addig is bomlasztó tevékenységét most már nyíltan folytassa. 1943. július 31-én tehát a Badoglio-puccs után egy héttel a független kisgazdapárt tagjai úgynevezett ,Emlékiratot nyújtottak át „Magyarország külpolitikai és belpolitikai kibontakozásáról Magyarország miniszterelnökéhez”. A gálád irásműből napnál világosabban megtudhatjuk, hogy a független kisgazdapárt nemcsak lelkileg van beállítva a lelkiismeretlen nemzetárulásba, de megtette az elhatározó lépéseket arra is, hogy a kormányt rávegye ennek a nemztárulásnak gyakorlati keresztülvitelére. Az Emlékirat több mint 30 gépelt oldal, így nincsen rá helyünk, hogy az egészet leközöljük, vagy abból egy-egy cikk keretében teljesen részletes szemelvényt adhatnánk. Most csak annyit közlünk, ami az úgynevezett Emlékirat második fejezetében íródott. Ennek a fejezetnek a címe: A bátor önvédelem politikája felé, s már a címmel kapcsolatban, megjegyezzük, hogy a független kisgazdapárt a „bátor önvédelmet” a gyáva megadásban látta. Ennek a második fejezetnek első pontja Az alkotmányos jogrend helyreállítása címet viseli és többek között azt követeli, hogy a magyar kormány azonnal deklarálja semlegesség, vagy „nem hadviselői” álláspontunkat, ahhoz azonban, hogy ezt a bolsevista és az angolszász plutokraták elfogadják, bizonyos belső előfeltételek megteremtését követeli a memorandum. . Mit követeltek Tildyék? E „belső előfeltételek” megteremtése tekintetében a független kisgazdapárt már diktált is a magyar államnak és memorandumának ebben a részében a következő pontokat szögezi az államhatalom mellének : 1. Távozniuk kell azoknak a minisztereknek, akik egész hivatali működésüik során, ha jóhiszemű meggyőződéssel is fenntartás nélkül szolgálták a német—magyar sorsközösséget. 2. Távozniok kell mindazoknak a magasrangú katonáknak, akik bármilyen mértékben osztoznak a felelősségben: a) háborúbalépéseinkért, b) a megfelelő hivatalos katonai tiltakozás és megfelelő katonai konzekvenciák elmulasztásáért, c) a német—magyar sorsközösség babonája, a német győzelem felháborító szuggerálásáért, és propagálásáért, (1) d) a Zsabja és újvidéki és egyébkegyetlenkelésekért és törvénytelenségekért nemzetiségeink és a zsidóság ellen. (Itt is meg kell jegyeznünk, hogy 1942-ben Újvidéken és Zsabján egymásután lőtték le a szerb partizánok és zsidók a magyar karhatalom tagjait, és ezért a komitázsiskodásért következett be a jogos megtorlás). e) a lengyel „testvérnemzet ” vagy más népek menekültjeinek rovására elkövetett bármly szabálytalanságáért, f) a zsidó munkaszolgálatosok ügyében bármiyen kegyetlenkedés elkövetésem, avagy elnézéséért, vagy Nagy Vilmos volt honvédelmi miniszter rendelteinek szabotálásáért, (Nagy Vilmos volt az ugyanis, aki mindent elkövetett arra, hogy a zsidó munkaszolgálatosok helyzetén könnyítsenek). g) általában a magyar állami önállóság, függetlenség, a magyar katonaeszmény germán szellemű elhomályosításáért tisztikarunkban. 3. Távozniok kell közéletünk minden vezető helyéről a német—magyar sorsközösség leghangosabb küldetőinek, ha jóhiszeműleg, ha önző érdekből vallották ezt a dogmát. Csak, ha kormányból, tisztikarból, közéletből eltávolíttatnnak mindezek, akiket felsoroltunk, csak akkor kerülhet sor a Kállay kormány, vagy utána más kormány olyan állásfoglalására, amelynek befelé szilárd érvényessége, kifelé megfelelő hitele van. Így diktált feltételeket a magyar kormánynak Eckhardték és Tildy úrék pártja és addig is ameddig a memorandum teljes részletességében, bő szemelvényeiben nyilvánosságra kerülhet, jegyezzük meg, hogy a memorandum ugyancsak második részének c) pontja Az osztálysorsjáték április 13. és 11-én kezdődő húzásaira sorsfesv még hspMe Virágh Kálmán a m. kir. osztálysorsjáték főárusítójánál Miskolc, Széchenyi utca 46 .BMHUBBBaanBanBan fizetéskére és egységes rettaezise A kormány eddigi rendeletei — mondja vitéz Endre László — csak megnyitják azoknak az intézkedéseknek sorát, amelyek rövidesen a magyarországi zsidókérdés végleges rendezésére vezetnek. A kormányzat eltökélt szándéka, hogy az eddigi kivételezések, kibúvók és engedmények helyett végre egységes terv alapján hozza nyugvópontra ezt a kérdést. Csak a gyökeres megoldás hozhat eredményt — Teljesen téves és célzatos beállítás — mondja határozottan vitéz Endre László, — mintha a hazai zsidókérdés a világpolitikai helyzet eredményeképpen vetődött volna újra fel. A zsidókérdés rendezését elsősorban minden fajvédő magyar, a magyar fajvédő társadalom egyetemessége sürgeti közel huszonöt esztendeje. A magyarság évtizedek óta — úgyszólván elsőként Európában, — a saját kárán érezte azt, milyen végzetes veszélyt jelent az egyre nagyobb arányokban elhatalmasodó zsidó befolyás. Évtizedes küzdelmünk idején, amely időszakban a magyarságot féltő nemzeti társadalom az antiszemitizmus minden válfaját végigkísérletezte és eleinte még az enyhébb megoldásokat is számításba vette, kristályosodott ki lassan az a tudat, hogy csak a gyökeres megoldás hozhatja meg a mindkét fél szempontjából kívánatos végső s kielégítő eredményt. zikailag nem kívánatos elem. Ennek a felismerésnek a tudatában keresni kell azt a megoldást, mely a zsidóságot teljes egészében kikapcsolja és kiküszöböli a magyarság életéből. — Nem gyűlölet és könyörtelenség irányítja az új rendelkezések megvalósítását. A megjelölést nem azzal a gondolattal honosítjuk meg, hogy az megbélyegzést jelentsen. A megjelölés elsősorban önvédelmi harcunk egyik eszköze. A zsidóság nemkivánatos elem a magyarság szemttantjából — Éppen ezekben az időkben tanultuk meg, — mondja, — hogy az úgynevezett „romantikus” antiszemitizmus, az egyéni akciók, a „mártírok” teremtése csak nekünk ártott s hogy az ügyes zsidó propaganda azt elsősorban ellenünk, „barbár és embertelen” magyarok ellen használja ki. — Ma nem azt hirdetjük, hogy valakit azért, mert zsidófalu, meg kell verni, vagy személyében üldözni kell. Megingathatatlan meggyőződésünket abban foglalhatjuk össze, hogy a zsidóság a magyar fajta szempontjából sem erkölcsileg, sem szellemileg, semsedig is ni ban a zsidótörvények teljes lebontását követelte, jeléül annak, hogy ez a párt Eckhardt Tibor óta ,teljes mértékben és fenntartás nélkül a nemzetközi zsidóság szövetségese, bérence, kiszolgálója, hűséges vazallusa volt. Ilyen körülmények között az sem csodálatos, hogy a memorandum utolsó részében kifejezetten becstelen árulásra szólítja fel a magyar kormányt azzal, hogy azonnal hagyja a bolsevizmus ellen egész Európát és benne Magyarországot is védő német szövetségesünket és szükség esetén fegyveresen támadja hátba a Német Birodalmat. Vitéz Estdre László: A féktelen ne mállásé?, ízléstelenség és sivfatitisite maga idézte fel a setsol megaelten Budapestről jelentik: Vitéz Endre László alispán, mint ismeretes, a belügyminiszter mellett az adminisztratív államtitkár munkakörét tölti be. Hatáskörébe tartoznak a megyei, városi és községi ügyek, valamint a zsidókérdést érintő minden intézkedés végrehajtása. Vitéz Endre László tegnap az aktuális kérdésekről az alábbiakban nyilatkozott az egyik délutáni lap munkatársának: Meg kell tanulni az egészséges önvédelmet A fajvédő magyarság úgy érezte, elérkezett a végső és megérdemel leszámolás érája! A féktelen zsidó mohóság, ízléstelenség és elvakultság maga idézte fel a sorsát maga ellen... * — Magyar ember számára, — emeli fel hangját vitéz Endre László, — csak az lehet irányiadó minden cselekedetében, hogy az, a magyarság érdekét szolgálja-e vagy sem. Az ország szellemi és fizikai zsidótlanítása elsősorban és elvitathatatlanul a magyarság érdeke, éppen, ezért azt mindenképpen végre is fogjuk hajtani. Azoktól a magyaroktól pedig, akik az emberi megértésen túlmenően pártfogolják a zsidóságot, csak egyet akarok megkérdezni: volt-e valamilyen megmozdulás a zsidóságban, amikor a trianoni első nyomorúságos években diplomás magyarjaink egész éjjel lukas cipőben fillérekért lapátolták a havat? Tud-e arról valaki, hogy a gazdag zsidóság igyekezett megakadályozni végzetes nyomora miatt, kivándorolni kényszerülő parasztságunkat elhatározásában? Minden nemzet csak annyit ér, amennyire önmagát, a saját fajtáját becsüli és értékeli. Azt akarjuk, hogy a magyarság egyeteme meg megtanulja végre ezt az egészséges és kívánatos önvédelmet... — Akkor, amikor az ország történelmének legsúlyosabb időszakára készült fel, a magyarországi zsidók véglegesen és tökéletesen elkülönítették magukat a nemzettől. Hencegésük, tobzódásuk, ellenségeinkkel való nyílt és nem is tagadott együttérzésük és kapcsolataik olyan arányokat öltöttek, hogy elérkezett az a szégyenteljes idő, amikor a frontról nehéz harcokból visszatérő magyar katona undorod