Magyar Jövő, 1920. január-december (2. évfolyam, 4-299. szám)
1920-10-27 / 248. szám
tt Miskolcz, 4, 248« Szerkesztőség és kiadóhivatal : Széchenyi u. 1., Korona-szálloda. Telefonszámok : * ЙГ8 I IKC?f4ma I -------------г BORSOD J MISKOLCI I I MUZEUM I * ISzerda. 1920 ok4éber 27. Kiadóhivatal— — — 194. . Nyomda— — — — 882. .MAGYAR JOVO Előfizetési árak: Miskolcion házhoz hordva vagy vidékre postán küldve Egész évre — — — 280 . Fél évre — — — — 140 . Negyed évre — — — 70 . Egy hónapra — — — 23 . Egyes számára ! korong Főszerkesztő: Dr. PUTNOKI BÉLA. POLITIKAI KAPILAP. Felelős szerkesztő: ROSSA ISTVÁN. A trianoni békeitélet a magyar nemzetgyűlés előtt. Budapest, okt 26. A kormány ma a nemzetgyűlés elé terjesztette az antant hatalmakkal megkötött és Trianonban június 4 én aláírt békeszerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. A békeszerződés tartalmáról és a ratifikáció indokairól a kormány a következő hivatalos közleményt adta ki : „Az Egyesült Államokkal, a Britt birodalommal, Francia, Olaszországgal és Japánnal, továbbá Kínával, Paraguával, Nikaraguával, Portugáliával, Romániával, Görögországgal, Szerb , horvát és szlovén államokkal, Sziámmal és a cseh köztársasággal 1920. évi június 4 én Trianonban kötött békeszerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat összesen 8 paragrafusból áll. Az első paragrafus kimondja, hogy tekintettel a kényszerhelyzetre, amely Magyarországra nézve a világháború szerencsétlen kimenetele folytán előállott és amely annak idején a magyar ferrári kormánynak a békeszerződés aláírására vonatkozó elhatározásánál is döntő súllyal bírt, az érltett államokkal 1920. évi június 41k napján a Trianonban kötött békeszerződés az ahhoz tartozó térképpel és a békeszerződés egyes rendelkezéseinek függelékével, valamint az ugyancsak 1920 június 4 ik napján kelt jegyzőkönyvi nyilatkozattal együtt a magyar állam törvényei közé emeltetik. A második paragrafus kimondja, hogy az első paragrafusban foglalt rendelkezéseket hajtsák végre, de azzal az alkotmányszerű korlátozással, hogy amennyiben a végrehajtáshoz szükséges rendelkezések törvényhozás tárgyaira vonatkoznak, a nemzetgyűlés előzetes hozzájárulását kell kieszközölni. A törvény kihirdetése napján lép életbe, mégpedig a békeszerződés életbeléptetésének napjától kezdődő hatállyal. A békeszerződés életbeléptetésének napját közzéteszik. A törvéri javaslat indokolásából kiemeljük a következőket: A magyar békeküldöttség megdönthetetlen érvekkel igyekezett ellenfeleiket, egyben biráinkat meggyőzni arról, hogy a békefeltételek méltánytalanul súlyosak és elviselhetetlen terheket rónak reánk. A szövetséges és egyesült hatalmak mégis alig változtattak az eredeti feltételeken. A kisérő levél a békeszerződés alkalmazására és végrehajtására reánk nézve kedvező elveket jelent ki és így remélhető, hogy a békeszerződés végrehajtása sorángyes rendelkezések nem fognak nerev alkalmazást nyerni. Habár kísérő levélben kifejezésre juttatott gyes elvek némi reménységet is nyújtanak, a szomorú valóság az, hogy a békeszerződés keserű megpróbáltatásnak teszi ki a nemzetet, hazánk ezer éves területét széldaraboja, millió és millió testvéreinket megkérdezés nélkül elszakítja tőlük. Gazdasági egységünket megcsonkítja, iparunkat és kereskedelmünket megbénítja, kultúránk fejlődése elé újabb akadályokat gördít. Mindamellett az adott viszonyok között, most, amidőn a szövetségek és egyesült főhatalmak a békeszerződés megerősítésére felszólítást intéztek hozzánk, ennek a felszólításnak kényszerhatása alatt eleget kell tennünk, mert jelenlegi magunkra hagyatott helyzetünkben ez az egyedüli első lépés a nemzet újjáépítése felé. Ily körülmények között a magyar királyi kormány érett megromolás után a békeszendi becikkelyezése iránt tett előterjesztést, de egyúttal felmentve érzi magát annak a lehetetlen feladatnak teljesítése alól, hogy a reánk kényszerített békeszerződés rendelkezéseit megkísérelje indokolni. Az indokolás azután foglalkozik a becikkelyező törvényjavaslat egyes szakaszaival. Hogy megy végbe a ratifikálás Gróf Csáky Imre külügyminiszter ma a nemzetgyűlés ülésén benyújtotta a béke ratifikálásáról szóló törvényjavaslatot. A külügyminszter az eddigi előzetes bejelentésektől eltérően nem kérte a tárgyalásnál a sürgősség kimondását, mert eltérőleg minden eddigi híresztelésektől, a jegyzék, amelyben az antant tanácsolja nekünk a béke ratifikálását, nem szab meg határidőt. A dolgok ilyetén állása mellett az az eredeti terv is elesik, hogy a Ház néma ülésen minden felszólalás, külön bizottságok közbelépése nélkül fogadja el a törvényjavaslatot. Leggyorsabban a törvényjavaslat szombaton kerülne a nemzetgyűlés napirendjére. Minthogy nem forog fenn kényszerhelyzet, ami a gyors munkát szükségessé tenné, természetesen a nemzetgyűlés részletesen fog a becikkelyezés kérdésével foglalkozni. El fognak hangzani oly nyilatkozatok is, amelyek hivatva lesznek arra, hogy megrázó módon mutassák ki a világnak a békeszerződés velünk szemben elkövetett igazságtalanságait. Lesznek szónokok, akik hangoztatni fogják, hogy a ratifikálással mindaddig várunk, amíg az antant a békeszerződést kísérőlevelében tett kijelentéseit nem váltja be. Ezek közül először a határmegállapító bizottságoknak a helyszínen való megjelenését és nagyobb hatáskörrel való felruházását. A másik pedig a rutén kérdésben való döntés. A rutén felföldet ma Cseh- Slovákia tartja birtokában dacára annak, hogy a Cseh-Slovákiával kötött szerződés és az öt nagyhatalom garantálta a rutén nép autonómiáját és azt, hogy a hovatartozandóság kérdésében akaratát szabadon megnyilváníthassa. Ezek alaján nemcsak a magyar kormány, hanem annak idején a a magyar rutén párt is népszavazást kért. A békeszerződést kísérő levélnek ez a passzusa indokolttá teszi azt, hogy a ratifikálásról szóló törvényjavaslat tárgyalásánál ezeknek az ígéreteknek beváltásáról is szó essék. A végrehajtás kérdése: Gróf Teleki Pál miniszterelnök ma este a kormányzópárt klubjában a sajtó képviselőinek kérdéseire a következőket jelentette ki : — Csütörtökön a Ház pár napra elnapolja ülését. Szünet alatt össze fog ülni a külügyi, közjogi és közgazdasági bizottság és ezek együttesen fogják tárgyalni a békeszerződés ratifikálásáról szóló törvényjavaslatot. A földbirtok-reform tárgyalása, amelyet november 5 én vagy 6 án fognak a Ház elé terjeszteni, egyébként megelőzi a békeszerződés ratifikálásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását, mivel ez utóbbi bizott- sági tárgyalása valószínűleg két hétig is el fog tartani. A békeszerződést még három államnak is ratifikálni kell. A francia kamarának referense már Budapestre érkezett, a francia szenátus referense azonban csak 10 nap múlva érkezik ide. A békeszerződés végrehajtásáról csak akkor lehet szó, ha a ratifikáció megtörténik minden állammal, lehetséges azonban, hogy az antant a szerződés egyes pontjainak végrehajtását már előzőleg is követeli majd, de ez semmi esetre sem lesz törvény. A jóvátételi bizottságnak már ratifikálás előtt kellett volna érkeznie, de sajnos, ez nem történt meg. A ratifikálás Londonban. London, okt. 26. A Reuter-ügynökség jelenti: A kormány holnap benyújtja a magyar békeszerződés életbeléptetéséről szóló törvényjavaslatot. Keresztény sajtó, keresztény közönség. A katholikus naggyülés harmadik napja. Budapest, október 26. A katholikus naggyülés utolsó aktusa, a harmadik nyilvános gyűlés, kedden délután folyt le. A Vigadó zsúfolásig megtelt az érdeklődő díszes közönséggel. Bangha Béla páter a sajtóról hatalmas koncepciójú, mélyen szántó előadást tartott. — A sajtókérdésről beszélni — mondotta — egyike a legnehezebb dolgoknak, mert a sajtó birodalma a titok és rejtelmek birodalma. Két tábor van egymással szemben. Az egyik oldalon egy tábor, amelynek törekvései az égbe nyúlnak, amely ideáljaiért halni is kész és a má sik oldalon egy tábor, amely minden ideált lemosolyog. Az ellenség befrkőzik közénk és krisztusi szereket, kereszténységet hirdet, miközben személyi ellentéteket szít és tönkre akar tenni bennünket, hogy a keresztény eszme realizálására ne is gondolhassunk . Három kérelmet szeretnék előterjeszteni a sajtó kérdését illetőleg. Az első kérelmem és óhajom az, hogy a nép legszélsőbb rétegeinek bele kell vinni a tudatába azt, hogy a sajtó nem luxus, nem fényűzés. A sajtónál nem mindegy, hogy ki ír, hogy kinek az érdekében, milyen céllal ír. A másik dolog amit szeretnék, hogy több önérzetre van szükség. A galíciaiban is van annyi önérzet, hogy soha még tévedésből sem veszi meg a Nemzeti Újságot. Több önérzetet kell tanúsítani, ez azt is jelenti, hogy a keresztény lapokkal szolidaritást kell vállalnunk. Nem kell folytonosan esetleges hibáiba kapaszkodunk, hanem pártolnunk kell és dédelgetni mint legkedvesebb gyermekünket. Harmadszor azt kívánom és akarom, hogy pártoljuk és becsüljük a keresztény újságírókat, mert a keresztény zsurnalisztika csak így lesz erős, hatalmas és virágzó. A hatalmas beszédet a közönség szűnni nem akaró éljenzéssel fogadta. Azután Csernoch János hercegprímás emelkedett szólásra és nagyhatású záró beszédet mondott. Az angol bányászsztrájk, Bécs, okt. 26. A Neue Freie Pressének jelentik Berlinből, hogy a Votwärts londoni híradása szerint délelőtt kormány képviselője és a bányamunkások képviselői között egyezség jött létre a következő három pontban: 1. A munkások megkapják a kívánt béremelést. 2. Kötelezi magukat a munkások, hogy a széntermelést fokozni fogják. 3. A kormány a bányaüzemek felszerelésének megjavításáról gondoskodik. Ezeket a pontokat azonban a bányászok végrehajtó bizottsága elé terjesztik, amely délután fog végleges határozatot hozni. Kormánykörökben remélik, hogy ezen az alapon létre jön a megegyezés és a munkások már szerdán megkezdik a munkát. Fegyházra ítélt bíró, Budapest, okt. 26. A székesfehérvári kir. törvényszék ötös tanácsa 8 napon át tárgyalta a volt székesfehérvári forradalmi törvényszék tagjainak bűnpörét. Dr. Say Károly táblabíró ma hirdette ki az ítéletet, amely szerint a kir. törvényszék dr. Balogh János törvényszéki bírót, a forradalmi törvényszék volt vádbiztosát 7 évi fegyházra, ifj. Fekete József kőmivessegédet, a forradalmi törvényszék volt elnökét három évi fegyházra, Ferschtek Józsefet két évi fegyházra és végül Barcsik Józsefet egy évi fogházra ítélte.