Magyar Jövő, 1921. január-július (3. évfolyam, 2-172. szám)
1921-01-22 / 17. szám
Ára 4 korana. . -■ ■ _ - 1 mW А*'*, аNoИ1 ЕрКуНД pfifäx^rg ТОЯ>Дд1> ИРЯЯ ^еуд.*»ч\ iiffijjhL^Sr пНга|Иу Előfizetési árak: Egész évre 300 — К ( Negyedévre 75’— К Fekvre 350*— К 1 Egy kóra 25 - К З уев szám ára helyben, vidéken és pélyaváron hétköznap 1 korona, vasárnap 2 korona. Miskolci 1921. Szerkesztőség Széchenyi utca 1. (Korona-fogad* Kiadóhivatal: Deák u 9. (Magyar Jövő nyomda) POLITIKAI NAPILAP KORQrin LRFONSZÁMOK: Szerkesztőség 8-65 -1 Kiadóhivatal 8-82. - Főszerksztő 1-33. — Cl Nyomda 8—82. 1-----------------------------------------------r*----------rr-----------------------------—------------------10. évfolyam, 17. szám. ------ Szombat, január 22. Gratz Gusztáv külügyi expozéja a kormányzópárt értekezletén. „Nincs ok a kétségbeesésre.“ — Viszonyunk a kisantanthoz. — Mit kell tennünk a tavaszi bolsevik veszedelem elhárítására ? 21. ^Budapest, jan. Gróf Teleki Pál elnökletével ma délelőtt 10 órakor folytatták a keddi Miniszteri tanácskozást. Ferdinándy Gyula belügyminiszter, Belicska Sándor honvédelmi és Nagyatádi Szabó István vidéki tartózkodásuk miatt a tanácskozáson nem vehettek részt. Budapest, jan. 21. (MTI) A kormányzópárt ma esti értekezletén Gratz Gusztáv külügyminiszter örömmel ragadta meg az alkalmat azon irányelvek kifejtésére, amelyeket addig amíg a külügyminisztérium élén áll, szem előtt akar tartani. Magyarország ma minden téren, így külpolitikailag is igen nehéz helyzetben van és számos veszélykörnyékezi. Azok a nehézségek, amelyekkel külpolitikai terén számolnunk kell, sokkal szövevényesebbek, sokkal áthatatlanabbak, semhogy azokon egy huszár csínnyel túllehetnők magunkat. Ezért a miniszter sohasem fog olyan politikára vállalkozni, amelyik bizonytalan siker reményében egyetlen kétes kártyára teszi fel egész nemzeti ősünket és jövőnket. Viszont tartozik kijelenteni, hogy szilárd meggyőződése szerint nincs okunk arra, hogy kétségbeesésnek adjuk át magunkat. A békeszeződések alapján kialakult helyzetben csak két féle politika lehetséges: 1. egy, a békeszerződésnek a lehetőség határáig való teljesítésén alapuló, a politikai, társadalmi és gazdasági konszolidációt Európa szerte előmozdító, békés és konzervatív politika, vagy a békeszerződések azonati felbontására törekvő, minden konszolidációt felborító, forradalmi politika. Egész meggyőződéséből vallja, hogy Magyarország exponált földrajzi helyzetében csakis a konszolidáció felé vezető és megnyugvást, gazdasági és pénzügyi helyreállítást előmozdító politika alapjaira helyezkedhetik, mert minden más út belső és külső katasztrófa felé vihetné nemzetünket. A keleti veszedelem. A forradalmi állapotokban vajúdó kelet felől a tavasz folyamán egész Európára nézve veszedelmek támadhatnak. Nem lehetséges, hogy minden egyenetlenség, minden bizalmatlanság, amely a fenyegetett államokat a döntő pillanatban nem a közös ellenség ellen fordítja, hanem egymás ellen, közelebb hozza a veszélyt, mellyel számolnunk kell. Magyarország különben már döntött ebben a kérdésben, hogy a két lehetségesnek látszó politikai irányzat közül melyikhez akar csatlakozni, mikor a békeszerződést a ránk mért mérhetetlen áldozatok dacára elfogadta. Nem lehet számunkra kétséges, hogy a jelzett két út közül melyiket kell követnünk, mégha ez bizonyos önmegtagadásban, bizonyos érzelmi áldozatokba kerül is. A legnagyobb hiba azonban az volna, ha két irány között folyton tétovázva, a világos és határozott úttól minduntalan elkalandozva annak a veszélynek tennők ki magunkat, hogy úgy az egyik, mint a másik irány követéséből netán várható előnyöket eljátszuk, azonban mindkettőnek hátrányos következményeit nyakunkba vegyük. — Mindebből az következik — folytató beszédet —, hogy külpolitikánknak, bármily nehezünkre esik ennek kimondása, a mai viszonyok közepette nem lehet más alapja, mint a mindnyájunk nézete szerint igazságtalan és alig elviselhető, előreláthatólag mégis életbelépő trianoni szerződésnek a lehetőség határáig való betartása. A trianoni békeszerződés alapjára helyezkedünk tehát, de hozzáteszem, hogy az antant által a béketárgyalások során hozzánk intézett kijelentések szellemében értelmezett trianoni békeszerződés alapjára. A nyugatmagyarországi kérdés. " Külügyi politikánknak a viszonyok kényszerűségéből folyó ezen alapirányából önként adódik az a politika, melyet a külföldi államok egyescsoportjaival szemben folytatni akarunk- Mély részvéttel látjuk a súlyos nehézségekkel küzdő Ausztriának kínos vergődését, amely, ha nem akad kivezető út, oly katasztrófa felé vezethet, mely reánk közvetlen szomszédjára is visszahatással lehet. Végtelenül sajnálatosnak tartom, hogy Magyarország és Ausztria között a nyugatmagyarországi kérdés felvetésével újból ék vetődött. Az utolsó pillanatig nem fogom feladni azt a reményt, hogy Ausztriában ebben a kérdésben a jobb beítás fog felülkerekedni. A rés tudicatának az álláspontjával szemben mi az antant által hitelesen értelmezett trianoni békeszerződésre hivatkozhatunk. Ha az antant Ausztriának megígérte Nyugatmagyarország egy részének átengedését, nekünk viszont megígérte, hogy a területi változások előtt módját fogja ejteni a békeszerződésbe becsúszott trahikai és gazdasági igazságtalanságok kiküszöbölésének. — Nem kételkedem benne, hogy kivált Nyugatmagyarország esetében ilyen igazságtalanság konstatálható. Bízom abban, hogy az a szerencsétlenség, amelyet Ausztria merev álláspontjának végig való fenntartása a két ország egymáshoz való viszonyára jelentene, nem fog bekövetkezni. De ha reményünk ellenére nemsikerülne e kérdést Ausztriával barátságostárgyalás útján elintézni, az utolsó szó e kérdésben akkor sem volna kimondva, hiszen ez esetben is remélhetnék az e területen elkövetett ethnikai és gazdasági igazságtalanságoknak a határmegállapító bizottság után való kiküszöbölését. Német- és Lengyelország. Őszinte és meleg rokonszenvel kísérjük Németországnak a belső konszolidációra és gazdasági megerősödésre irányuló törekvéseit. A legnagyobb súlyt fogom helyezni arra, hogy azt a szívélyes és bizalomteljes viszonyt, mely közöttünk és Lengyelország között van, tovább ápoljam és lehetőleg kimélyítsem. Gazdasági közeledés a kisantanthoz. De fennáll annak szüksége is, hogy közvetlen szomszédainkkal dacára azoknak a mély érzelmi ellentéteknek, amelyek a közelmúlt eseményeiből kifolyólag közöttük és közöttünk fennállanak, formális viszonyba és főleg gazdasági tekintetben szorosabb összeköttetésbe kerüljünk. Ezért a magam részéről kész vagyok minden alkalmat megragadni arra, hogy politikai tekintetben valamely modus vivendit találjunk. Gazdasági téren pedig a kölcsönös forgalom és árucsere minél könnyebb lebonyolítására szükséges szorosabb megállapodásokat is létesítsünk. Bizonyos tekintetben a közelmúltban lefolyt, részben pedig a közeljövőben megindulandó tárgyalásokban erre az útra már reá is léptünk. Mindazt, ami rajtunk múlik, el fogjuk követni, hogy a nagyantant hatalmakkal őszinte és bizalomteljes viszonyba jussunk. Tekintettel politikánk előbb ismertetett általános alapjaira, az antant államok minden olyan törekvésébe, amely a béke megóvására és az általános konszolidáció és megnyugvás előidézésére irányul, Magyarország harmonikusan beilleszkedhet . Olyan helyzetben vettem át a magyar külügyek vezetését, melyben nem helyezhetem kilátásba, hogy gyors és fényes eredményeket fogok felmutathatni. De fáradhatatlanul fogom magam szentelni azoknak a szürke és kevésbé mutatós feladatoknak elvégzésére, amelyek szürkeségük dacára nem kevésbé életbevágóan fontosak. Mindazokat a fájdalmakat, amelyek tőlünk elszakadt testvériekben élnek, a magam lelkében is átérzem. De becsületesen mégsem javasolhatok más politikát, mint az élet keserű valóságain felépülő azt a reális politikát, melynek céljait, amint azok e pillanatban előttem lebegnek, kifejteni bátor voltára. (Élénk tetszés, hoszantartó helyeslés és taps.) Hozzászólások. Elsőül Frühwirth Mátyás a külföldi hírszolgálat tökéletesítése ügyét szorgalmazta és azóta pedig tiltakozott a nagynémeteknek a nyugatmagyarországi ügyekbe való beavatkozása ellen. Perlaky György a baranyai kérdésre hívta fel a külügyminiszter figyelmét, aki mind a két képviselőnek megnyugtató választ adott Háraiusban tárgyalják a Tisza-bűnpert. Budapest, jan. 21. A Tisza bűnper végre eljutott ahhoz a stádiumhoz, hogy kitűzhetik a főtárgyalást A Fridrich elleni vád anyagát az ügyészség már feldolgozta és a főügyészséggel főtárgyall, úgy, hogy a döntés minden órában a nyilvánosság elé kerülhet. Ezért legkésőbb március elején megkezdik a nagy bűnper tárgyalását A tárgyalás előreláthatólag hosszú heteket vesz igénybe, mert a bizonyítási eljárás folyamán nem kevesebb, mint 400 tanút húgatnak ki. Petrozsényben ötezer vagyon szén ég ? Szeged, jan. 21. Temesvárról jelentik . A román kamara ülésén nagy feltűnést keltett Athanasiu képviselő felszóalása, aki elmondotta, hogy Petrozsényben 5200 vagyon szén hever kitermelve, melyet a vasúti mizériák miatt nem tudnak elszállítani. Ez a rengeteg mennyiségű szén kihasználatlanul hever. Szakértői vélemény szerint ez nagy veszedelmet jelent, mert a nagy mennyiségben felhalmozott szén magától kigyulladhat. Tekintettel arra, hogy a szén régóta fel van halmozva, ez hamarosan magától bekövetkezhet. Újabb értesülésünk szerint a szén egyes helyeken már meg is gyulladt.