Magyar Jövő, 1921. január-július (3. évfolyam, 2-172. szám)

1921-01-16 / 12. szám

A letépett testrészek zsolozsmás, irredenta terü­letvédő fin­n népére hiv ma a harangszó. A ma­gyar Kelet, N­ugat, Észak és Dél symbolikus szobrait leplezik ma le az ország fővárosában s a Csonka Magyarország minden városa, de minden tanyája is együtt érez e na­pon az ország fővárosának ünneplő népével, amely ma dacos hitvallást tesz a magyar Hiszekegy mellett. Ameddig valamely népnél — mondta egykor Pulszky Ágost é ■ágy jogbölcselőnk — az eszmény­alkotás folyama meg nem akad, ahol nem halt el a vágy avagy nem tör­­pült el az akarat s nem szárnyasze­­gett az ész, ott a haladás szükség­képi, bár iránya változhatik. Az irredentizmus maga is esz­­ményalkotó s mint ilyen, szintén az emberi haladás nagy célját szol­gálja, — a Pulszky igazság tehát ráillik a magyar irredentizmusra s teriületvédő kultuszra is. Az emléke­zésnek és a fájdalomnak, az ellensé­ges megszállások okozta tömeg­nyomorúságoknak a kaleidoszkópja ha lélekfacsaró, szubjektív érzéseket vált is ki a magyar psychéből, amit olykor forrpontra hevit az ünnepé­lyes tiltakozásokban, a szóban, dal­ban, zenében s most legújabban a szobrász művészet remekeiben meg­nyilvánuló irredentizmus ,— ez egy­úttal objektív célokat is szolgál: az irredentizmus s a ve­l járó terület­­védő kultusz, a haladásnak, az evo­lúciónak is tényezője: örök küzdés a jogért, az igazságért, egy fajilág fennmaradhatnának és jussáért, — örök harc annak a bizonyítására, hogy minden igazságtalan békeszer­ződés olyan, mint a birmáni hindu : tele van írva ugyan paragrafusokkal, de egyszer kiéli magát, kiadja a lel­két egyik is, másik is,__a hindu is és a gyilkos békeszerződés is ... A főváros új négy szobra négy fájdalmat s mégis egyet jelent ma. Jelenti az egységet, a részeiben meg csonkíthatlan egységes közjogi ma­gyar államot. De szetnék, ha ez a négy szobor ma más egyebet is symbolizálna. Az osztály egységet, az osztálybékét. Főur, polgár, paraszt és munkás e négy osztály kell, hogy végre egymásra leljen e somuította földön. Szeretnők, ha éppen a terü­leti integritás e négy szobra meg­ihletné s pacifikálná a még farkas­­szemet nézők lelkületét, közös fáj­dalomra, közös munkára. A magyar munkásnak éppen olyan történelmi hivatása van ezen a földön, mint osztályostársainak, neki is épen olyan joga van az élethez, mint minden osztályostársának, csak értékeljük át az időket , vonjuk le a múlt tanú­ságait. Ha a munkás megbékül a racio­­nalizmus államfenntartó eszméjével és minden más osztályostársa végre valahára rátér a keresztény etnika fényszórójától bevilágított szociális haladás s a szociális igazságok fel­ismerésének az útjára, — első a nap, hogy felszabadul ez a szerencsétlen ország s a magyar fájdalom négy kőszobra is örömkönnyet fog ejteni. Ez a gondolat legyen hajtóereje a területi integritás szoborleleplezésé­nek és a keresztény szocialisták mai nagygyűléseinek is. Dr. P. Ára 2 korona. MAGYAR JOVO Előfizetési árak: ^ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Széchenyi­ utca 1. Egész évre 300—­­ | Negyedévre 75*- _ ___________ . _ ___________ ^ (Korona-fogadó.) Félévre 15Q,~ K !. Egy hőra 25_ K POLITIKAI NAPILAP TE­LE­FON­SZAMOK: Szerkesztőség 8­6$ Egyes szám ára helyben, vidéken és pálya­ — Kiadóhivatal 8—82 — Főszerk­sztő 1—33. — udvaron hétköznap 1 korona, vasárnap 2 korona. Nyomda 8—82. Miskolcz, 1921. III. évfolyam, 12. szám. Vasárnap, január 16. Megalakult Andrássy pártja. Nem akarnak elszakadni a nyugatmagyarországi németek és horvátok. Budapest, jan. 15. (MTI) Vasvármegye elszakításra ítélt területéről 30 tagú küldöttség érkezett Budapestre. A küldöttséget ma délelőtt fogadta Teleki miniszter­­elnök. Rumhalter Ferdinánd kisgazda elmondta, hogy az elszakításra ítélt területek lakossága megbízta őket, hogy adják tudtára magyar kormány­­nak az ők legszilárdabb ragaszko­dásukat a magyar hazához, amelytől elszakadni nem akarnak és nem is fognak soha. Ké­re a miniszterelnököt, hogy erőszakkal is gátolja meg az elszakítást. Ők mindig ott lesz­nek, ahol védeni kell a magyar hazát. A miniszterelnök kijelentette, hogy a jegyzék­ nem elcsatolást parancsol, hanem az esetleges átcsatolás módo­zatait állapította meg. Biztosította a küldöttséget, hogy Magyarország ön­szántából egy talpalatnyi földről sem mond le. A békeszerződést kisérő levél sze­rint a határkiigazító bizottságok nagyobb területeket is vissza­csatol­hat és egyáltalában minden igazság­talanságot megreparálhat. Már­pedig Nyugatmagyarország elcsatolása a legnagyobb igazságtalanság, mert a leginmorálisabb. Reméli, hogy Ausztria politikusai meg fogják szívlelni, hogy nekik is úgy mint nekik is, úgy mint nekünk kötelességük, hogy a szomszédságo I­rak eddig egyetértésben élt népeit ebben az egyetértésben fenntartsák és erősítsék. — Ezután Teklits György a vas­megyei horvátok nevében kijelenti, hogy ők is tántoríthatatlanul ragasz­kodnak a magyar hazához. Ezután a miniszterelnök barátsá­gosan elbeszélgetett a köldöttség tagjaival. Az Andrássy-párt programmja: Budapest, jan. 15. A Nemzeti Kaszinóban tegnap este megalakult Andrássy Gyula gróf politikai pártja, az alakuláson részt­­vettek a Szmrecsányi csoporthoz tartozó képviselők, továbbá 11 nem­zetiségi, több keresztényszocialista képviselői úgyszintén a dissidensek közül számosan. Az értekezleten először Andrássy beszélt. Elmondta, mi készteti arra, hogy egy parlamenti párt élére ál­­jon és felolvasta programmját. Ez a Programm Andrássy tulajdon­ter­vezete. A programm a párt részére legfontosabb feladatul az építő keresztény politikát tűzte ki. A király kérdésről azt vallja, hogy ez a közjogi vitára alkalmat adó komp­­lekszum kikapcsolandó, azon­ban a párt szigorú legiti­mista elvű alapon áll, amellyel­ határozott gazdasági és szociális politikát is vall magának. Andrássy a programm ismertetése után precizírázta a pártnak a kor­mánnyal szemben való magatartását. Kijelentette, hogy a Teleki-kor­mánnyal szemben jó indulattal visel­tetik és támogatja gazdasági törek­véseiben mindaddig, míg egészséges, céltudatos és konstruktív politikát csinál. Ha azonban a kormány eddigi útjáról eltér, Andrássy ellenzékbe megy. Andrássy beszéde után számos felszólalás történt és végül egyhangú határozattal megszavazták a prog­­rammot. A párt tagjai biztosra veszik, hogy Apponyi Párisból való vissza­térte után csatlakozik hozzájuk. Budapest, január 15. A Nemzeti Újság írja: A keresz­tény nemzeti egyesülés pártjának legutóbbi értekezlete kimerítően fog­lalkozott a nemzetiségi kérdéssel és a nemzetiségi minisztérium vissza­állítása ügyében. A párt illetékes körei megfelelő megoldást találtak. Az a megállapí­tás, amely szerint a kormány a nem­zetiségi misztérium további fenntar­tását komoly mérlegelés tárgyává tette, hiteles értesülésen alapul. Megfelel a valóságnak az az ér­tesülésünk is, hogy Hubert Ottó debreceni főispán helyén marad. A belügyminiszter felmentéséről nem határozott s így újabb személyi kombinácókról ezidőszerint beszélni sem lehet. Alláírták a magyar-cseh­ vasúti Egyezményt. Budapest, jan. 15. Aláírták a magyar cseh vasúti egyezményt. Az egyezmény szerint a közvetlen vasúti forgalom június elsején indul meg. Magyarország feldarabolása történelmi non­sens. A rablást szentesíteni nem lehet­­. Kinley. Kennyi lesz a hadiváltságadó ? Budapest, január l£ Hegedűs Lóránt kezdeményezésére a honvédelmi és a pénzügyminisz­tériumban tanácskozások folytak a hadiváltság alapelveinek észleteinek végleges megállapítása felől és így született meg az az elhatározás, hogy a hadi váltságadó mértékét a jövedelmi adóhoz viszonyítva álla­pítsák meg. Ezt a megállapodást tar­tották a legigazságosabbnak, mert ilykor a szociális elv is kifejezetten érvényre jut, hogy a kisebb jöve­delmű felmentettek lényegesen más elbírálás alá kerüljenek, mint a hadi­milliomosok. tanaira autonómiát kap ? Budapest, jan. 15. A Nemzeti Újság írja: Kerülő úton érkező hírek beszámolnak azok­ról a tárgyalásokról, amelyeket a pécsi hazaárulók e hó­b án folytattak a jugoszláv kormánnyal, a vissza­csatolandó területek autonómiája tár­gyában. A tárgyalásokon, amelyeket Mohácson, majd később egy hajón folytattak részt vettek Gyorgyevits jugoszláv alispán helyettes, Pécsről Linder Béla, Hoffmann Ottó, Schvarcz Dávid, valamint Baja város részéről Matics jugoszláv kormány­biztos és Bencze József rendőrkapitány. A tárgyalásokkal egyidejűleg egy 12 tagú küldöttség utazott Belgrádba és kérte a megszállott területek ki­ürítését, tiltakozva Linderék autonó­­miának nevezett hazaárulása ellen. Általános sztrájk fenyegeti Ausztriát Bécs, jan. 15. (MTI) Ma hajnali háromnegyed­­négy órakor Bécsben kitört a táv­írda és telefonsztrájk. Éjjel fél kettő­kor a sztrájkoló munkásoknak a kormánnyal való tárgyalását elnapol­ták, hogy a kormány közben keresz­­tényszocialista szakszervezetekkel ta­­­­nácskozhassék. Úgy a bécsi, mint a vidéki telefon és távíróforgalom szü­netel. A mentők s a tűzoltóság és a rendőrség is ki van kapcsolva. Attól félnek, hogy ma reggel vagy holnap a vasutasok is sztrájkba lépnek. Fenyeget az a veszély is, hogy a szakszervezeti bizottság — amely kifejezést adott a sztrájkolók­­kal való szolidaritásának — kiadja a jelszót az általános sztrájkra. A szocialisták mindenütt arra kénysze­rítik a keresztényszocialista tisztvi­selőket, hogy a munkát hagyják abba.___­­ (MTI.) A Wiener Mittags Zeitung írja : Nem valószínű, hogy a tegnap éjjel félbeszakadt tanácskozásokat folytatni fogják, mert a kormány nem hajlandó a szocialisták köve­teléseinek engedni.­­ Rendzavarás sehol nem történt. $$

Next