Magyar Jövő, 1921. január-július (3. évfolyam, 2-172. szám)
1921-04-20 / 88. szám
Negyedévre* 120'— К Egy hóra 40 - К évre 480— К 240-- К ElMKetéeitnérafe з $«1 5SX 'méné SSgjrea számára helyben, vidéken ** pályaavaron 2 korona. Ara 2 korona MAGYARJÖVŐ Щ1*ко?С 2, 1921. III. évfolyam, 88. szám. Szerda, április 20 POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség: Széchenyei utca 14(Korona-fogadós Kiadóhivatal: Deák-n. S. (Magyar^Jóvó nyomda) Rapcnn TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség 8—85. DUKOUU _ Kiadóhivatal 8-82. - Frezerke szté ’-33. — MISKOLCI Nyomda 8—82. --------------------------------------- Gróf Bethlen István kormányának bemutatkozása ■ in..... ■■ ■— . ■■■■........ I A cél: a keresztény és nemzeti szellem feltétlen és végleges uralomra juttatása Budapest, április 19. Háromnegyed 11. nyitotta meg a nemzetgyűlés mai ülését Rakovszky István elnök. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után jelenti, hogy a kormányzótól kézirat érkezett a távozó miniszterelnök felmentéséről. Felolvassák. Közben Lukovich Aladár háznagy vezetésével gróf Bethlen Istvánnal az élén bevonul az ej kormány az ülésterembe. Ezután az elnök felolvastatja a kormányzói kéziratokat, majd jelenti hogy gróf Bethlen István miniszterelnök kiván szólni. Gróf Bethlen István miniszterelnök: Minthogy a kormányzó ur Őfőméltóságától leirat érkezett a nemzetgyűléshez, kérem ezt felolvasni. Vaesdi Balogh György jegyző felolvassa a kormányzói kéziratot: Magyarország nemzetgyűlésének kormányzói üdvözletem ! Tisztelt Nemzetgyűlés / Széki gróf Teleki Pált saját kérelmére miniszterelnöki állásától felmentettem és helyébe gróf Bethlen Istvánt neveztem ki. Isten áldása kisérje a nemzetgyűlés munkásságát a haza javára és dicsőségére kelt Budapesten, 1921 évi április hó 11 én Horthy, sk gróf Bethlen, sk Ha új politikát akarunk kezdeni, tisztáznunk kell a múltat, azt hogy melyek voltak azok a hibák, melyek a mai állapotba taszítottak. Ha nézem a múltat, Magyarország szomorú leromlását három faktorra vezetem vissza. Az egyik az a történelmi helyzet, melyben 400 éven át voltunk, a másik az a faji hibák, melyek testünkön és lelkünkön mindig jelentkeztek, a harmadik, az az 50 éves idő, amit átéltünk és amelyben saját inteligenciánknak nagyobb része gazdaságilag leromlott és képtelenné vált arra, hogy a politikai feladatokat továbbra is úgy megoldja, ahogy eddig hivatásszerűen tette. Megállapítom, hogy 400 éven keresztül deffenzív politikát folytatott a nemzet. Elvesztette ez idő alatt külpolitikai látókörét. Ennek súlyos és nehéz következményei lettek. A magyar nemzet begubózva, a magyar glóbuszon önámításba átitatta magát saját ereje és feladata tekintetében. Egy másik következmény az volt, hogy kifejlődött benne úgyszólván egy jogászi észjárás. Ennek alapján új politikát kell követnünk, de a régi politika hibái nélkül. Mindenekelőtt tisztában kell lennünk azzal, hogy egy nemzet életének vagyunk az őrei. Nem osztályoknak, nem felekezeteknek, nem pártoknak, nem személyi érdekeknek, hanem kizárólag a nemzet érdekének. (Általános taps.) Sutba kell dobnunk sok minden elvi cafrangot, sok lim-lomot, amihez talán lelkileg ragaszkodunk, de amiről le kell mondanunk, mert az ország érdeke parancsolja azt, úgy látom, hogy ez a nemzet és ez a nemzetgyűlés is sok tekintetben még úgy érzi magát, mint a morfinista. Hozzá van szokva a méreg élvezetéhez, nem tud leszokni a méreg élvezéséről, de azt tudja, hogy mennyire ártalmas neki a méreg. Erőt kell venni önmagunkon és kiküszöbölni testünkből azt a mérget, amely lesiklásokra és ennek az országnak a leromlására vezet. (Helyeslés.) Az ország elérte régi vágyát, nemzeti függetlenségét. (Éljenzés és taps.) Ennek a nemzetnek ehhez a függetlenségéhez minden körülmények között ragaszkodnia kell. (Taps) De azt olyan áron értük el, amit sohasem fizettünk volna, ha öntudatosan akartuk volna elérni. (Úgy van, úgy van) És amikor ezt megállapítom, megállapítom azt is, hogy függetlenségünket külső körülmények folytán értük el, az egész világ előtt úgy tekintettünk, mint hogyha a törvényekkel és a szerződésekkel kezünkön képesek volnánk arra, hogy minden nehézséggel megküzdjünk. De ha nem is igaz, vagy az én felfogásom szerint nem teljesen igaz az, amit Bismarck mondott, hogy „Macht geht vor Recht“, az bizonyosan igaz, hogy a hatalom erősebb, mint jog Volt ennek más következménye is. Túlbecsültük a nemzeti élet szerepében az állami életet. De egy nemzet akkor erős és hatalmas, ha a társadalmi élet adja az igazi állami életet, ha van a nemzetben iniciatíva, ha van mindenkiben munkakedv és erő, ha a nemzet őszintén megbecsülheti a kultúra fejlődését s ha foglalkozik a gazdasági élet kiépítésével. Ezek azok a hatalmas tényezők, melyek egy nemzetet naggyá tesznek. Túlbecsültük az állami életet azért, mert abban láttuk substraktumét és egyedüli kifejezőjét a nemzeti életnek. És fokozta bajainkat az a sok faji hiba, melyek történelmi momentumaink idején gyakran bajba taszítottak. A nagy Széchenyi István, aki egy katasztrófát élt át egyénileg ily faji hibák miatt, melyeket nemzetiben megváltoztatni nem tudott, nem mulasztott egy alkalmat sem, hogy nemzetét ezekre ne figyelmeztesse. A harmadik faktor az az állapot, amely előállott akkor, amikor a nemzet intelligenciája gazdaságilag megrendülve, képtelenné vált azoknak a politikai feladatoknak a teljesítésére, amelyeket teljesíteni kell ezzel a nemzettel szemben, ha a nemzetet vezetni akarják. A Bachkorszak ellenséges erővel fekszik a magyar középosztályra. Gazdaságilag akkor bukott el a magyar középosztály és az volt a baj, hogy ez a középbirtokososztály ahelyett, hogy a kereskedelmi, ipari és más vállalkozásokban keresett volna életének új fejlődést, a hivatalokba nyomult. Ennek a következménye az lett, hogy a kereskedelem, az ipar és más vállalkozások és a pénzügy olyanok kezébe került, akik a nemzet érzésével még ma sincsenek összeforrva. Az utolsó évek politikai történetének kifejlődése világosan bizonyítja megállapításaim helyességét. Az utolsó időben nagy közjogi harcot vívott ez a nemzet. Arra törekedett, hogy visszaszerezze nemzeti szuverenitásának összes attribútumait és fordulópontot jelent ebben a küzdelemben az az idő, amikor a darabont kormány után a koalíciós kormány vette az ország ügyeinek vezetését a kezébe. Ekkor sült ki az az illúzió, amelyben ringattuk magunkat, hogy törvényes jogokra támaszkodva lehet valamit elérni. Ekkor sült ki, hogy nem elég a jog- A jog mellett erőnek is kell lenni, mert ha erő nincsa jog mellett, akkor érvényesíteni nem lehet. De ennek a kiábrándulásnak a nemzetre nézve katasztrofális következményei voltak, mert a desperáció vett erőt a nemzeten és abban az időben vették át az ország irányítását, vagy akarták átvenni a kezükbe azok, akik az országot a Valóságban katasztrófába taszították. Olyan egzisztenciák kerültek napfényre, akik nem nézve a nemzet érdekeit, arra törekedtek, hogy kezet fogva a nemzetközi irányzatokkal, ellenségeinkkel, saját maguknak az alapját vessék meg. Mindezekből azt kell megállapítani, hogy katasztrófánk okai önmagunkban rejlenek. A külső körülmények elősegítették, de a nemzet belső bajai és sebei voltak azok, melyek katasztrófát előidézték. A magyar tragédia okai A kormány programmja Ezután gróf Bethlen István miniszterelnök állott fel szólásra és a következőket mondotta : — A közvetlen lelépett kormány nagy érdemeket szerzett a német körül azért, mert abban az időben, amikor kormányra lépett, az országban a jogrend nem volt szilárd és a kormány tisztán arra törekedett, hogy azt teljes erejével megszilárdítsa. Arra törekedett, hogy a nemzet olyan eredményeket érjen el a konszolidáció terén, melyek a nemzet érdekében vannak. Sikerült megalkotnia a földbirtokreformot és megindítani pénzügyi téren is a konszolidációt. Az újonnan hivatalba lépett kormánynak az a felidíje, hogy szilárd politikai irányt adjon a nemzetnek. Az a feladata, hogy lehetőleg megtisztítsa ezt az irányzatot az itt- ott még hozzátapadó salaktól. (Helyeslés.) Az a feladata, hogy elvi alapot nyújtson annak a politikának, amelyet a nemzet magáévá tett. Az a feladata, hogy a politikát itt bent a parlamentben megszilárdítsa, kint az országban megszervezze, népszerűsítse. A célok helyes meglátása Tisztelt nemzetgyűlés ! Nem elég azt mondani, hogy nemzeti, keresztény és agrár irányzatot követünk. Meg kell mondani, hogy mit értünk alatta, meg kell mondani, hogy melyek ennek a politikai iránynak a céljai, melyek az eszközök, melyek az utak és módok, amelyek oda vezetnek, hogy a nemzet ösztönszerűen megtalálja a maga irányát. De ennek az ösztönszerű iránynak kifejezést nemcsak szavakkal, hanem elvekkel, princípiumokkal is adni kell. Mert maga a nemzet még irányt is keres. Uj politikát kell kezdeni, mert azt a politikát ott, ahol Tisza István elhagyta, újra kezdeni nem lehet. (Helyeslés) A régi jelszavak elévültek. Sok irányzat, mely annakidején diadalmasan haladt előre, ma nem követhető. Megváltozott körűlőttünk a világ képe, megváltozott idebent az ország képe. Új irányok, új elvek léptek porondra. Ezt az új politikát azonban össze kell kapcsolni a truittal, össze kell kapcsolni azokkal a nemzeti tradíciókkal, melyeken felépült ennek a nemzetnek, ennek az országnak, ennek az államnak a rendje. Össze kell kapcsolni azokkal a nagy nemzeti tradíciókkal, amelyeket, ha nem veszünk figyelembe, romba fog dőlni ebben az országban minden. (Általános taps)