Magyar Jövő, 1924. január-április (6. évfolyam, 8-99. szám)
1924-04-29 / 98. szám
Hatodik évfolyam, 98. szál. ill**S JOQO кОГОПа Kedd, 1924. évi április hó 29 HAGYAT? JOVO Előfizetési ár egy hónapra 20000 korona Df‚l ITII/A1 11 s nil ЯП S*erkee*te*ce és klelőhivatal játekols Fiafizetéses alkalmazottak 20 százalék JULITIKAI N А Г I L А Г Koaaoth-u. 2. szám. Telefon Felelő* иег kedvezményt kapnak. ugye* számára úgy Felelő« ujtilmlS PIKkÁQ írurt Iw«rtGiввв,nerkeaiMtégéaЫшИЫтаЫ , helyben mkit vidéken mindennap JOOO К. Г,,в,И SZerKMZTQ . rUUHAb JtWU 184. — Nyomdai Deák u. 9. *z„ telefon 882. mßßßßßßßtmßßß0mßßßß0ßßmßmß0tmmßmßmßmmtißmttßmmßm0^tmß/mtmßßßßmßßßßßmßmßtmmmmtißm0tmtm0ßmmm MunKásoK, vezetők (ha.) A munkások bérharcát mindig és mindenütt csinyyán kezelte az állam. A kormányzat minden esetben tízszer is meggondolta, mielőtt beleszólt a két fél, a munkaadó és a munkás magánjogi természetű vitájába, üzleti és kenyérharcába. Beleszólása is a legtöbb esetben a termelés fentartásának vagy a gyöngébb fél védelmének egyetemes érdekében történt s nem ment túl a békeközvetítő szerepén. A szakszervezeteket is, mint a munkásság szakmák szerinti gazdasági szervezetét, teljes akciószabadság illette. Maguk a szakszervezetek, főleg annak politikai vezetői, váltig hangoztatták és hangoztatják, hogy a szakszervezetek pusztán a kenyérkérdés önvédelmi alakulatai. Kérdés : jóhiszemű és az igazságnak megfelel-e a szakszervezetek szerepének, működésének, erejének tényleges felhasználása ? A bérharc, amikor szakszervezeti, vagyis egyöntetű, munkabeszüntetésekkel jár, mindig túlmegy a bérkérdés magánügyen, belenyúl a mások mindennapi életébe, állásfoglalásokat provokál, veszedelmes hullámokkal torlasztja, szakgatja a közvéleményt, szóval politikai hatásokat vált ki. Ezeket a politikai hatásokat és következményeket legtöbbször maguk a politikai vezetők által mozgatott szakszervezetek provokálják. Sőt, soha sem lehet tudni, nem épen a politikai mozgalmak, állásfoglalások, hatások kiváltása adta-e a bérharc időpontjának, módjának, terjedelmének, egész jellegének legmélyebb, igazi, hátsó motívumát. A szakszervezeteket ugyanis — ismételjük — politikai vezetők tartják kezükben. Ők befolyásolják, ők irányítják. S hogy ezek a politikai vezetők adott esetben, a reájuk kedvező konjunktúra perceiben nem nagyon tartózkodnak a szakszervezetek politikai frontba állításától, ma épen elég tapasztalat, példa és tanulság adódott a múltban és közelmúltban. Ugyanazok, akik dühösen tiltakoznak minduntalan az ellen, hogy bármely társadalmi, vagy gazdasági polgári szervezet bármilyen vonatkozásban érinthesse a politikai élet felületét, ugyanazok ezt a kiváltságot nemcsak bőségesen, de katasztrofálisan fentartják a szakszervezetek számára. Ezekben a szakszervezetekben tömörült és megszervezett munkásság a maga egységes tömegében minden kétséget kizáróan : politikai erő. Hitvallása, politikai rendszere, elvi alapja, végső célja a marxizmus. A szakszervezetek összekapcsolódott láncolata nemcsak gazdasági szervezkedés, hanem a szocialista politikusok frontjának hinterlandja, politikai erőtartaléka. Ugyanakkor, mikor ez a hatalmas szervezet a politika harcterén operáló vezetőket s az ő politikai manővereiket, hatalmi lehetőségeiket támogatja, közvetve a marxizmus uralomra jutásáért dolgozik. Lehet, hogy ma már a munkásság zöme nem lelkesedik valami nagyon a szociális termelésből fakadó jólétért, helyesebben: a gazdasági jobblétre szenderülésért, de ugyanakkor, amikor kenyérkérdésből követi demagógjait, a demagógok végső céljának, politikai hitvallásának, a marxista államnak a mai államrendet szétrepesztő uralmáért működik. Vajon tisztán látja-e ezt az anyagi érdekein keresztül megfogott munkásság? És lehet- e a szakszervezetek teljes akciószabadságát nyugodtan nézni olyan államnak, amelyben még megvan az önfentartó életerő s a saját rendjének megóvására irányuló elszánt akarat. Diplomaták találkozója Budapest, április 28 (Saját tudósítónktól.) Párisi jelentés szerint Poincaré miniszterelnök ma délelőtt hivatalosan fogadta Theunis és Hymens belga minisztereket, akikkel a német jóvátétel ügyében folytatott tárgyalásokat. A belga államférfiak az angol és francia álláspont összeegyeztetését kísérlik meg Párisban, hogy milyen sikerrel, az egyelőre még nagyon kétséges. Poincaré sem hajlandó engedni kíméletlen követeléseiből, viszont Macdonald miniszterelnök sem igen mutatkozik késznek arra, hogy behódoljon a francia revanche-politikának. Macdonald miniszterelnök egyébként — mint a Daily Mail római tudósítója értesül — nemsokára találkozóban egyezik meg Mussolini olasz miniszterelnökkel, akivel meg fogja beszélni az általános európai helyzetet és tájékozódni fog Olaszország álláspontját illetőleg. Mussolini Macdonalddal való tanácskozása előtt tanácskozni fog Benes cseh külügyminiszterrel, aki május első felében utazik Olaszországba, ahol valószínűleg két hétig marad. Innen Benes Genfbe utazik, ahol részt vesz a nemzetek szövetségének ülésén, majd Párisba megy, ahol tárgyalni fog Poincaré miniszterelnökkel. 640 ezer aranylejben állapították meg a román Jóvátétel összegét Magyarország vasúti mozdonyokat szállít a Jóvátétel fejében — A magyar—román tárgyalások eredményei — Budapest, április 28 {Magyar Távirati Iroda. A Magyarország és Románia közt az elmúlt év november 19-ikén megkezdett és közvetlenül húsvét előtt lezárt tárgyalások eredményéről illetékes helyről a következőkben tájékoztatták a MTI munkatársát : A tárgyalások eredménye, hogy az április 16-ikán megtartott záróülés alkalmával 12 egyezményt írt alá a magyar kormány részéről Wodianer Rudolf rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter és a román kormány részéről Fnodor Miklós, a román külügyminisztérium vezértitkára. Az egyezmény a következő : 1. A kiadás. 2. Polgári jogsegély. 3. Bírósági iratok, telekkönyvek és anyakönyvek kölcsönös kicserélése. 4. A földadókataszterek kölcsönös kicserélése. 5. A Gozsdualapítványt érdeklő egyes kérdések. 6. Természetbeni visszatérítések. 7. Letétek felszabadítása és a régi osztrák vagy magyar koronában létesült tartozások és követelések. 8. A biztosító társaságok. 9. Az uj határ által kettészelt vármegyék, városok és községek vagyonának megosztása. 10. A határ által kettészelt vizek ügyeinek, valamint az árvízmentesítő társulatok felszámolásának rendezése. 11. Kereskedelmi megállapodás. 12. Jegyzőkönyv a gyámintézetek által kezelt vagyonok összeírásáról. A létrejött egyezmények közül a kiadatási egyezmény a szokott keretekben mozog és azon határozmányokat tartalmazza, amelyeket a különböző közönséges bűntettesek kiadatása körül szem előtt kell tartani. A polgári jogsegélyegyezmény biztosítja a két állampolgárai részére a perképességet, elrendeli a polgári jogsegélyegyezménynek a két fél között való újbóli alkalmazását. Életbe lépteti a két fél között a hágai gazdasági, jogi és gyámügyi egyezményeket. Határozmányokat tartalmaz az ingó hagyatékokról, okmányok hitelesítéséről, az örökbefogadásról és törvényesítésről, végül rendelkezik az anyakönyvi iratok kölcsönös rendelkezésére bocsátásáról. A bírósági iratok, telekkönyvek és anyakönyvek, valamint a földadókataszterek kölcsönös kicseréléséről szóló egyezmények a területi elv alapján intézkednek a szóbanforgó okmányoknak kölcsönös rendelkezésre bocsátásáról. A Gozsdualapítványról szóló megállapodás ideiglenes jellegű és az alapítványintézőbizottság számára az alap megfelelő kezelését biztosítja arra az időre, amíg ebben a kérdésben valamennyi érdekelt utódállam bevonásával végleges megállapodás jöhet létre. A természetben való visszaszolgáltatások tárgyában kötött egyezmény a trianoni szerződés 168-ik cikkelyének végrehajtásán alapszik. E cikkely értelmében Magyarország Romániának természetben köteles visszaszolgáltatni mindazon ipari anyagokat, élő állatokat stb., melyeket Romániából a háború alatt elvittek és Magyarország területén a békeszerződés aláírásának napján feltalálhatók és identifikálhatók voltak. Célszerűnek mutatkozott ezeket az anyagokat valamint a tovább kutatás jogát általánösszeg alakjában megváltani. A megváltási összeget 640 ezer arany lejben határozták meg, ezt az összeget azonban a magyar kormány nem készpénzben bocsátja a román kormány rendelkezésére, hanem vasúti mozdonyokat fog érte szállítani. A letétek felszabadításáról és a tartozások és követelések rendezéséről szóló egyezmény 4 részből áll. Az első rész a letétek felszabadításáról rendelkezik. A második a tartozások és követelések rendezéséről szól, intézkedik a takarékbetétek összeírásáról és bizonyos meghatározott feltételek mellett a követelések és tartozások valorizációját is biztosítja. Az egyezmény harmadik része a jelzálogkövetelésekre és tartozásokra vonatkozik. A negyedik rész a záró határozmányokat tartalmazza és az egyezmény végrehajtásából eredő nézeteltérések esetére döntőbírósági eljárást állapít meg. A biztosító társaságokról szóló egyezmény általában ugyanazokon az elveken épül fel, mint a cseh köztársasággal kötött hasonló egyezmény. A magyar biztosító társaságok az elcsatolt területekre vonatkozólag kötött üzleteiket szabad választás szerint a román kormány által erre a célra kijelölt hét biztosító társaság valamelyikére ruházhatják. Jövőre az egyezmény a magyar társaságok részére egész Románia területére ugyanazt az elbánást biztosítja, amelyben más államok biztosító társaságai részesülnek. A csonka vármegyék, városok és községek vagyonának megosztásáról szóló egyezmény részletesen szabályozza az illető jogi személyek ingó és ingatlan vagyonának megosztását. A vízügy kérdéséről szóló egyezmény egyrészt biztosítja a jövőre a vízjelzési szolgálat akadálytalan lebonyolítását, másrészt pedig az új határ által kettészelt árvízmentesítő társulatok vagyonának megosztásáról rendelkezik. A kereskedelmi megállapodás biztosítja a két állam termékei részére a másik államba való bevitelnél a legnagyobb kedvezményes elbánást. Ugyancsak ez az elv nyer alkalmazást a kölcsönös vasúti forgalomban is. Végül a gyámintézetek által kezelt vagyonok összeírásáról szóló jegyzőkönyv nem egyéb, mint ideiglenes intézkedés, melynek célja a megfelelő adatok összegyűjtése. A tárgyalások, amelyek ilyenformán sok jelentős, eddig függőben lévő kérdést intéztek el Magyarország és Románia között — ugyancsak a hivatalos körök véleménye szerint — alkalmasak lesznek arra, hogy a szomszédi viszonyt, mely a két állam között eddig egyáltalán nem vett barátságosnak mondható, szívélyesebbé, melegebbé tegyék. Hogy azonban ez valóban megtörténhessék, elsősorban szükséges Romániának becsületes és önzetlen törekvése az egyezmény pontjainak kuláns megvalósítására, hiszen az egyezmény folytán tulajdonképen csak Románia nyert, mert Magyarország jogos követeléseit az egyezményben csak részben honorálták.