Magyar Jövő, 1934. január-március (16. évfolyam, 1-72. szám)
1934-01-03 / 1. szám
MAGYAR JOVŐ MISKOLC, 1934. ÉVI JANUÁR 3-SZERDA XVI. ÉVFOLYAM 1 (4191) SZÁM Szerkesztőség és kiadóhivatal Miskolc, Werbőcz utca 5. szám. — Telefonszámok: Felelős szerkesztő •85. Éjszakai szerkesztő 6-48. Szerkesztőség 8-65 és 6-46 - 8 adóhivatal 1-84. Levélcím: Miskolc 1. számú posta. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Előfizetési ára egy hónapra 1 Pengő 60 fillér. — Egyes szám ára 6 fillér. — Postatakarékpénztári befizetési lap: **24.054 szám, az előfizetési osztályhoz „L“, a hirdetési osztályhoz „H“ jelzéssel) fi tót nép azt követeli, hogy az egész Felvidéket csatolják vissza Magyarországhoz 300.000 cseh uralkodik négy és félmillió tót felett — A cseh hivatalnokok Csehországba való visszahelyezésüket kérik — Jehlicska Ferenc nyilatkozata Budapest, január 2 (A Magyar Jövő tudósítójától) Jehlicska Ferenc dr., a Tót Nemzeti Tanács elnöke nemrég Londonban előásokat tartott a Tót Nemzeti Tanács vetéléseiről: a trianoni békeszerződés felőbbi revízióját, valamint Szlovánok Magyarországhoz való visszacsapót kívánják. Jehlicska, aki valami■ magyar egyetemi tanár volt, most napos tartózkodásra Budapestre érkez és a tótok követeléseiről a következpen nyilatkozott: — Hónapokkal ezelőtt Genfben alakult a Tót Nemzeti Tanács,amelynek elve lettem. Elhatároztuk, hogy memorumban tárjuk a Népszövetség elé, én tarthatatlan helyzetben élnek ma le Őkejelentettük, hogy csatlakozunk azokhoz, akik a békeszerződések revízióját sürgetik, ort a békeszerződések egyrészt feldarablták az osztrák-magyar monarchianális földrajzi egységet, másrészt kaputitottak a cseheknek és ma 300.000 cseh alkodik négy és félmillió tót felett. Mi, tótok, Magyarországhoz akarunk csatlakozni és nyugodtan alávetjük magunkat a népszavazásnak, amely 98 százalékig Magyarország mellett fog dönteni. — Londoni előadásaimon hangsúlyozom, hogy mi nem a magyarlakta szlovenszkói területek visszacsatolását kértik, hanem egész Szlovenszkó visszaadását, mert ha csak a magyarlakta területeket csatolják vissza, akkor a megmaradt kisebb területet a csehek igen gyorsan elcsehesítenék. Nem remélt megértésre találtam Angliában, mert ott már rájöttek arra, hogy a csehek félrevezették őket. A csehek demokráciát ígértek, de mostelnyomják a tótokat és ruténeket és megcsúfolják a sajtószabadságot. Nagy erővel vonultak fel ellenem és lehetetlenné akartak tenni. Egyik előadásomon azt áldottam, hogy a csehek balkanizálják a ózokat, mire a cseh követség jelenlévő ajtóattaséja, Hyka azt a kérdést intézte hozzám: tudok-e arról, hogy a csehek tót skolákat létesítenek. — Erre megmondtam, hogy a tót iskolában csehül vagy csehszlovák nyelven tanítanak, de tiszta tót nyelven az egész világon csak a magyar Alföldön, Békés környékén tanutanak. Kell-e nyomósabb érv, hogy mi vissza akarunk kerülni Magyarországhoz?! Angliai előadásaim után Benes sürgősen ------ i Szlovenszkóba utazott, hogy megnyugtassa az ott élő cseheket. Mikor ugyanis a csehek rájöttek, hogy Anglia helyesli a tűzök mozgalmát, sorra visszahelyezésüket kérték Csehországba. De Benes sem tudta őket megnyugtatni, mert érzik, hogy nem lehet elzárkózni Magyarország jogos követelései elől. — Beszéltem Angliában lord Rothermere-rel, aki azt mondotta, hogy az egész Szlovenszkó visszacsatolását Magyarországhoz nem lehet megakadályozni. Cikket írtam a Daily Mail számára és abban elmondtam, hogy Szlovenszkóban repülő csendőrosztagokat állítottak fel a szlovenszkói forradalom elnyomására. Csehszlovákia összes szomszédaival rossz viszonyban él, egyedüli támasza Franciaország, amely azonban egyre jobban látja az eseményeket. — Nagyon örülök, hogy Bethlen Istvánnal egyidőben tarthattam előadást Londonban. Neki is, Eckhardt Tibornak is nagy sikere volt. Az igazság mindig győz, tehát a mi igazságunknak is győznie kell, annál is inkább, mert nagy pártfogónk van a nemes angol nemzetben. Jehlicska Eckhardt Tibornál Itt említjük meg, hogy Jehlicska Ferenc dr. kedden délután felkereste Eckhardt Tibort, a Független Kisgazdapárt vezérét, akivel hosszas beszélgetést folytatott. „Soha nem voltak olyan kedvezőek a revízió kilátásai, mint most“ London, január 2 (A Reuter-iroda jelentése) A békerevízió gondolata hatalmas fejlődést mutatott az elmúlt esztendőben — mondotta F. Llewelyn-Johnes képviselő abban a nyilatkozatában, amelyet az évforduló alkalmából adott a Magyar Távirati Iroda londoni levelezőjének. — Lassan kint kezd derengeni az a felismerés, hogy az európai nemzetek bajainak legfőbb kútforrása a békeszerződések igazságtalansága, — mondta a trianoni revízió angol harcosa. — Néhány hónappal ezelőtt még nagyon csekély volt azoknak a közéleti vezetőknek a száma, akik a trianoni revízió gondolatát támogatták. Ez a tábor most már számban és befolyásban jelentékenyen növekedett. Bethlen István gróf és Eckhardt Tibor legutóbbi angliai látogatása még jobban felkeltette az érdeklődést a magyar revízió után. Meggyőződésem szerint soha sem voltak a revízió kilátásai annyira kedvezőek, mint most. Bátor, kezdeményező reformpolitikára van szükség s ezért új, megalkuvás nélküli harcot jelentett be Eckhardt Tibor újévi beszédében Budapest, január 2 Az évforduló alkalmából a Független Kisgazdapárt meleg ünneplésben részesítette vezérét, Eckhardt Tibort. Nemcsak a Budapesten tartózkodó képviselők, hanem a vidéken lakók is majdnem kivétel nélkül jelentek meg az üdvözlésen. A párt nemképviselő tagjai közül is rendkívül nagy számban gyűltek össze a párt Mária Valéria utcai helyiségében, ahol Kun Béla, mint a legrégibb képviselő. Az üdvözlésre Eckhardt Tibor meghatott szavakkal válaszolt. Megköszönte azt a baráti érzést és szeretetet, amelyet a párt részéről Kun Béla tolmácsolt, majd a következőket mondotta: — Az elmúlt esztendő rengeteg problémát vetett fel, de megállapítható, hogy a párt egységesebb, összetartóbb, mint valaha. Ez adott és adja a jövőben is nekem azt az erőt, amelyre a határozott, erélyes ellenzéki politika folytatása céljából nélkülözhetetlen szükség van. Az elmúlt év kormánypolitikájának mérlege — Az 1933-as év a kormánypolitika szempontjából sikertelen, gyászos, meddő esztendő volt. A párt ezzel a politikával szemben eleinte bizonyos türelmet köszöntötte Eckhardt Tibort s tolmácsolta a párt törhetetlen ragaszkodását. Megköszönte azt a hatalmas munkát, amelyet a revízió érdekében oly eredményesen végzett Angliában. Majd arra kérte a párt nevében, hogy a belpolitikában vezesse továbbra is a pártot a hajthatatlan ellenzékiség útján azzal a rendszerrel szemben, amely a magyar nép érdekeivel ellentétben immár tizenhárom éve kormányozza ezt az országot, tanúsított, nem szította az ellentéteket, a nagy szavak után elhatározott tetteket váró közvélemény indulatait nem korbácsolta fel. A várakozás álláspontjára helyezkedett. Azt reméltük ugyanis, hogy Gömbös Gyula, akinek a múltban kapcsolatai voltak a népies politikával, nem lesz a bank- és kartellérdekek engedelmes kiszolgálója. Ma, sajnos, meg kell állapítanunk, hogy feltevésünkben keservesen csalódtunk. Csak nagy szavakat, meddő szólamokat hallottunk, cselekedeteket, tetteket nem látunk és minden jel arra mutat, hogy a jövőben sem fogunk látni. A múlt esztendő jórészt a kormány hibájából az agrárollót még szélesebbre nyitotta. Beigazolódott, hogy a régi liberális gazdasági politikával hitelüket vesztett jelszavakra esküdve, a profit zsoldjába szegődve nem lehet a nemzet egyetemes érdekeit szem előtt tartó politikát csinálni. A nagyipar és a bankok egészségtelen felduzzadásával szemben a mezőgazdaság halálán van: a sírgödör már meg van ásva, csak bele kell fektetni és elhantolni.— A mezőgazdasági termények árlemorzsolódását a pénzügyminiszter rendben lévőnek tartja és azt, hogy az nem sájt nagyobb méretű, kormányzati sikernek könyveli el. Ezt a kormányzati politikát az újesztendőben továbbfolytatni már fizikai lehetetlenség is lesz, mert azt a nemzet nem bírja ki. És ezért már most bejelentem, hogy pártom és én a legélesebb és legkíméletlenebb harcot hirdetem ezzel a politikával szemben. Saját pártjának propagálása érdekében a kormány nemcsak a közhatóságokat használja fel, de a nemzeti gondolatban rejlő nagy erőt is pártpolitikai célok érdekében aprópénzre váltja. Az a megtévesztő propaganda, amelyet a kormány szinte balkáni ízléssel, illetőleg ízléstelenséggel a nemzeti munkahét cégére alatt saját pártjának érdekében jónak látott, egyúttal hangos reklámja volt a bank- és kartellérdekeknek. Eckhardt Tibor beszéde ára 6 fillép