Magyar Jövő, 1942. december (24. évfolyam, 272-294. szám)

1942-12-01 / 272. szám

Kedd, 1942 december 16l . : Takarékosság A régebbi esztendőkben a postai takarékpénztár évente rendezett sptry takarékosági napot. Ezek a napok nem voltak külsőségeiben nagyméretűek , így nem is voltakjelentősebbek. Talán az volt bennük a leglényegesbb, hogy a buzgóbb, lelkesebb tanárok, lapítok az ifjú nemzedék figyelmét hívták fel arra, hogy mit jelent a piaguk és mit jelent a nemzet szempontjából, ha filléreikből felretesznek fölfélegeket Azonban azt a szellemet, ami például a francia népet áthatotta, még csak felébreszteni sem sikerült népünkben. Sőt még arra sem sikerült megújítani, hogy tisztában legyen a fölösleg fogalmával. Mert mi a fölösleget általában úgy értelmezzük, hogy az a magunkfajta kisembereknél általában nem jelentkezik. Most azután, ebben az évben, igen helyesen a kormány vette kezébe ennek a nagyfontosságú nemzeti ügynek és érdinek a gondozását. n nem takarékossági napot rendeznek, hanem a takarékossg szellemét próbálják felkeríteni a társadalomban. Hisszük, hogy hozzáértő és hivatott szellemek, hozzá értő és hivatott módon. De még inkább szeretnék hinni, hogy a társadalom, melyhez szólni fognak, nemcsak készséggel fogja meghalgatni azt, amit mondanak neki, hanem meg fogja azokból tanúii saját érdekét és meg fogja tanulni azokból a nemzet iránti kötelességét. Mert hogy szegény nemzet vagyunk, az elsősorban mindnyájunk hibája és bűne. Hibája és bűne annak a szellemnek, mely valóságos helyzetén felül mindig túligények kielégítését keresi s nem akar tudomást szerezni arról, hogy a maga egyéni takarékossága a nemzet erősödéséhez és nagyságához is vezet. . A takarékosság ezidei meghirdetése más vonatkozásban is üdvösen eltér az eddigi takarékossági napoktól. Mert megtanítja vagy megtanítani akarja a társadalmat arra, hogy nemcs, ott lehet és nem csak ott kell a takarékosságot kezdeni, hogy minden hónapban lereteszünk tíz pengőt. Mert ez cak az egyik módja, amit lehet kiesbb összeggel is kezdeni. Ellenben a tanág szellemének lehet és kell is minden vonatkozásban jlentkezni, így jelentkeznie kell elsősorban a nyersanyagokkal való takarékosságban. Ma ez nem is csak egyéni, nem is csak általánosságban vett nemzeti érdek, hanem ilegelsősorban honvédelmi kötelessé is. Minden fölöslegesen elhasznált anyag, minden fölöslegesen efölött darab szén, minden fölöslegesen elhasznált szög, szemeibe dobon fém vagy csont, tűzbevetett rongy, kidobott hulladékpapír nemcsak nemzeti szegényedést jelent, hanem olyan anyagok pusztítását, melyre a háború, a honvédelem szempontjából szükség van. Nem takarékossági napot akar rendezni a propagandaminisztériumi, hanem a nemzeti takarékosság közszellemét akarja megteremteni az országban. Olyan nagy és fontos feladat ez, hogy ha sikerül ezt a szellemet okos, ügyes és lelkes munkájával mesterem leni a Propa gandaminisztériumnak, akkor hasznosabb befektetést adig is eszközölhetett volna a kormány, mint ennek a minisztériumnak a felállítását. Azonban, a minisztérium csak az egyik tényező. Eredményt csak úgy tud elérni, ha a mega jószándékú munkáját az egész nemzeti társadalom kész, igazán hazafias lélekkel támogatja azzal, hogy hallgat az okos szóra és akar takarékos lenni. Churchill szerint még további keserű és véres évek állanak Anglia előtt afrikai vállalkozás célja a miniszterelnök ,z érint az, hogy a tengelyhatalmakat Tuniszból „kisöpörjék“, hogy azután a levegőből fenyegethessék Delolaszországot. Franciaországról szólva azt mondotta, hogy „a franciáknak maguknak kell dönteniük Franciaország sorsáról“. Reméli a degaullizmus „uralkodó befolyását“. Churchill ezután hangoztatta, hogy „semmiféle hivalkodó szónokiasan dicsekvő hangulatnak, saját maguk túlbecsülésének nem szabad elhomályosítania az angolok gondolkodását“. Churchill azután sorra vette azokat a pillanatokat, amelyek ebben a háborúban kritikusok voltak Nagybritanniára, az államoknak és fajoknak — mint mondotta gomery tábornokoknak. Az észak- i — erre a „csodás egyesülésére“. (MTI) Mint a brit hírszolgálat jelenti, Churchill vasárnap este a rádióban beszédet intézett a brit nemzethez és a világhoz. Churchill arra a végső következtetésre jutott, hogy „az eddigi események közül semmi sem teheti jogossá azt a reményt, hogy a háború nem sokáig fog tartani és hogy már nem várnak reánk keserves és véres esztendők“. Churchill azt mondotta a többi között, reméli, hogy „már leküzdötték azokat a borzalmas veszélyeket, amelyek megsemmisíthették volna életüket és mindazt, amivel bírunk“. Churchill elutasította „a jóslásokat olyan csatákról“, amelyeket még nem harcoltak végig. Azonban a legnagyobb bizalmát fejezte ki Alexander és Mont Az angolok nehéz és még hosszas feladatai Az angoloknak most is az előttük álló nehéz és valószínűleg hosszas feladatra kell figyelmüket fordítaniuk és azokra a súlyos kötelességekre, amelyeket vállaltak. Az északafrikai háborúról szólva, Churchill emlékeztetett „az óriási távolságokra, amelyekre a háború ott kiterjed s amely óriási teljesítményeket és önmegtagadást követel a csapatoktól. Az északnyugatafrikai és nyugatafrikai angol-amerikai akció sok váratlan eseménynek volt kitéve. Rámutatott arra, hogy ez a vállalkozás „az Egyesült Államok elnökének vezetése és felelőssége alatt“ áll. A vállalkozásban elveszett angol-amerikai hajótér minden tonnájáért — mondotta Churchill — Északafrika és Nyugatafrika francia kikötőiben mintegy két tonna hajóteret kaptunk vissza. Churchill kiemelte még, hogy Alexander sikerének az volt a célja, hogy a barátságos érzelmű országokat felbátorítsa szigorú semlegességük fenntartására. Afrika csak „ugródeszka“, hogy a háború súlypontját Olaszországra helyezhessék Churchill vasárnapi rádióbeszédében kijelentette még, hogy Afrika „ugródeszka“ ahhoz, hogy „közelharcba“ juthassanak az ellenséggel. Rámutatott arra, hogy a Földközi tenger újra megnyílása milyen fontos a katonai forgalom szempontjából és hogy ezzel szükségtelenné válna a Jóreménység fok körüli hosszú kerülő út. Ezzel „talán“ igen erős csapást lehetne mérni a tengeralattjárókra. Az északafrikai part fölötti uralom azzal az előnnyel is jár, hogy ott a légi térben új arcvonalat lehet majd létesíteni. A harc idejének rövidebbé tételére szükséges ugyanis, hogy az ellenséget a levegőben intézzen Mussolini ellen, szakadatlanul és a legnagyobb eréllyel harcra kényszerítsék. Ezzel kapcsolatban igyekezett a német légi fegyvernemet „értéktelen aktívumnak“ feltüntetni a szerinte állandóan növekvő brit, északamerikai és szovjet légierőkkel szemben. A francia északafrikai hadműveleteknek az a céljuk, hogy a szövetségesek a háború súlypontját Olaszországra helyezhessék. Ha majd „adott időben elsöpörtük az ellenséget a tuniszi csúcsról“, akkor egész Délolaszországot súlyos légiidőráadásoknak vetik alá. Ezzel kapcsolatban Churchill nem mulasztotta el, hogy heves támadásokat ne További keserű és véres évek állnak még Anglia előtt Az afrikai sikereknek azonban nem szabad elterelniök a figyelmet — mondotta Churchill a továbbiakban — azokról a „hatalmas csapásokról“, amelyeket a szovjet mér a keleti arcvonalon. Sztálin katonai vezetését Churchill „kiválónak,,s mondotta. Midőn az északafrikai támadást tervezték — mondotta a továbbiak-ban —, már akkor előrelátták, hogy azonnali visszahatást fog majd kiváltani Franciaországban. Churchill itt megismételte azt a valótlan állítást, hogy Németország meg akarta kísérelni a touloni francia hajóhad lefoglalását. Kijelentette ezután, s Minőségben, árban változatlan a FODOR.féle Ara pengő 1.20 Városi Drogéria Széchenyi utca 61. szám hogy semmit sem ígér és semmit sem jósol. „Nem akarjuk magunkat — mondotta szó szerint — a szerencsének bármily szépnek is tűnő csalóka álomképeitől vezettetni“. Nem tud semmi olyan eseményről, amely jogossá tenné azt a reményt, hogy a háború nem fog sokáig tartani, vagy hogy még nem állnának még Nagybritannia előtt további keserű és véres évek. Fájdalmas tapasztalatok várnak még Angliára, ha erőkifejtésében alábbhagy s nem lesz egységes, mielőtt a győzelmet „végleg“ kivívná. A német hadseregnek csak kicsiny százalékával volt eddig dolgunk Churchill rámutatott arra, hogy csaknem egész Európa Németország uralmában van s hogy millió és millió munkaerő áll rendelkezésére a hadianyagtermelésre s az „oly sok termékeny föld“ megművelésére. Az angoloknak meg kell gondolniok még azt is, hogy eddig még a német hadseregnek csak kicsiny százalékával volt dolguk, hogy a tengeralattjáró háború nem csökkent, hanem erősbödik s még jóval gonoszabbá is válhatik ,„mielőtt javidás állna be“. Lehetséges, hogy az európai háború hamarabb ér véget, mig az ázsiai Churchill végül lehetségesnek mondotta, hogy az európai háborút hamarabb ér majd véget, mint az ázsiai. Ebben az esetben Anglia azonnal a föld másik részére dobná haderőit, hogy segítségére siessen az Egyesült Államoknak, Csangking Kínának, mindenelőtt pedig Ausztráliának és Újzélandnak Japán elleni küzdelmükben Ha a háború így végződnék — két részletben —, akkor „a tárgyalóasztalnál jóval bajtársiasabb szellem uralkodnék, mint annak idején a Versailles- győzők között“. Annak idején már túl voltak a veszélyen , elszakadt a szövetségeseket egybe* fűző kötelék. Ő — Churchill — ezért azt reméli, hogy e háború végén Európa problémái számára jobb megoldást találnak majd, mint egy negyedszázaddal ezelőtt. Churchill végül figyelmeztette az angolokat, készüljenek fel, hogy szembenézhessenek egy „komoly és szörnyű év sorscsaszásaival és progániáival“. (MTI) Sémei vélemény Churchill beszédéről Berlin, november 30. A NTI diplomáciai szerkesztője .’ja* Az a kép, amelyet a brit miniszte '"remik vasárnap elmondott rá.. . dióbeszédében vázolt. ..igazi Churchillként, a fekete fehér színekek az az alkalmazása, amely a tárgyi- lagos®ág látszatát karja ébreszteni a lakosságban. A sötét alapszíneket nem tudja semmiféle fatamorgana színekkel elfedni. Churchill kénytelen bevallani, hogy az angoloknak fel kell készülniük, hogy szembenézhessenek„egy komoly és Szörnyít év ?””