Miskolczi Napló, 1904. május (4. évfolyam, 99-122. szám)

1904-05-07 / 104. szám

Miskolcz, 1904. május 7. MISKOLCZI NAPLÓ meg Horváth János a „Nagy Szálloda“ kerthelyiségét, ame­lyet ízléssel és gonddal átalakítta­tott és rendbe hozatott. A kertmeg­nyitás alkalmából a cs. és kir. 65-ik gyalogezred zenekara fog hangverse­nyezni, a következő műsorral: Liszka, Nyitány. Strausz János: „Ölelkezze­tek“ keringő. Fucik: Magyar dal- és táncegyveleg. Millöcker: Kopogtass­­polka. Wagner: Az év hangokban, nagy egyveleg. Kheil: Melanie, polka mazur. Boker: Részletek a Cassa­­nova operettből. Schneider: Tréfa, galopp. Magyar dalok, induló. — Lopás. W­e­i­s­z Lipót, Vörös­­marty­ utca 19. szám alatti lakos je­lentést tett a rendőrségen, hogy teg­nap este ismeretlen tettes az udvaráról egy asztalt ellopott. A rendőrség megindította a nyomozást. — Állat az emberben. Az emberi szenvedély rut elvadulásának szomorú típusa az a borbélylegény, a­kit az egri törvényszék esküdtbírósága tizen­öten fegyházra ítélt, mert sorozva agyonlőtt egy kilen­czéves kis­­leányt, akit állatias szenvedélyből megejtett. Párádon Tóth Józsefnénál, egy sze­gény napszámos asszonynál lakott Erdős János borbélylegény. La­kásadónőjének volt egy serdülő kis leánya, Marcella, eleven, okos leányka, akinek fejletlen szépsége felvette Er­dős János állatias szenvedélyét. Es­­ténkint, ha csendesség ráborult a bogárhátu kis házra, Erdős pálinkával leitatta a gyermekleányt, a mérges ital elaltatta s tehetetlenné tette. Csak hetek s hónapok múlva vallotta meg any­jának szégyenét s az anya, aki na­gyon rászorult arra a pár forintra, amit Erdőstől bér fejében kapott, nem a legényt űzte el házától, hanem elvitte a kisleányt nagyszüleihez a szomszéd faluba. Meg is mondta Er­dősnek, aki toporzékolt dühében, hogy ő nem tud a leányka nélkül élni, mert ő szereti. Tóthné csitítgatta, csendesítette az elvetemült" legényt, aztán kézenfogva leányát s elindult vele a parádi erdőn keresztül gyalog a nagyszülőkhöz. Már jó darabot ha­ladtak, az erdőn keresztül, amikor a sű­rti fák mögül revolverlövések hal­latszottak, egymásután négy lövés, három a leányka testébe fúródott, aki nyomban meghalt, a negyedik lövés az anyát érte. Nem sokáig kellett keresni a gyilkost, Erdős János nem is tagadta szörnyű bűnét és az esküdtbíróság tizenötévi fegy­­házra ítélte. Erdős semmiségi panasz­­szal fordult a Kúriához, amely visz­­szautasította a semmiségi panaszt s megerősítette az esküdtbíróság íté­letét. — Üzletátvétel. Dicker Géza, aki több éven át működött, mint a Kereskedők és Gazdák Köre klub­­helyiségének üzletvezetője, ettől az állásától megválik és Erzsébet­­falván egy lóforgalmu vendéglőt vesz át. Helyét a Gazdakörben, — amig ez a mostani helyiségében marad — Hónig Jenő foglalta el. — Tenniszpálya, vagy arra alkal­mas telek kerestetik bérletre sürgő­sen. Ajánlatokat elfogad a kiadóhi­vatal. — D­­aphatnák­­üvegfestmény-utánat legszebb ablakdisz egyedüli gyári raktára Miskolci és környéke részére Vadász M. könyv- és papirkeresk­edésében Miskolcz. Gyönyörű egy és többszinti uj minták! Az árak most sokkal alacsonyabbak, mint eddig. Vidéki megrendelések postafordul­tával intéztetnek el. X Raktárnok vagy raktárnoknő felvétetik 50 forint óvadékkal Zsol­­czai-kapu 20. számú faáru üzletben. X Meg van mentve! Lábizzadás, lábfájás, bőrkeményedés és tyúksze­mek. Utólérhetlen és felülmúl min­den eddig módokat. Szivacs­ból inregnált, vegyi utón előállított cipő-talpbetétek párja­­­kor.­­ Kaphatók kizárólag S­i­­k­o­r­s­z­k­y Gyula, Deák-utcza, szín­házépület és Viszlay József Széchenyi-utcza czipészeknél, Mis­kolcon.­­ Rotter Ignácz kárpitos műhelyét Szemere-utca 16. szám alá helyezte át, a­hol is elvállal minden e szak­mába vágó munkálatokat.­­ Egy nagy terracotta váza, kerti köröndbe alkalmas és ablakok, ajtók építkezés miatt olcsón eladók Hu­nyadi utcza 2. szám. TÁVIRATOK. (A Miskolczi Napló ered. táviratai.) Jókai halála. Budapest, április 6. (Saját tud. táv.) Jókai Mór folyó hé 5 én este 9 óra 15 perckor meghalt Utolsó órájáról a következő­ket jelentik: Korányi tanár este megvizs­gálta a beteget és ekkor meg­állapították, hogy a tüdőgyulla­dás szűnő­félben van ugyan, de mellhártyagyulladás aggasztó tünetei mutatkoztak. Korányi tanár a kezelő or­vossal átment a betegszoba köz­vetlen szomszédságában levő mellékszobába, hogy tanácsko­zást tartson. Ekkor hirtelen jelentették, hogy a nagybeteg egyszerre igen rosz­­szul lett. A tanár és az orvosok sietve a beteg ágyához siettek, de ek­kor már minden orvosi közbe­lépés hiábavaló volt. Szívbénulás állott be, aminek következtében rövid pár percz alatt a beteg kiszenvedett. Jókai agónia, halálküzdelem nélkül halt meg. A szomszéd lakásban egybe­­gyült hírlapíróknak Vészi Jó­zsef hirdette ki a szomorú hírt. A család gyászjelentése. Jókai Mór elhunytéról a család a következő gyászjelentést adta ki: „Jókai Mórné, Nagy Bella, a családja nevében is, mélységes bánattól elborult szívvel adja hírül, hogy szeretett férje, Jókai Mór, május 5-én este 9 órakor jobblétre szenderült. Amennyi áldást hintett halha­tatlan lelke, annyi béke őrizze örök szenderét.“ Jókai a nemzet halotta. Gróf Tisza István miniszter­­elnök a többi miniszterrel egyet­értve elhatározta, hogy Jókai Mórt, a nemzet halottjának te­kintik. A tanácskozás utólagos jó­váhagyásától feltételezetten, a kor­mány megbízta Berzeviczy Al­bert kultuszminisztert, hogy a temetés ügyében megtegye a szük­séges intézkedéseket. Berzeviczy Albert kultuszmi­niszter ma reggel meglátogatta­ Jókai Mór özvegyét és kifejezte a kormány legmélyebb részvétét. Egyben a kultuszminiszter be­jelentette a kormány határoza­tát, hogy Jókait a nemzet ha­lottjának tekinti. Az özvegy hálás köszönettel vette tudomásul a bejelentést. Berzevicy miniszter ezután részvétlátogatást tett Hegedűs Sándoréknál és Feszty Ár­­pádéknál. A temetés. Déli tizenkét órakor Berzevicy miniszter elnöklésével a kultusz­minisztériumban a temetés ügyé­ben tanácskozás volt, amelyen az összes érdekelt testületek kép­viselve voltak. Ezen tanácskozás délután fél kettőig tartott. Jókait hétfőn temetik. A kultuszminisztéiumban meg­tartott tanácskozáson elhatároz­ták, hogy Jókai Mór temetése május kilencedikén, hétfőn dél­után három órakor lesz a Nem­zeti Múzeum előcsarnokából. A kormány nevében Berze­viczy Albert kuluszminiszter mondja a gyászbeszédet. Az irodalmi társulatok nevé­ben Beöthy Zsolt búcsúztatja Jókait. A lakosság részvéte. Kora reggel óta tömérdek em­ber keresi fel Jókai halottas­­szobáját. Délelőtt báró Eötvös Loránd, az Akadémia elnöke elküldte az akadémia gondnokát és felaján­lotta a családnak az Akadémia előcsarnokát. Jókainé megköszönve tudatta, hogy a temetésről a kormány gondoskodik. Később megjelent Vészi Jó­zsef képviselő és tudatta, hogy a temetés nem az akadémiából, hanem a Nemzeti Múzeumból lesz. A király részvéte. A királynak ma reggel fél 10 órakor jelentette König a kabi­netiroda főnöke, hogy Jókai meghalt. A királyt a hir mélyen meghatotta s nyomban megbízást adott a kabinetiroda főnökének, hogy az elhunyt özvegyénél fejezze ki legőszintébb részvé­tét. König délben megjelent Jókainénál, hogy a király rész­vétét tolmácsolja. Jókainé köny­­nyezve köszönte meg ő felsége részvétét. A főváros tanácsa. A főváros tanácsa mai ülésén Halmos polgármester meghatot­­tan emlékezett meg Jókai halá­láról. Kijelentette, hogy a fő­város díszsírhelyet ajánlott fel Deák Ferenc és Kossuth Lajos sírjai között, ahol idővel mau­zóleum is lesz emelhető. Az irodalmi társulatok. Az összes irodalmi társulatok rendkívüli ülést fognak tartani, hogy megbeszéljék a temetésen való részvételt. A ravatal. A holttestet ma ideiglenesen koporsóba fektetik és ideigle­nesen ravatalra helyezik a la­káson. Innen átszállítják a nem­zeti múzeum előcsarnokába. A vidék. Az ország számos városából érkezett táviratok szerint Jókai halálhíre mindenütt óriási­­rész­vétet keltett. Számos városból küldöttségek érkeznek a teme­tésre. A király a temetésen. Hír szerint a király is meg­­jelent Jókai temetésén. A képviselőház ülése. Budapest, május 6. (Saját tu­dósítónk távirata.) A képviselő­­ház holnap, szombaton délelőtt 10 órakor ülést tart, a­melyen felolvassák a királyi kéziratot a mi-ik ülésszak megnyitásáról. Kiadja a szerkesztőség: Közgazdaság. A budapesti gabonaiüzsde zár­lata d. u. I ó- 1904. évi május hó 6-án. Készáru _______ magasabb Forgalom _______26'00(l mm. Hozatal, búza .......... 1 l'OOO „ Határidők : Értékpapírok - Búza, április ......... 0.00—O'OOK. Búza, május .......... 7'98—0 00 ,J Búza, október_ _ 8 06—0.— „ Rozs má.us ......... 0.00—0.00 „ Rozs, okt. _ _ 6.68—0.00,, Tengeri máj. 5.02—00,0 „ Felmondás ......... — — Osztrák-Hitelrészvény _ 642 — K. Magyar­ Hitelrészvény _ 757 50 „ Osztrák államvasut.......... 641 — „ Jelzálogbank _ _ _ 505 — ,, Közúti vaspálya ......... 578 — „ Rimamurányi................ 491 50 „ .----- 7-1__— - - '.tt i 'o,­­..s.MMainr ^ 3 Lenbach Ferencz meghalt. Budapest, május 6. (Sat. Tud. Tár.) A világ egyik legelső portré festője Lenbach Ferencz — mint egy müncheni távirat jelenti — ma reggel Münchenben meghalt. Lenbach mint a müncheni festészeti akadémiának évtizede­ken át volt tanára, egész gene­­ráczióját nevelte a nagy pikto­roknak. Festményei szétszórtan a mű­velt világ minden nagyobb kép­tárában fel­találhatók. Legtöbb képét a müncheni képtárak őrzik. Lenbach Ferencz 1836. decz. 13-án született Schrobenhausen­­ben (Felső Bajorország). A nagy Piloty tanítványa volt. Legismer­tebb arczképei Heyse, Moltke, Wagner, Helmholz, Liszt, Bis­marck, Gladstone, Vilmos csá­szár, XIII. Leo pápa. Háború. Budapest, április 6. (Saját tud. táv.) A Magyar Távirati Iroda jelenti, hogy a japán gyújtó­hajóknak sikerült a port­­arthuri kikötőt elzárni. A szárazföldi harctérről jelen­tik, hogy a japánok tegnap Liaotung félszigetén partra szál­lottak.

Next