Miskolczi Napló, 1920. október (20. évfolyam, 226-252. szám)
1920-10-19 / 241. szám
Kedd, októbeer 19 MISKOLCI NAPLÓ Vérünknek elenye a nemzetigondolat, ameyet Árpád a vérszerződésben keresztelt nagygyá. Jaj annak, aki eladja hiú célokért e szentséget! Föl a fejjel, kézbe a szerszámot s dolgozni. Ne nézzük a csüggedőket, a csüggedők olyanok, mint a kóválygó varjúfellegek, elfujja őket majd a vihar és megtérnek a csüggedések messzi útjából, mint tavaszi fecskék. Rajzoljuk szivünkbe az ősi magyar határokat s ezeket a határokat határtalanul szeressük. A Kárpátok hófödtekarjai ölelve tartják a magyar földet. Ne féljünk, el nem sülyedhetünk, mert a Kárpátok a teremtés óta tartják a nekünk szánt földet! Ameddig áll e világ, állni fogunk, ha lelkünkben Isten képe él, a birodalmak akkor buknak el, ha Isteneik matériává zsugorodnak. Fel a műveltség fáklyájával! Köhögjön fénye! Hívjuk fel egy ezredéven át elhunyt magyarok lelkét, hogy melénk álljanak, hallgassuk meg, mit mond az élők szíve, mit mond egy ezredéves múlt és mit követel a jelen. Ez a szent-istváni határokhoz ragaszkodó szent magyar gondolat a vezércsillagom. A kir. herceget beszéde után szűnni nem akaró tapssal és éljenzéssel ünnepelte a közönség. Majd dr. Szentpáli István polgármester a város nevében üdvözölte azt allusztris vendégeket. Beszédében rámutatott arra, hogy a jobb jövőért való küzdelmes harcunkat két iránybankell folytatnunk. Az elsőt gazdasági téren, a másodikat a kultúra eszközeivel, az irodalom és művészet fegyvereivel kell megvívnunk. A második irányban folytat nehéz harcot a Magyar Fáklyatartók Szövetsége, valamint a Petőfi Társasá amelyeknek e nőkéit, valamint az utóbbinak tagját ezen a napon e város falai között bensőséges, őszinte örömmel üdvözli. A felzugó éljenzés után dr. Görgey László vármegyei főjegyző Borsodvármegye nevében üdvözölte a vendégeket, hazafias érzésektől izzó, költői szépségeikben gazdag szavakkal. A beszédet itt közöljük: Királyi Fenség! Tisztelt Petőfi Társaság! Lehet-e ma másról beszélni, mint arról, hogy meggyalázva, megcsonkítva és megrabolva él ma Magyarország a világ koldusa gyanánt? Elvettek tőlünk mindent, amit elvenni érdemes volt nekik, mindent, ami szent volt nekünk. Hegyeinket, rónáinkat, erdeinket, bányáinkat, városainkat és vármegyéinket — a magyar területi integritást. De nem vehettek el tőlünk egyet és ez épen maradt a romhalmaz fő ott is; ez a magyar szellemnek, tehetségnek, a magyar alkotó géniusznak integritása. Irodalmunk és művészetünk a magyar faj önállóságának és boldogulásának legnagyobb garanciái — ezek teszik a nemzet halhatatlanelikét. Ezek a mi őrtününk a maradék magyarság csonka országában, amelyek mellett a nemzeti öntudat eszméje virraszt, és ezek a mi fényszóróink, melyekkel bevilágítunk a külföld gyűlködésének sötét éjszakájába. Mert mi nemcsak fegyverrel akarunk irredentizmust csinálni, hanem lélekkel, műveltséggel és kultúrával is. Sohasem volt igazoltabb a nagy magyar költőnek, Petőfinek kultusza, mint ma, a magyar gyász idején. Hiszen a hazaszeretet halhatatlan költőjének szelleme röpköd nesztelen szárnyakon itt körülöttünk mindenütt, e vármegyében, hová a szomszédból hozza át az őszi szellő elszakított magyar véreink sóhaját, halott virágok illatát. — Petőfi szelete él a Sajó völgyén, a Tisza mentén, a Bükk alján, a borsodi rónákon, mindenütt, hol a magyar Nagypénteken fanatikus hívői élnek a magyar feltámadásnak. A Petőfi-kultusz oltárán ma, a kultusz főpapjainak, a Petőfi-Társaságnak jöttén ájult lángolással ég áldozatitűzünk és én ezekkel az érzelmekkel szivemben, Borsodvármegye közönsége nevében hódolattal és mély tisztelettel köszöntöm Királyi Fenségedet és Petőfinek, a halhatatlannak nevét viselő irodalmi társaság nagynevű tagjait. Az üdvözlő beszédek után a legnagyobb magyar tragika, Jászai Mari Petőfi egyik költeményét és skurucverseknek elszavalásával rendítette meg a lelkeket. Jakab Ödön „Magyarország siratása“ című, magyar bánattal síró költeményének felolvasásával ért el nagy hatást. Császár Elemér, a Petőfi Társaság alenöke Borsodvármegye, a Bükk, a mélységes, nyugodt, csendes érzelmek szelidlelkű lírikusáról, Lévay Józsefről tartott aköltő nemes egyéniségét ismertető felolvasást. Szávay Gyula néhány hangulatos költeményt mutatott be. Pekár Gyula, a Petőfi Társaság elnöke olvasta föl ezután Danton című új drámájának harmadik felvonását, amelyet november 5-én fog bemutatni a budapesti Nemzeti Színház. Az író Danton a történelem előtt homályba burkolt, problematikus egyéniségének motívumát drámai intencióval fogja meg. A két egymással szemben álló dantoni ember lelki rajza éppen a harmadik felvonásból bukkan ki a gyónási jelenetben. Ez az a határkő, ameddig a baloldalon a forradalmi, a jobboldalon a krisztusi Danton fejlődik fel. Az egyébként is lendületes dialógu felvonás nagy hatást váltott ki a hallgatóságból. Lampérth Géza három igen szép költeménye közül az „Isten fája“ című ragadta meg különösen a közönséget. József Ferencz kir. hercegnek a vörös uralom alatt írott Naplójegyzeteit Pekár Gyula elnök olvasta fel. A proletárdiktatúra a főherceget sem kímélte, 13 napra internálta a budapesti gyűjtőfogházban. Ennek a fogságnak nagybecsű emléke ez a színes, mélységes gondolatokban gazdag memoár, amelynek pontosan kirajzolt eseményei, gyönyörű hasonlatai, élénk, gördülő előadásmódja a kir. herceg éles megfigyelő képességéről és kiváló írói tehetségéről adnak tanúbizonyságot. A felolvasás az őszinte elismerés lelkes hódolatát szerezte meg a főhercegnek. Jászai Mari lélekbe markoló szavalata után Pekár Gyula elnök a Petőfi Társaság ülését lelkes szavakkal bezárta. A matiné a diósgyőri vasgyári Tisztviselők Dal- és Műkedvelő Körének művésziesen szép énekszámával ért véget. Vasárnap délután 2 órakor bankett volt a Koronán, melyen a kir. herceg is megjelent. A negyven terítékes banketten több felköszöntő hangzott el. Az elsőt dr. Szentpáli István polgármester mondta a kir. hercegre, aki ezekkel a szavakkal válaszolt: — Érzéseimet már elmondtam, ami szívemen volt, már kiöntöttem a mai ülés elnöki megnyitójában. Újat nem mondhatok már. Csak azt ismételhetem, hogy az a vallomás, melyet a mai ülésen tettem, lelkem mélyéből fakadt. Kiszakadt, mint egy óhaj, melynek megvalósulását mihamarább remélem. Katonája voltam a világháborúnak, most katonájává esküdtem fel az élni akaró magyar nemzeti gondolatnak. Ez a gondolat testet fog ölteni és e gondolat megtestesülésére emelem poharamat. Ezután Bulyovszky Gusztáv Révész Kálmán püspök, dr. Görgey László, Gálffy Ignácz és még többen mondtak felköszöntőket. A kitűnő bankett dicséretére válik a Koronának, valamint a figyelmes kiszolgálás is, melyet Dicker József intézett a legnagyobb körültekintéssel. A bankett után Pekár Gyula államtitkár dr. Szentpáli István polgármester, dr. gróf Haller József és dr. Plank Miklós főjegyző kíséretében megtekintette a Szeles utcai gyermekházat, ahol Biró Sándor igazgató kalauzolta. Az államtitkár megtekintette a munkatermet, ahol a növendékek dolgozók és a látottak felett a legnagyobb megelégedését fejezte ki, kilátásba helyezve a Gyermekház fejlesztéséhez a kormány segítségét. Ezután a városi szeszgyárat látogatta meg az államtitkár, ahol Vass Simon igazgató kalauzolta. Az államtitkár örömét fejezte ki, hogy az általános elcsüggedés végén ez a város produktív eredményes munkát folytat és a gyár kitűnő vezetéséért elismerését fejezte ki az igazgatónak. Innen a szanatórium épületében levő képzőművészeti iskola látogatására indult az álamtitkár, aki itt kijelentette, hogy az oktatás a leghelyesebb irányban folyik és gondoskodni kell, hogy az iskola fejlesztessék. Az Avasra hívta meg a vendégeket délutánra Böczögő József. Megjelent itt a királyi herceg is. Böczögő magyaros vendégszeretete, figyelmessége és közismert előzékenysége gondoskodott arról, hogy a vendégek jól érezzék magukat. Az avasi uzsonna este 6 órától 8 óráig tartott. Több felköszöntőben ünnepelték itt is a királyi herceget és a vendégeket, akiknek nevében Jakab Ödön mondott köszönetet a kedves házigazdának. Pekár Gyula és a Petőfi Társaság tagjai vasárnap este visszautaztak Budapestre. 3 A királyi herceg kedden délelőttig marad Miskolczon. Mai napon megtekinti a vasgyárat és Lillafüredet és kedden délelőtt utazik el Budapestre. Nagy drágaság az országos vásáron (Saját tudósítónktól.) A mai Lukács-napi országos vásáron már a kora reggeli órákban rengeteg közönség volt. Az eladók mintha összebeszélek volna, mert az árak mind felszöktek. A Búzatér teljesen megtelt különböző sátrakkal, szekerekkel és bútor-, edénycsomókkal. A sok vevő csak úgy nyüzsgött közöttük. A piaci árai a következők voltak: egy kiló sertéshús 88 korona, marhahús 66, borjúhús 68, juhhús 52, kolbász 80—100, disznózsír 180, zsírszalonna 160, csemege szalonna 180, hús 170, egy liter tej 7 korona, egy liter tejföl 35—40, egy kiló vaj 146—150, egy tányér túró 5—6, egy kiló burgonya 3, egy kiló vöröshagyma 4—5, egy kiló fokhagyma 40, egy darab zeller 4—5, egy darab kararábé 1, egy kiló zöldség 5—6, egy kiló káposzta 2—3, egy liter bab 7—10, egy kiló szőlő 24—26, egy kiló alma 8—10, egy kiló körte 16—20, egy kiló dió 25—28, egy kis birsalma 5—6 K. A baromfipiacon nagy a kínálat, de nagy a kereslet is. Hízott liba 700—800—1000 korona. A száraz liba 300—360 korona, hízott kacsa 200—250 korona, száraz kacsa 80—100 korona. Egy tyúk 70—90 korona, egy pár csirke 70—80 korona, egy tojás 5 kor. A búzatér többi részén különböző árusok vannak. Egy pár árat feljegyeztünk tájékoztatónak. Egy gyúrótábla 250 korona, egy faköpülő 220 korona, egy forgácskosár 80 korona, fadézsák 450—900 koronáig, egy dívány 2500 korona. Az új hordó literje 5—6 korona, egy pár gyermekcsizma 1000— 1100 korona, felnőttek csizmája 2000—3000 koronáig. Az állatvásáron nagy a kereslet, közepes a felhajtás. Egy vágni való ló 7000 korona, szekérbe való ló 14,000—20,000 korona, parádés ló 40—45,000 korona, egy borjú 3000 korona, egy növendék 5— 6000 korona, egy örök 30—35,000korona, egy tehén 25,000 korona. Sertést a járvány miatt nem lehetett felhajtani. Flanel PONGYOLÁK szép kivitelben ifj. KLEIN JÓZSEF divatáruházában ( Royal mellett) Ipir és isalán varivá, kerékpárok, alkatrészek, karbidlámpák nagy választékban kaphatók. Elvállaljuk írógép, kötőgép és az összes speciálgépek javítását és karbantartását. Sitzer M amir»tísztáglártaság Széchenyi u. 86. — Pontos kiszolgálás ! Ecker, Klein és Társánál Hemmillával! de feltétlenül megbízható jó minőségű női és férfiszövetek, selymek, bársonyok, flanellek, vásznak és zephirek nagy választékban kaphatók Széchenyi-utca 8. szám (volt Szendy-ház)