Miskolczi Napló, 1920. október (20. évfolyam, 226-252. szám)

1920-10-19 / 241. szám

­Kedd, októbeer 19 MISKOLC­I NAPLÓ Vérünknek elenye a nemzeti­­gondolat, ameyet Árpád a vér­­szerződésben keresztelt nagygyá. Jaj annak, aki eladja hiú célokért e szentséget! Föl a fejjel, kézbe a szerszá­mot s dolgozni. Ne nézzük a csüg­­g­edőket, a csüggedők olyanok, mint a kóválygó varjúfellegek, el­­fujja őket majd a vihar és meg­térnek a csüggedések messzi út­jából, mint tavaszi fecskék. Rajzoljuk szivünkbe az ősi ma­gyar határokat s ezeket a határo­ka­t határtalanul szeressük. A Kár­pátok hófödte­­karjai ölelve tart­ják a magyar földet. Ne féljünk, el nem sülyedhetünk, mert a Kárpá­tok a teremtés óta tartják a ne­künk szánt földet! Ameddig áll e világ, állni fogunk, ha lelkünkben Isten képe él, a bi­rodalmak a­kkor buknak el, ha Is­teneik matériává zsugorodnak. Fel a műveltség fáklyájával! Köhögjön fénye! Hívjuk fel egy ezredéven át elhunyt magyarok lelkét, hogy me­lénk álljanak, hall­gassuk meg, mit mond az élők szíve, mit mond egy ezredéves múlt és mit követel a jelen. Ez a szent-istváni határokhoz ragaszkodó szent magyar gondo­lat a vezércsillagom. A kir. herceget beszéde után szűnni nem akaró tapssal és éljen­zéssel ünnepelte a közönség. Majd dr. Szentpáli István pol­gármester a város nevében üdvö­zölte azt allusztris vendégeket. Be­szédében rámutatott arra, hogy a jobb jövőért való küzdelmes har­cunkat két irányban­­kell folytat­nunk. Az elsőt gazdasági téren, a másodikat a kultúra eszközeivel, az irodalom és művészet fegyve­reivel kell megvívnunk. A máso­dik irányban folytat nehéz harcot a Magyar Fáklyatartók Szövet­sége, valamint a Petőfi­ Társasá amelyeknek e nőkéit, valamint az utóbbinak tagját ezen a napon e város falai között bensőséges, őszinte örömmel üdvözli. A felzugó éljenzés után dr. Gör­gey László vármegyei főjegyző Borsodvármegye nevében üdvö­zölte a vendégeket, hazafias érzé­sektől izzó, költői szépségeikben gazdag szavakkal. A beszédet itt közöljük: Királyi Fenség! Tisztelt Petőfi­ Társaság! Lehet-e ma másról beszélni, mint arról, hogy meggyalázva, megcsonkítva és megrabolva él ma Magyarország a világ koldusa gyanánt? Elvettek tőlünk min­dent, amit elvenni érdemes volt nekik, mindent, ami szent volt ne­künk. Hegyeinket, rónáinkat, er­­deinket, bányáinkat, városainkat és vármegyéinket — a magyar te­rületi integritást. De nem vehettek el tőlünk egyet és ez épen maradt a romhalmaz fő ott is; ez a magyar szellem­nek, tehetségnek, a magyar alkotó géniusznak integritása. Irodalmunk és művészetünk a magyar faj önállóságának és bol­dogulásának legnagyobb garan­ciái — ezek teszik a nemzet hal­hatatlan­­elikét. Ezek a mi őrtü­­nü­nk a maradék magyarság cson­ka országában, amelyek mellett a nemzeti öntudat eszméje virraszt, és ezek a mi fényszóróink, me­lyekkel bevilágítunk a külföld gyű­­lködésének sötét éjszaká­jába. Mert mi nemcsak fegyverrel akarunk irredentizmust csinálni, hanem lélekkel, műveltséggel és kultúrával is. Sohasem volt igazoltabb a nagy magyar költőnek, Petőfinek kul­tusza, mint ma, a magyar gyász idején. Hiszen a hazaszeretet hal­hatatlan költőjének szelleme röp­köd nesztelen szárnyakon itt kö­rülöttünk mindenütt, e vármegyé­ben, hová a szomszédból hozza át az őszi szellő elszakított magyar véreink sóhaját, halott virágok il­latát. — Petőfi sze­let­e él a Sajó völgyén, a Tisza mentén, a Bükk alján, a borsodi rónákon, minde­nütt, hol a magyar Nagypénteken fanatikus hívői élnek a magyar feltámadásnak. A Petőfi-kultusz oltárán ma, a kultusz főpapjainak, a Petőfi-Tár­­saságnak jöttén ájult lángolással ég áldozati­­tűzünk és én ezekkel az érzelmekkel szivemben, Bor­sodvármegye közönsége nevében hódolattal és mély tisztelettel kö­szöntöm Királyi Fenségedet és Pe­tőfinek, a halhatatlannak nevét vi­selő irodalmi társaság nagynevű tagjait. Az üdvözlő beszédek után a legnagyobb magyar tragika, Já­szai Mari Petőfi egyik költemé­nyét és skurucverseknek elszava­­lásával rendítette meg a lelkeket. Jakab Ödön „Magyarország sira­­tása“ című, magyar bánattal síró költeményének felolvasásával ért el nagy hatást. Császár Elemér, a Petőfi­ Társaság ale­nöke Borsod­vármegye, a Bükk, a mélységes, nyugodt, csendes érzelmek szelid­­lelkű lírikusáról, Lévay Józsefről tartott a­­költő nemes egyéniségét ismertető felolvasást. Szávay Gyu­la néhány hangulatos költeményt mutatott be. Pekár Gyula, a Pe­tőfi­ Társaság elnöke olvasta föl ezután Danton című új drámájá­nak harmadik felvonását, amelyet november 5-én fog bemutatni a budapesti Nemzeti Színház. Az író Danton a történelem előtt homály­ba burkolt, problematikus egyéni­ségének motívumát drámai inten­cióval fogja meg. A két egymás­sal szemben álló dantoni ember lelki rajza éppen a harmadik fel­vonásból bukkan ki a gyónási jele­netben. Ez az a határkő, ameddig a baloldalon a forradalmi, a jobb­oldalon a krisztusi Danton fejlő­dik fel. Az egyébként is lendületes dialógu felvonás nagy hatást vál­tott ki a hallgatóságból. Lampérth Géza három igen szép költeménye közül az „Isten fája“ című ragadta meg különösen a közönséget. József Ferencz kir. hercegnek a vörös uralom alatt írott Napló­­jegyzeteit Pekár Gyula elnök ol­vasta fel. A proletárdiktatúra a főherceget sem kímélte, 13 napra internálta a budapesti gyűjtőfog­­házban. Ennek a fogságnak nagy­becsű emléke ez a színes, mélysé­ges gondolatokban gazdag me­moár, amelynek pontosan kiraj­zolt eseményei, gyönyörű hason­latai, élénk, gördülő előadásmódja a kir. herceg éles megfigyelő ké­pességéről és kiváló írói tehetsé­géről adnak tanúbizonyságot. A felolvasás az őszinte elismerés lel­kes hódolatát szerezte meg a fő­hercegnek. Jászai Mari lélekbe markoló szavalata után Pekár Gyula elnök a Petőfi­ Társaság ülését lelkes szavakkal bezárta. A matiné a diósgyőri­ vasgyári Tisztviselők Dal- és Műkedvelő Körének művésziesen szép ének­számával ért véget. Vasárnap délután 2 órakor bankett volt a Koronán, melyen a kir. herceg is megjelent. A negyven terítékes banketten több felköszöntő hangzott el. Az elsőt dr. Szentpáli István polgár­­mester mondta a kir. hercegre, aki ezekkel a szavakkal válaszolt: — Érzéseimet már elmondtam, ami szívemen volt, már kiöntöt­tem a mai ülés elnöki megnyitójá­ban. Újat nem mondhatok már. Csak azt ismételhetem, hogy az a vallomás, melyet a mai ülésen tet­tem, lelkem mélyéből fakadt. Ki­szakadt, mint egy óhaj, melynek megvalósulását mihamarább re­mélem. Katonája voltam a világ­háborúnak, most katonájává es­küdtem fel az élni akaró magyar nemzeti gondolatnak. Ez a gondolat testet fog ölteni és e gondolat megtestesülésére emelem poharamat. Ezután Bulyovszky Gusztáv Révész Kálmán püspök, dr. Gör­gey László, Gálffy Ignácz és még többen mondtak felköszöntőket. A kitűnő bankett dicséretére válik a Koronának, valamint a figyelmes kiszolgálás is, melyet Dicker Jó­zsef intézett a legnagyobb körül­tekintéssel. A bankett után Pekár Gyula államtitkár dr. Szent­páli István polgármester, dr. gróf Haller József és dr. Plank Miklós főjegyző kíséretében megtekin­tette a Szeles­ utcai gyermekházat, ahol Biró Sándor igazgató ka­lauzolta. Az államtitkár megtekin­tette a munkatermet, ahol a nö­vendékek dolgozók és a látottak felett a legnagyobb megelégedését fejezte ki, kilátásba helyezve a Gyermekház fejlesztéséhez a kor­mány segítségét. Ezután a városi szeszgyárat látogatta meg az ál­lamtitkár, ahol Vass Simon igaz­gató kalauzolta. Az államtitkár örömét fejezte ki, hogy az általá­nos elcsüggedés végén ez a város produktív eredményes munkát folytat és a gyár kitűnő vezeté­séért elismerését fejezte ki az igazgatónak. Innen a szanatórium épületében levő képzőművészeti is­kola látogatására indult az álam­­titkár, aki itt kijelentette, hogy az oktatás a leghelyesebb irányban folyik és gondoskodni kell, hogy az iskola fejlesztessék. Az Avasra hívta meg a vendégeket délutánra Böczögő József. Megjelent itt a királyi herceg is. Böczögő ma­gyaros vendégszeretete, figyel­messége és közismert előzékeny­sége gondoskodott arról, hogy a vendég­ek jól érezzék magukat. Az avasi uzsonna este 6 órától 8 óráig tartott. Több felköszöntőben ünnepelték itt is a királyi herce­get és a vendégeket, akiknek ne­vében Jakab Ödön mondott kö­szönetet a kedves házigazdának. Pekár Gyula és a Petőfi­ Tár­saság tagjai vasárnap este vissza­utaztak Budapestre. 3 A királyi herceg kedden délelőttig marad Miskol­­czon. Mai napon megtekinti a vas­gyárat és Lillafüredet és kedden délelőtt utazik el Budapestre. Nagy drágaság az országos vásáron (Saját tudósítónktól.) A mai Lu­kács-napi országos vásáron már a kora reggeli órákban rengeteg kö­zönség volt. Az eladók mintha összebeszélek volna, mert az árak mind felszöktek. A Búzatér teljesen megtelt különböző sát­rakkal, szekerekkel és bútor-, edénycsomókkal. A sok vevő csak úgy nyüzsgött közöttük. A piac­i árai a következők voltak: egy kiló sertéshús 88 korona, marhahús 66, borjúhús 68, juhhús 52, kolbász 80—100, disznózsír 180, zsírsza­­lonna 160, csemege szalonna 180, hús 170, egy liter tej 7 korona, egy liter tejföl 35—40, egy kiló vaj 146—150, egy tányér túró 5—6, egy kiló burgonya 3, egy kiló vö­röshagyma 4—5, egy kiló fok­hagyma 40, egy darab zeller 4—5, egy darab kararábé 1, egy kiló zöldség 5—6, egy kiló káposzta 2—3, egy liter bab 7—10, egy kiló szőlő 24—26, egy kiló alma 8—10, egy kiló körte 16—20, egy kiló dió 25—28, egy ki­s birsalma 5—6 K. A baromfipiacon nagy a kíná­lat, de nagy a kereslet is. Hízott liba 700—800—1000 korona. A száraz liba 300—360 korona, hí­zott kacsa 200—250 korona, szá­raz­ kacsa 80—100 korona. Egy tyúk 70—90 korona, egy pár csir­ke 70—80 korona, egy tojás 5 kor. A búzatér többi részén különbö­ző árusok vannak. Egy pár árat feljegyeztünk tájékoztatónak. Egy gyúrótábla 250 korona, egy fakö­­pülő 220 korona, egy forgácsko­sár 80 koro­na, fadézsák 450—900 koronáig, egy dívány 2500 korona. Az új hordó literje 5—6 korona, egy pár gyermekcsizma 1000— 1100 korona, felnőttek csizmája 2000—3000 koronáig. Az állatvásáron nagy a keres­let, közepes a felhajtás. Egy vágni való ló 7000 korona, szekérbe való ló 14,000—20,000 korona, parádés ló 40—45,000 korona, egy borjú 3000 korona, egy növendék 5— 6000 korona, egy örök 30—35,000­­korona, egy tehén 25,000 korona. Sertést a járvány miatt nem lehe­tett felhajtani. Flanel PONGYOLÁK szép kivitelben ifj. KLEIN JÓZSEF divat­­áruházában ( Royal mellett) Ipir és isalán­ varivá, kerékpárok, alkatrészek, karbidlámpák nagy választékban kaphatók. Elvállal­juk írógép, kötőgép és az összes spe­­ciálgépek javítását és karbantartását. Sitzer M amir»­tísztáglártaság Széchenyi­ u. 86. — Pontos kiszolgálás ! Ecker, Klein és Társánál Hem­millával! de feltétlenül megbízható jó minőségű női és férfiszövetek, selymek, bársonyok, flanellek, vász­nak és zephirek nagy választékban kaphatók Széchenyi-utca 8. szám (volt Szendy-ház)

Next