Miskolczi Napló, 1921. április (21. évfolyam, 73-97. szám)

1921-04-20 / 88. szám

aal evfolyam, 00, (ö/'/c.) szám Ara­d köre Előfizetési árak úgy helyben, mint vidékre: Egész évre 440 korona kapható minden Félévre . . 220 korona hírlapárusítónál I Negyedévre 110 korona POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: FEHÉR ÖDÖN Ktd­ítfcJJt'M® , / | Szerkesztőség: MiskolcZ, b I In A lap szellemi közleményei a szerkesztőséghez, ki­­fizetések és hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők fi­get­el­en­ k­ormány programmja. (Budapest.) Háromnegyed 11 óra­kor nyitotta meg a nemzetgyűlés mai ülését Rabovszky István elnö­k. A múlt ülés jegyzőkönyvének hite­lesítése után kijelenti, hogy a kor Hiányzótól átirat érkezett a távozó miniszterelnök felmentésétől Az átiratot felolvassák. Közben Lufeo­­vich Aladár háznagy vezetésével gr­f Bethlen Istvánnal az élén be­vonul az uj kormány az ülés­terembe. Amikor nagyatádi Szabó István a terembe lép, a kisgazda­­párt lelkesen meséljen ki. Ezután az elnök felolvastatta a kormányzói kéziratokat, majd je­lenti, hogy gróf Bethlen István miniszterelnök kiván szólani. A miniszterelnök beszéde: Gróf Bethlen István miniszterel­nök. Minthogy a kormányzó úr előmél­óságáról leirat érkezett a nemzetgyűléshez, kérem ezt fel­olvasni. Vasadi Balogh György jegyző felolvassa a kormányzói kéziratot mely a következőkep hangzik : — Magyarország e nemzetgyűlé­sének kormányzói üdvözletem. Tisztelt Nemzetgyűlés ! Széki gróf Teleki Pált saját kérelmére minisz­t­relnöki állásától felmentettem és helyébe gróf Bethlen Istvánt ne­veztem ki. Isten áldása kisérje a nemzetgyűlés munkásságát a haza javára és dicsőségére. Kelt B­uda­­pesten, 1921. évi április 15 én. Horthy sk. gróf Bethlen s t. Ezután gróf Bethlen István mi­niszterelnök állott fel szólásra és a következőket mondotta : A kormány feladatai: A közvetlen lelépett kormány nagy érdemeket szerzett a nemzet körül azért, mert abban az időben, amikor kormányra lépett, az or­­­szágban a jogrend nem volt meg­szilárdulva és a kormány tisztán arra törekedett, hogy azt teljes ere­jével megszilárdítsa. Arra töreke­dett, hogy a nemzet olyan ered­ményeket érjen el a konszolidáció terén, melyek a nemzet érdekében vannak.­­ Sikerült megalkotnia a fö­zbirtokreformot és megindítania pénzügyi teren is a konszolidációt. Az újonnan hivatalba lépett kor­mánynak az a feladata, hogy szilárd politikai irányt adjon a nemzetnek. Az a felad­ta, hogy lehetőleg meg­tisztítsa ezt az irányzatot az itt-ott még hozzátapadó salaktól. (Helyes­lés.) Az a feladata, hogy elvi alapot nyújtson annak a politikának, amelyet a nemzet magáévá tett. Az a feladata, hogy ezt a politikát itt bent a parlamentben megszi­lárdítsa, kint az országban meg­szervezze, népszerűsítse. Tisztelt nemzetgyűlés ! Nem elég ezt mondani, hogy nemzeti, ke­resztény és agrár irányzatot köve­tünk. Meg kell mondani, hogy mit értünk alatta, meg kell mondani, hogy melyek ennek a politikai iránynak a céljai, melyek az esz­közök, melyek az utak és módok, amelyek oda vezetnek, hogy a nemzet ösztönszerűen megtalálja a mega irányét. De ennek az ösz­­tönszerű iránynak kifejezést nem­csak szavakkal, hanem elvekkel, princípiumokkal is adni kell. Mert maga a nemzet még irányt is ke­res. Új politikát kell kezdeni, mert azt a politikát ott, ahol Tisza Ist­ván elhagyta, újra kezdeni nem lehet. (Helyeslés.) A régi jelszavak elévültek. Sok irányzat, mely annak idején diadalmasan haladt előre, ma nem követhető. Megvál­tozott körülöttünk a világ képe, megváltozott idebent az ország képe. Új irányok, új elvek léptek porondra. Ezt az új politikát azon­ban­­össze kell kapcsolni a múlt­tal, össze kell kapcsolni azokkal a nemzeti tradíciókkal, melyeken felépült ennek a nemzetnek, ennek ez országnak, ennek az államnak ez rendje, össze kell kapcsolni azokkal a nagy nemzeti tradíciók­kal, amelyeket ha nem veszünk figyelembe, romba fog dőlni ebben az országban minden. (Általános taps ) Új politikát kell követni. Új politikát kell követnünk, de a régi politika hibái nélkül. — Mindenekelőtt tisztában kell len­nünk azzal, hogy egy nemzet éle­tének vagyunk az őrei. Nem osz­tályoknak, n­ém fétett keze­­knek, nem pártoknak, nem személyi ér­dekeknek, hanem kizárólag a nem­zet érdekének. (Általános taps ) Sittbe kell dobnunk sok minden elvi cafrangot, sok lim-lomot. Erőt kell venni önmagunkon és kikü­szöbölni testünkből azt a mérget, amely lesiklásokra és ennek az országnak a leromlására vezet. (Hé­geslés.) Az ország ő érte régi vágyát, a nemzeti függetlenséget. (Éljenzés és taps ) Ennek a nem­zetnek ehhez a függetlenségéhez minden körülmények között ragasz­kodni kell. (Taps.) Ha új politikát akarunk kezdeni, listáznunk kell a múltat azt, hogy melyek voltak azok a hibák, melyek a mai állapotba taszítottak Ha nézem a múltat Magyarország szomorú leromlását három faktorra vezetem vissza. Az egyik az a történelmi helyzet, melyben 400 éven át voltunk, a másik azok a faji hibák, melyek testünkön és lelkünkön mindig jelentkeztek, a harmadik az az ötven éves idő, amit átéltünk és ameyben saját intelligenciánk nagyobb része gaz­daságilag leromlott és képtelenné vált arra, hogy a politikai feleda­tokat továbbra is úgy megoldja, ahogy eddig hivatásszerűen tette. Megáll­ítpítom, hogy 400 éven ke­resztül d­efenzív politikát folytatott a nemzet. Elvesztette ez idő alatt külpolitikai látókörét. Ennek súlyos és nehéz következményei lettek. A magyar nemzet begubózva, a magyar glóbuson önámításban áti­tatta magát saját ereje és feladata tekintetében. Egy másik követ­kezmény az volt, hogy kifejlődött benne egy jogászi észjárás. Túl­becsültük a nemzeti élet szere­pében az állami életet. De egy nemzet akkor erős és hatalmas, ha a társadalmi élet adja az igazi állami életet, ha van a nemzetnek iniciatíva, ha van mindenkinek munkakedv és erő, ha a nemzet őszintén megbecsülheti a kultúra fejlődését s ha foglalkozik a gaz­dasági élet kiépítésével. A h­arrifedik faktor az az álla­pot, amely előállott akkor, amikor a nemzet intelligenciája gazdasá­gilag megrendülve képtelenné vált azoknak a, politikai feladatoknak a teljesítésér­e, amelyeket teljesí­teni kell ezzel a nemzettel szem­ben, ha a nemzetet vezetni akar­ják. Az volt a bajj, hogy ez a kö­zépbirtokos osztály ahelyett, hogy a kereskedelmi, az ipari és más vállalkozásokban keresett volna életének új fejlődést, a hivatalokba nyomult. A jog mellett erőnek is kell lenni, mert ha erő nincs a jog mellett, akkor érvényesíteni nem lehet. Mit kell tehát csinál­nunk? (Halljuk, halljuk !) Nézetem szerint h­égy­ feladat előtt állunk. Először is meg kell fékeznünk a destrukció minden nemét. A másik feladat kézbe venni a társadalom gyógyítását gazdasági csatornákon keresztül. É­etképes középosztályt kell újból teremteni, még­pedig a gazdasági lehetősé­gek felhasználásával és arra kell törekedni, hogy a gazdatársada­lomban egyfelől helyreállítsuk a harmóniát, másfelől a kisgazda­­társadalmat megerősítsük. Mert a kisgazdatársadalom a kul ura felé haladva és vagyonban gyarapodva majd­ kezébe véve a hatalmat ebben az országban az alapját veti meg annak az egészséges, demokratikus iránynak, amely szükséges. (Taps) A harmadik feladat az, hogy céltudatos kultúr­politikával igyekezzünk a nemzet­ből kiküszöbölni azokat a hibákat, amelyek — sajnos — ennek a nemzetnek tulajdonsága. Ki kell irtani a demagógiát. Növeljük ennek a nemzetnek az ellenálló képességét minden féle demagógiával szemben, mert mind­addig, amíg ez a nemzet elsősor­ban fülét a demagógiának adja, addig ebben az országban igaz; konszolidáció nem lehet. A ne­gyedik feladat : növeljük és te­remtsük meg a nemzeti külpolitika horizontját. A forradalom elmúlt.­­ Legyen vége a forradalmi szellemnek. Ha a forradalmi szellemnek nem tu­dunk véget vetni, akkor az orszá­got nem tudjuk talpra állítani. A szabadságot társadalmi és politi­kai téren vissza kell állítani, mert a szabadság amit őseink megva­lósítottak, csak javára vált a nem­­nemzetnek. A szabadság lehetővé teszi a versenyt és a verseny az­ egyedüli, amely a jó és jobb kö­zött a jobbat hozza felszínre. A szabadság azonban nem egyedüli forrása a haladásnak. A haladás­nak igazi forrása azok a nagy erkölcsi javak, amelyek kiterjed­nek a társadalom minden rétegére A szabadság eszköz, de nem cél A cél a kulturális, erkölcsi hab­­odás. A kettőt együtt kel látnunk És hogy állunk a demokráciával ? A demokrácia biztosítja azt, hogy minden nép­­osztály megtalálja érvényesülését az államban. Nem jelentheti a demokrácia a nyers tömegek uralmát, de nem jelentheti a kisebbség előjogát sem. Az igazi demokrácia biztosítsa az in­elligens osztályoknak a vezetést és bevonja a nép széles rétegeit az állami életbe. Az a következmény folyik ebből hogy lehetőleg a szabadságjogokat helyre­állítsuk, bár őrködjünk afelett, hogy ezeke­­kel a szabadságjogokkál olyan destruktív elemek, amelyek az országot bajba sülyesztették, felül ne kerekedjenek. Itt a cérnára kérdése. A kormány el van szánva arra, hogy a sajtószabadságot a kellő időpontban helyreállítsa. Az időpont pedig akkor jön el, amikor megfelelő sajtóreform útján gon­doskodtunk arról, hogy ez végre­hajtható legyen. A gyülekezési és egyesülésii­ Szabadságjogok tekinteté­ben a kormány el van szánva arra, hogy minden tekin­tetben m­egkísérli ezek helyreállí­tását. A munkássággal szemben a­ kormány a legnagyobb megértést fogja ta­núsítani. A demokráciával összefügg az a három javaslat amellyel a kor­mány rövidesen foglalkozik. Ezek a választójog, a főrendi­házi reform és a közigaz­gatási reform.

Next