Miskolczi Napló, 1921. április (21. évfolyam, 73-97. szám)
1921-04-20 / 88. szám
aal evfolyam, 00, (ö/'/c.) szám Arad köre Előfizetési árak úgy helyben, mint vidékre: Egész évre 440 korona kapható minden Félévre . . 220 korona hírlapárusítónál I Negyedévre 110 korona POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: FEHÉR ÖDÖN KtdítfcJJt'M® , / | Szerkesztőség: MiskolcZ, b I In A lap szellemi közleményei a szerkesztőséghez, kifizetések és hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők figetelen kormány programmja. (Budapest.) Háromnegyed 11 órakor nyitotta meg a nemzetgyűlés mai ülését Rabovszky István elnök. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után kijelenti, hogy a kor Hiányzótól átirat érkezett a távozó miniszterelnök felmentésétől Az átiratot felolvassák. Közben Lufeovich Aladár háznagy vezetésével grf Bethlen Istvánnal az élén bevonul az uj kormány az ülésterembe. Amikor nagyatádi Szabó István a terembe lép, a kisgazdapárt lelkesen meséljen ki. Ezután az elnök felolvastatta a kormányzói kéziratokat, majd jelenti, hogy gróf Bethlen István miniszterelnök kiván szólani. A miniszterelnök beszéde: Gróf Bethlen István miniszterelnök. Minthogy a kormányzó úr előmélóságáról leirat érkezett a nemzetgyűléshez, kérem ezt felolvasni. Vasadi Balogh György jegyző felolvassa a kormányzói kéziratot mely a következőkep hangzik : — Magyarország e nemzetgyűlésének kormányzói üdvözletem. Tisztelt Nemzetgyűlés ! Széki gróf Teleki Pált saját kérelmére minisztrelnöki állásától felmentettem és helyébe gróf Bethlen Istvánt neveztem ki. Isten áldása kisérje a nemzetgyűlés munkásságát a haza javára és dicsőségére. Kelt Budapesten, 1921. évi április 15 én. Horthy sk. gróf Bethlen s t. Ezután gróf Bethlen István miniszterelnök állott fel szólásra és a következőket mondotta : A kormány feladatai: A közvetlen lelépett kormány nagy érdemeket szerzett a nemzet körül azért, mert abban az időben, amikor kormányra lépett, az országban a jogrend nem volt megszilárdulva és a kormány tisztán arra törekedett, hogy azt teljes erejével megszilárdítsa. Arra törekedett, hogy a nemzet olyan eredményeket érjen el a konszolidáció terén, melyek a nemzet érdekében vannak. Sikerült megalkotnia a fözbirtokreformot és megindítania pénzügyi teren is a konszolidációt. Az újonnan hivatalba lépett kormánynak az a feladata, hogy szilárd politikai irányt adjon a nemzetnek. Az a feladta, hogy lehetőleg megtisztítsa ezt az irányzatot az itt-ott még hozzátapadó salaktól. (Helyeslés.) Az a feladata, hogy elvi alapot nyújtson annak a politikának, amelyet a nemzet magáévá tett. Az a feladata, hogy ezt a politikát itt bent a parlamentben megszilárdítsa, kint az országban megszervezze, népszerűsítse. Tisztelt nemzetgyűlés ! Nem elég ezt mondani, hogy nemzeti, keresztény és agrár irányzatot követünk. Meg kell mondani, hogy mit értünk alatta, meg kell mondani, hogy melyek ennek a politikai iránynak a céljai, melyek az eszközök, melyek az utak és módok, amelyek oda vezetnek, hogy a nemzet ösztönszerűen megtalálja a mega irányét. De ennek az ösztönszerű iránynak kifejezést nemcsak szavakkal, hanem elvekkel, princípiumokkal is adni kell. Mert maga a nemzet még irányt is keres. Új politikát kell kezdeni, mert azt a politikát ott, ahol Tisza István elhagyta, újra kezdeni nem lehet. (Helyeslés.) A régi jelszavak elévültek. Sok irányzat, mely annak idején diadalmasan haladt előre, ma nem követhető. Megváltozott körülöttünk a világ képe, megváltozott idebent az ország képe. Új irányok, új elvek léptek porondra. Ezt az új politikát azonbanössze kell kapcsolni a múlttal, össze kell kapcsolni azokkal a nemzeti tradíciókkal, melyeken felépült ennek a nemzetnek, ennek ez országnak, ennek az államnak ez rendje, össze kell kapcsolni azokkal a nagy nemzeti tradíciókkal, amelyeket ha nem veszünk figyelembe, romba fog dőlni ebben az országban minden. (Általános taps ) Új politikát kell követni. Új politikát kell követnünk, de a régi politika hibái nélkül. — Mindenekelőtt tisztában kell lennünk azzal, hogy egy nemzet életének vagyunk az őrei. Nem osztályoknak, ném fétett kezeknek, nem pártoknak, nem személyi érdekeknek, hanem kizárólag a nemzet érdekének. (Általános taps ) Sittbe kell dobnunk sok minden elvi cafrangot, sok lim-lomot. Erőt kell venni önmagunkon és kiküszöbölni testünkből azt a mérget, amely lesiklásokra és ennek az országnak a leromlására vezet. (Hégeslés.) Az ország ő érte régi vágyát, a nemzeti függetlenséget. (Éljenzés és taps ) Ennek a nemzetnek ehhez a függetlenségéhez minden körülmények között ragaszkodni kell. (Taps.) Ha új politikát akarunk kezdeni, listáznunk kell a múltat azt, hogy melyek voltak azok a hibák, melyek a mai állapotba taszítottak Ha nézem a múltat Magyarország szomorú leromlását három faktorra vezetem vissza. Az egyik az a történelmi helyzet, melyben 400 éven át voltunk, a másik azok a faji hibák, melyek testünkön és lelkünkön mindig jelentkeztek, a harmadik az az ötven éves idő, amit átéltünk és ameyben saját intelligenciánk nagyobb része gazdaságilag leromlott és képtelenné vált arra, hogy a politikai feledatokat továbbra is úgy megoldja, ahogy eddig hivatásszerűen tette. Megállítpítom, hogy 400 éven keresztül defenzív politikát folytatott a nemzet. Elvesztette ez idő alatt külpolitikai látókörét. Ennek súlyos és nehéz következményei lettek. A magyar nemzet begubózva, a magyar glóbuson önámításban átitatta magát saját ereje és feladata tekintetében. Egy másik következmény az volt, hogy kifejlődött benne egy jogászi észjárás. Túlbecsültük a nemzeti élet szerepében az állami életet. De egy nemzet akkor erős és hatalmas, ha a társadalmi élet adja az igazi állami életet, ha van a nemzetnek iniciatíva, ha van mindenkinek munkakedv és erő, ha a nemzet őszintén megbecsülheti a kultúra fejlődését s ha foglalkozik a gazdasági élet kiépítésével. A harrifedik faktor az az állapot, amely előállott akkor, amikor a nemzet intelligenciája gazdaságilag megrendülve képtelenné vált azoknak a, politikai feladatoknak a teljesítésére, amelyeket teljesíteni kell ezzel a nemzettel szemben, ha a nemzetet vezetni akarják. Az volt a bajj, hogy ez a középbirtokos osztály ahelyett, hogy a kereskedelmi, az ipari és más vállalkozásokban keresett volna életének új fejlődést, a hivatalokba nyomult. A jog mellett erőnek is kell lenni, mert ha erő nincs a jog mellett, akkor érvényesíteni nem lehet. Mit kell tehát csinálnunk? (Halljuk, halljuk !) Nézetem szerint hégy feladat előtt állunk. Először is meg kell fékeznünk a destrukció minden nemét. A másik feladat kézbe venni a társadalom gyógyítását gazdasági csatornákon keresztül. Éetképes középosztályt kell újból teremteni, mégpedig a gazdasági lehetőségek felhasználásával és arra kell törekedni, hogy a gazdatársadalomban egyfelől helyreállítsuk a harmóniát, másfelől a kisgazdatársadalmat megerősítsük. Mert a kisgazdatársadalom a kul ura felé haladva és vagyonban gyarapodva majd kezébe véve a hatalmat ebben az országban az alapját veti meg annak az egészséges, demokratikus iránynak, amely szükséges. (Taps) A harmadik feladat az, hogy céltudatos kultúrpolitikával igyekezzünk a nemzetből kiküszöbölni azokat a hibákat, amelyek — sajnos — ennek a nemzetnek tulajdonsága. Ki kell irtani a demagógiát. Növeljük ennek a nemzetnek az ellenálló képességét minden féle demagógiával szemben, mert mindaddig, amíg ez a nemzet elsősorban fülét a demagógiának adja, addig ebben az országban igaz; konszolidáció nem lehet. A negyedik feladat : növeljük és teremtsük meg a nemzeti külpolitika horizontját. A forradalom elmúlt. Legyen vége a forradalmi szellemnek. Ha a forradalmi szellemnek nem tudunk véget vetni, akkor az országot nem tudjuk talpra állítani. A szabadságot társadalmi és politikai téren vissza kell állítani, mert a szabadság amit őseink megvalósítottak, csak javára vált a nemnemzetnek. A szabadság lehetővé teszi a versenyt és a verseny az egyedüli, amely a jó és jobb között a jobbat hozza felszínre. A szabadság azonban nem egyedüli forrása a haladásnak. A haladásnak igazi forrása azok a nagy erkölcsi javak, amelyek kiterjednek a társadalom minden rétegére A szabadság eszköz, de nem cél A cél a kulturális, erkölcsi habodás. A kettőt együtt kel látnunk És hogy állunk a demokráciával ? A demokrácia biztosítja azt, hogy minden néposztály megtalálja érvényesülését az államban. Nem jelentheti a demokrácia a nyers tömegek uralmát, de nem jelentheti a kisebbség előjogát sem. Az igazi demokrácia biztosítsa az inelligens osztályoknak a vezetést és bevonja a nép széles rétegeit az állami életbe. Az a következmény folyik ebből hogy lehetőleg a szabadságjogokat helyreállítsuk, bár őrködjünk afelett, hogy ezekekel a szabadságjogokkál olyan destruktív elemek, amelyek az országot bajba sülyesztették, felül ne kerekedjenek. Itt a cérnára kérdése. A kormány el van szánva arra, hogy a sajtószabadságot a kellő időpontban helyreállítsa. Az időpont pedig akkor jön el, amikor megfelelő sajtóreform útján gondoskodtunk arról, hogy ez végrehajtható legyen. A gyülekezési és egyesülésii Szabadságjogok tekintetében a kormány el van szánva arra, hogy minden tekintetben megkísérli ezek helyreállítását. A munkássággal szemben a kormány a legnagyobb megértést fogja tanúsítani. A demokráciával összefügg az a három javaslat amellyel a kormány rövidesen foglalkozik. Ezek a választójog, a főrendiházi reform és a közigazgatási reform.