Miskolczi Napló, 1921. június (21. évfolyam, 121-145. szám)
1921-06-11 / 130. szám
2 Megalakult a Túrán Nemzetség Miskolczon. (Saját tudósítónktól). Rokontalannak hirdette, tudatta magát a magyar ezer éven át s a megcsonkítás, megalázások szomorú idejének kellett eljönnie, hogy ráeszméljen, elhigyje, hogy elkezdje tanulni : milliós testvérnépek élnek Ázsia és tévéins tudnak a magyarról és szeretik és tisztelik a magyart, mint a legnyugatibb turáni népet. A turáni öntudat már régen él és munkál az ázsiai testvérépeknél s a régi Oroszország területén élőknél például már a háború előtt 128 lap állott a turánizmus szolgálatában '•—, csak a magyar társtalan, az egyedülállónak hitt nem akart tudni a szláv, a germán tenger közepén rokonairól, akikről csak anynyit tudott, hogy vannak köztük a kutyafejű tatárok is. A Magyarországi Turáni Szövetség hát azt tűzte ki zászlajára, hogy leküzdi ezt a magyar közönyt, hogy elterjeszti, közkinccsé teszi a büszke és munkás önérzetet adó turáni eszmét. A miskolczi zászlóbontás csütörtök este 18 órakor volt a ref. főgimnázium tanácstermében. A népes értekezletet Szánthó Bertalan dr. tb. igazgató főorvos üdvözölte s felkérte Teleky Géza törzstagot, hogy a központ megbízásából ismertesse a turánizmust. Teleky Géza a turáni népek Magyarországhoz való ragaszkodásáról beszél. Japán egy egyetemi tanárt küldött Budapestre, hogy felállítsa a japán tanszéket s kinyilatkoztatta készségét, hogy ahány magyar tanárt küldünk mi Japánba, ugyanannyit küldenek ők is hozzánk. A finn tanerők kezdeményezésére a finn és magyar tanerők nagy kongresszust tartanak a nyáron Helsinkiben (Helsingfors) s a nagy finn lapokban az összetartozás ápolására állandó rovat van ezzel a címmel : Ukari ja Saomi (Magyarország és Finnország). A tatárok, akik éppen nem kutyafejűek, amint felszabadultak az orosz iga alól s önálló állami életet élhettek, kijelentették, hogy külpolitikájuknak alapja a magyarság felé való orientálódás. A tatárság egyébként egyik legintelligensebb népe a volt orosz birodalomnak; két hires egyetemük van s kezükben volt az orosz kereskedelem és ipar jelentős része. A Szövetség állandó és munkás érintkezésben van a tatárok budapesti megbízottjával. — Eddig — fejezte be szavait Teleky Géza — harcoltunk, védtük a Nyugatot s a fizetség: Csonka Magyarország. Keletre eddig csak a vengerkák mentek. A Magyarországi Turán Szövetségnek most az a célja, hogy visszafordítsa a magyarság figyelmét Keletre, hogy a rokonnépekhez irányítsa a magyar értelmiség, a tudomány, ipar és kereskedelem feleslegét. A turánizmus melegágya a magyar irredenta gondolatnak a turáni testvérekkel való gazdasági és kulturális kapcsolat megteremtése által. Teleky Géza tetszéssel fogadott beszéde után Kozma Ferenc ismertette a Szövetség, illetve a miskolczi csoport, a Miskolczi Turáni Nemzetség alapszabálytervezetét és ügyrendjét, amelyet elfogadva, kimondták a megalakulást. Ezután húsz tagú jelölőbizottságot alakítottak s megbízták, hogy a régi ősmagyar elnevezéssel megjelölt tisztségek betöltésére s a a végleges megalakulásra tegyenek javaslatot. Az értekezlet végén felolvasták a központ levelét, amelyben aziránt érdeklődnek, hogy mikor lehetne megtartani Miskolczon a tervezett turáni ünnepséget. Az ünnepségen résztvenne Enis bey, budapesti török alkonzul hatodmagával és tíz török tanuló, a bulgár konzulátus két tagja és öt bulgár tanuló, egy japán, két finn és két tatár megbízott s a Turán Szövetség vezetősége. Zábrátzky György kanonok, Szentpáli István polgármester, Zsóry György alispán, Újhelyi Sándor máv. főfelügyelő, Görgey László főjegyző és mások felszólalása után az értekezlet nem döntött a miskolczi turáni ünnepségek ügyében. MISKOLCZI NAPLÓ Szombat, június 11 Fekete magyar ruhát viselnek Erdélyben a leányok. (Saját tudósítónktól.) Egy menekült úriasszony, aki Miskolczról Erdélybe utazott és megjárta Aradot, Tövist, Gyulafehérvárt és Kolozsvárt, a napokban visszaérkezett Miskolczra s erdélyi tapasztalatairól a következőket mondta a Miskolczi Napló munkatársának: Magyar csendőr — oláh baka. Érdekes és jellemző jelenetnek voltam tanúja a lökösházai határon, ahol oláh katonai igazolás nélkül szökött át valaki. Az egyik oláh baka azonnal lekapta fegyverét s utána lőtt. A golyó úgyszólván közöttünk, az utasok fülei mellett süvített el. Mögöttem állt egy magyar csendőrőrmester, szép szál ember. Elfutotta a méreg, ráordított az oláh bakára : — Vigyázz ! az apád... És leszidta csúnyán. Magyarosan. A legenyhébb kifejezés az volt, hogy : büdös oláh, te marha és igy tovább, már ahogy a magyar keserűség diktálta. Az oláh baka meg először nagyot nézett, aztán riadtan haptákba vágta magát, forschriftosan és hallgatott, egy kukkot sem mert szólni. És amikor befejezte a mondókáját a magyar katona, tisztelgett szabályelűen az oláh és sunyin elkotródott az őrmester szemei elől. C F. R. A vasúti közlekedés a megszállott területen csak a fővonalakon tűrhető, a mellékvonalakon botrányosan rossz. Az oláhok az elrablott vasúti kocsikon, mozdonyokon még semmi javítást nem eszközöltek. Csak annyit, hogy a Máv. felírást mindenütt oláhra fordították : C. F. R. De a festékük is rossz és sok helyütt kibúvik alóla a régi felírás. Hogy a fővonalakon a közlekedés elég jól funkcionál, az a magyar vasutasoknak köszönhető. Meg kell jegyezni, hogy minden mozdonyvezető magyar ember. Az állomások éppúgy, mint a városok a román kultúra bélyegét, a piszkos elhagyatottságot hordják magukon. A magyaroktól elrabolt vasúti kocsik ott hevernek rozsdásan a síneken, senki sem törődik vele, hagyják ott veszni. Kolozsváron Erdély fővárosában megkezdték a Fellegváron a román királyi palota terveinek elkészítését. Az összes körülötte levő villákat már le is foglalták a királyi udvar személyzete számára. — A román színielőadások még az ingyen jegyek mellett is, — mert minden tisztviselő kap ingyen színházjegyet — állandóan üres házak mellett folynak le. Annál népesebbek a magyar nyelvű előadások. Gyulafehérváron 2000 ember dolgozik a koronázótemplom felépítésén. A koronázás szeptember 24-én lesz. A templom felépítéséhez szükséges területet és szép kertet a románok Muluth püspöktől egyszerűen elvették. Ugyancsak itt, „Alba Julián“ folyt le május 23-án az egyesülési ünnep, a „Nagyromániához“ való kétéves csatlakozás emlékére. A magyar lakosság — dacára a román hatóságok erőszakoskodásainak — az ünneplésen teljes passzivitással szerepelt. Tövisen láttam a román királyt, aki a koronázási templom munkálatainak megtekintésére utazott Gyulafehérvár felé. Magától értetődik, hogy a román király a már termes kocsijában utazott. Aradon mintegy 180 vagyonlakó család menekült várakozik, hogy Magyarországba utazhasson. Magyarország főképp azért nem akarja beengedni őket, mert nagyon sok olyan tisztviselő is van közöttük, akik letették a románoknak a hűségesküt. A hangulat egész Erdélyben rendkívüli nyomott. A legpregnánsabban talán a magyar leányok fejezik ki az erdélyi magyarság hangulatát azáltal, hogy fekete magyar ruhában járnak. Ez az elkeseredett hangulat azonban nemcsak a magyarok körében észlelhető, hanem az erdélyi román intelligencia körében is, amelyet a nagyrománok teljesen negligálnak és a hivatalokat is mindenféle nagyromán csőcselékkel töltik be. A parasztság körében viszont a földreform miatt van nagy forrongás és nem lehetetlen, hogy ez könnyen lázadásra vezet. Jellemző a románok félénkségére és túlzott óvatosságára, hogy mindenkiben kémet látnak és minden Erdélybe utazó magyar nőtől megkérdik : Tiszta férje? Nemcsak a magyarok, de maguk a románok is megvannak arról győződve, hogy a helyzet felborul és a román uralmat felváltja majd az igazi jogos uralom. A tisztviselők már három hónapja nem kapnak fizetést. „Szerezzenek másképp“ mondják a sürgetésekre a román mérvadó tényezők. A román kormány csak a tisztviselőket, katonákat és a nagyszámú besúgókat fizeti. Drágaság nincs Erdélyben Mindenki fehér kenyeret eszik. A fehér liszt kilója 3 lei, zsirló lei, hús 4 8 lei cukor 17 lei. A ruhaárak a koronára átszámítva is olcsóbbak a magyarországiaknál. A kereskedelem a túlprodukció következtében szinte pang. Románia nem tudja elhelyezni iparcikkeit, mert Magyarország nem engedi be. Ha az az állapot továbbra is így tart, akkor a román ipar és kereskedelem teljes csődnek néz elébe. Csak fában van Magyarországra élénk kivitel. Egészben véve az erdélyi lakosság nincs megelégedve a jelenlegi állapotokkal és türelmetlen, váró pillantásokkal tekint Nyugat felé, hogy nem bukkan-e fel valahol ott a királyhágón egy egy sastoll... Sebestyén és Neményi feltételeit ismertette a tanács mai ülésén Hodobiy Sándor dr. h.polgármester. Megemlítette, hogy ingyen fűtést és világítást kért Sebestyén Géza a várostól és ezzel szemben hat százalékos vigalmi adót ajánlott fel. Ilyen körülmények között — fejtegette a h. polgármester — a fűtés és világítás a mostani viszonyok mellett 420 000 koronába kerülne egész szezonon keresztül. Ebből a világítás 160 000 koronát tenne ki, miután azonban Sebestyén feltételeinek elfogadása esetén a színház mint középület 50 százalékos engedménnyel kapná a villamos áramot, ez a költség felére — 80.000 koronára — csökkenne le. Lehet számítani arra is, hogy a fűtőanyagok ára az őszre szintén felére esik, így Sebestyén feltételeinek teljesítése 210.000 korona terhet róna a városra. A hat százalékos vigalmi adó, a mostani helyárakat véve alapul, 156.000 koronát tenne ki telt házak esetén. A város tehát körülbelül 60.000 koronát áldozna a javításoknál, tatarozásoknál felmerült költségek mellett a színházra. A tanács foglalkozott Neményi László beadványával is, aki a központi fűtés megépítését kérte a színház épületében. A tanács véleménye azonban az volt, hogy az olyan horibilis kiadást jelentene, hogy ilyen beruházást inkább el kell halasztani az új, modern, megfelelő befogadóképességű színházépület megépítéséig. msmmammammtmasmammtmmmmtmam — Dr. Rácz György gondnokság alá helyezése. Dr. Kalocsay Kálmán táblabíró tanácsa ma délelőtt hozzájárult ahhoz, hogy dr. Rácz György gondnokság alá helyeztessék és ideiglenes gondnokul dr. Kovács Kálmán ügyvédet rendelte ki. Zempléni OLÁH PALI a felvidéki híres cigányprímás teljes zenekarával f. hó 11-én kezdi hangversenyét a pannoniai kávéházban Állandó hideg büffé! Hűsítő italok! Fagylalt különlegességek! Saját töltésű tisztán kezelt hegyaljai borok! Pontos kiszolgálás!