Miskolczi Napló, 1921. június (21. évfolyam, 121-145. szám)

1921-06-11 / 130. szám

2 Megalakult a Túrán Nemzetség Miskolczon. (Saját tudósítónktól). Rokontalan­nak hirdette, tudatta magát a ma­gyar ezer éven át s a megcsonkí­tás, megalázások szomorú idejének kellett eljönnie, hogy ráeszméljen, elhigyje, hogy elkezdje tanulni : mil­liós testvérnépek élnek Ázsia és tévéin­s tudnak a magyarról és szeretik és tisztelik a magyart, mint a legnyugatibb turáni népet. A turáni öntudat már régen él és munkál az ázsiai testvérépeknél s a régi Oroszország területén élők­nél például már a háború előtt 128 lap állott a turánizmus szolgálatá­ban '•—, csak a magyar társtalan, az egyedülállónak hitt nem akart tudni a szláv, a germán tenger kö­zepén rokonairól, akikről csak any­­nyit tudott, hogy vannak köztük a kutyafejű tatárok is. A Magyarországi Turáni Szö­vetség hát azt tűzte ki zászlajára, hogy leküzdi ezt a magyar közönyt, hogy elterjeszti, közkinccsé teszi a büszke és munkás önérzetet adó turáni eszmét. A miskolczi zászlóbontás csü­törtök este 18 órakor volt a ref. főgimnázium tanácstermében. A né­pes értekezletet Szánthó Bertalan dr. tb. igazgató főorvos üdvözölte s felkérte Teleky Géza törzstagot, hogy a központ megbízásából is­mertesse a turánizmust. Teleky Géza a turáni népek Magyarországhoz való ragaszkodá­sáról beszél. Japán egy egyetemi tanárt küldött Budapestre, hogy felállítsa a japán tanszéket s ki­nyilatkoztatta készségét, hogy ahány magyar tanárt küldünk mi Japánba, ugyanannyit küldenek ők is hoz­zánk. A finn tanerők kezdeménye­zésére a finn és magyar tanerők nagy kongresszust tartanak a nyá­ron Helsinkiben (Helsingfors) s a nagy finn lapokban az összetarto­zás ápolására állandó rovat van ez­zel a címmel : U­kari ja Saomi (Magyarország és Finnország). A tatárok, akik éppen nem kutyafejűek, amint felszabadultak az orosz iga alól s önálló állami életet élhettek, kijelentették, hogy külpolitikájuknak alapja a magyarság felé való orien­tálódás. A tatárság egyébként egyik legintelligensebb népe a volt orosz birodalomnak; két hires egyetemük van s kezükben volt az orosz ke­reskedelem és ipar jelentős része. A Szövetség állandó és munkás érintkezésben van a tatárok buda­pesti megbízottjával. — Eddig — fejezte be szavait Teleky Géza — harcoltunk, védtük a Nyugatot s a fizetség: Csonka Magyarország. Keletre eddig csak a vengerkák mentek. A Magyar­­országi Turán Szövetségnek most az a célja, hogy visszafordítsa a magyarság figyelmét Keletre, hogy a rokonnépekhez irányítsa a magyar értelmiség, a tudomány, ipar és kereskedelem feleslegét. A turániz­mus melegágya a magyar irredenta gondolatnak a turáni testvérekkel való gazdasági és kulturális kapcso­lat megteremtése által. Teleky Géza tetszéssel fogadott beszéde után Kozma Ferenc ismer­tette a Szövetség, illetve a miskol­czi csoport, a Miskolczi Turán­i Nemzetség alapszabálytervezetét és ügyrendjét, amelyet elfogadva, ki­mondták a megalakulást. Ezután húsz tagú jelölőbizottsá­got alakítottak s megbízták, hogy a régi ősmagyar elnevezéssel meg­jelölt tisztségek betöltésére s a a végleges megalakulásra tegyenek javaslatot. Az értekezlet végén felolvasták a központ levelét, amelyben aziránt érdeklődnek, hogy mikor lehetne megtartani Miskolczon a tervezett turáni ünnepséget. Az ünnepségen résztvenne Enis bey, budapesti tö­rök alkonzul hatodmagával és tíz török tanuló, a bulgár konzulátus két tagja és öt bulgár tanuló, egy japán, két finn és­­ két tatár meg­bízott s a Turán Szövetség veze­tősége. Zábrátzky György kanonok, Szent­­páli­ István polgármester, Zsóry György alispán, Újhelyi Sándor máv. főfelügyelő, Görgey László főjegyző és mások felszólalása után az értekezlet nem döntött a mis­kolczi turáni ünnepségek ügyében. MISKOLCZI NAPLÓ Szombat, június 11 Fekete magyar ruhát viselnek Erdélyben a leányok. (Saját tudósítónktól.) Egy mene­kült úriasszony, aki Miskolczról Erdélybe utazott és megjárta Ara­­dot, Tövist, Gyulafehérvárt és Ko­­lozsvárt, a napokban visszaérkezett Miskolczra s erdélyi tapasztalatai­ról a következőket mondta a Mis­kolczi Napló munkatársának: Magyar csendőr — oláh baka. Érdekes és jellemző jelenetnek voltam tanúja a lökösházai határon, ahol oláh katonai igazolás nélkül szökött át valaki. Az egyik oláh baka azonnal lekapta fegyverét s utána lőtt. A golyó úgyszólván kö­zöttünk, az utasok fülei mellett sü­vített el. Mögöttem állt egy magyar csendőrőrmester, szép szál ember. Elfutotta a méreg, ráordított az oláh bakára : — Vigyázz ! az apád... És leszidta csúnyán. Magyarosan. A legenyhébb kifejezés az volt, hogy : büdös oláh, te marha és igy tovább, már ahogy a magyar keserűség diktálta. Az oláh baka meg először na­gyot nézett, aztán riadtan haptákba vágta magát, forschriftosan és hall­gatott, egy kukkot sem mert szólni. És amikor befejezte a mondókáját a magyar katona, tisztelgett sza­­bályelűen az oláh és sunyin el­­kotródott az őrmester szemei elől. C F. R. A vasúti közlekedés a megszál­lott területen csak a fővonalakon tűrhető, a mellékvonalakon botrá­nyosan rossz. Az oláhok az elrab­lott vasúti kocsikon, mozdonyokon még semmi javítást nem eszközöl­tek. Csak annyit, hogy a Máv. fel­írást mindenütt oláhra fordították : C. F. R. De a festékük is rossz és sok helyütt kibúvik alóla a régi felírás. Hogy a fővonalakon a közleke­dés elég jól funkcionál, az a ma­gyar vasutasoknak köszönhető. Meg kell jegyezni, hogy minden moz­donyvezető magyar ember. Az állo­mások éppúgy, mint a városok a román kultúra bélyegét, a piszkos elhagyatottságot hordják magukon. A magyaroktól elrabolt vasúti ko­csik ott hevernek rozsdásan a síne­ken, senki sem törődik vele, hagyják ott veszni. Kolozsváron Erdély fővárosában megkezdték a Fellegváron a román királyi palota terveinek elkészítését. Az összes körülötte levő villákat már le is fog­lalták a királyi udvar személyzete számára. — A román színielőadások még az ingyen jegyek mellett is, — mert minden tisztviselő kap ingyen szín­házjegyet — állandóan üres házak mellett folynak le. Annál népeseb­bek a magyar nyelvű előadások. Gyulafehérváron 2000 ember dol­gozik a koronázótemplom felépítésén. A koronázás szeptem­ber 24-én lesz. A templom felépí­téséhez szükséges területet és szép kertet a románok Mu­­­luth püspök­től egyszerűen elvették. Ugyancsak itt, „Alba Julián“ folyt le május 23-án az egyesülési ünnep, a „Nagy­­romániához“ való kétéves csatla­kozás emlékére. A magyar lakosság — dacára a román hatóságok erő­szakoskodásainak — az ünneplésen teljes passzivitással szerepelt. Tövisen láttam a román királyt, aki a koro­názási templom munkálatainak meg­tekintésére utazott Gyulafehérvár felé. Magától értetődik, hogy a román király a már­ termes kocsijá­ban utazott. Aradon mintegy 180 vagyonlakó család menekült várakozik, hogy Magyar­­országba utazhasson. Magyarország főképp azért nem akarja beengedni őket, mert nagyon sok olyan tiszt­viselő is van közöttük, akik letették a románoknak a hűségesküt. A hangulat egész Erdélyben rendkívüli nyomott. A legpregnán­sabban talán a magyar leányok fejezik ki az erdélyi magyarság hangulatát azáltal, hogy fekete magyar ruhában járnak. Ez az elkeseredett hangulat azonban nemcsak a magyarok kö­rében észlelhető, hanem az erdélyi román intelligencia körében is, a­melyet a nagyrománok teljesen negligálnak és a hivatalokat is mindenféle nagyromán csőcselékkel töltik be. A parasztság körében viszont a földreform miatt van nagy forrongás és nem lehetetlen, hogy ez könnyen lázadásra vezet. Jellemző a románok félénkségére és túlzott óvatosságára, hogy min­denkiben kémet látnak és minden Erdélybe utazó magyar nőtől meg­kérdik : Tiszt­a férje? Nemcsak a magyarok, de maguk a románok is megvannak arról győ­ződve, hogy a helyzet felborul és a román uralmat felváltja majd az igazi jogos uralom. A tisztviselők már három hónapja nem kapnak fizetést. „Szerezzenek másképp“ mondják a sürgetésekre a román mérvadó tényezők. A román kor­mány csak a tisztviselőket, katoná­kat és a nagyszámú besúgókat fi­zeti. Drágaság nincs Erdélyben Mindenki fehér kenyeret eszik. A fehér liszt kilója 3 lei, zsir­ló lei, hús 4 8 lei cukor 17 lei. A ruha­árak a koronára átszámítva is olcsóbbak a magyarországiaknál. A kereskedelem a túlprodukció következtében szinte pang. Románia nem tudja elhelyez­ni iparcikkeit, mert Magyarország nem engedi be. Ha az az állapot továbbra is így tart, akkor a román ipar és kereskedelem teljes csőd­nek néz elébe. Csak fában van Magyarországra élénk kivitel.­­ Egészben véve az erdélyi la­kosság nincs megelégedve a jelen­legi állapotokkal és türelmetlen, váró pillantásokkal tekint Nyugat felé, hogy nem bukkan-e fel valahol ott a királyhágón egy egy sastoll... Sebestyén és Neményi feltételeit ismertette a tanács mai ülésén Ho­­dob­iy Sándor dr. h.­polgármester. Megemlítette, hogy ingyen fűtést és világítást kért Sebestyén Géza a vá­rostól és ezzel szemben hat száza­lékos vigalmi adót ajánlott fel. Ilyen körülmények között — fej­tegette a h. polgármester — a fűtés és világítás a mostani viszonyok mellett 420 000 koronába kerülne egész szezonon keresztül. Ebből a világítás 160 000 koronát tenne ki, miután azonban Sebestyén feltéte­leinek elfogadása esetén a színház mint középület 50 százalékos­­ en­gedménnyel kapná a villamos ára­mot, ez a költség felére — 80.000 koronára — csökkenne le. Lehet számítani arra is, hogy a fűtő­anyagok ára az őszre szintén felére esik, így Sebestyén feltételeinek tel­jesítése 210.000 korona terhet róna a városra. A hat százalékos vigalmi adó, a mostani helyárakat véve alapul, 156.000 koronát tenne ki telt há­zak esetén. A város tehát körülbe­lül 60.000 koronát áldozna a javí­tásoknál, tatarozásoknál felmerült költségek mellett a színházra. A tanács foglalkozott Neményi László beadványával is, aki a köz­ponti fűtés megépítését kérte a színház épületében. A tanács vé­leménye azonban az volt, hogy az olyan horibilis kiadást jelentene, hogy ilyen beruházást inkább el kell halasztani az új, mo­dern, megfelelő befogadóké­pességű színházépület megépíté­séig. ­msmmammammtmasmammtmmmmtmam — Dr. Rácz György gond­nokság alá helyezése. Dr. Ka­locsay Kálmán táblabíró tanácsa ma délelőtt hozzájárult ahhoz, hogy dr. Rácz György gondnokság alá helyeztessék és ideiglenes gondno­kul dr. Kovács Kálmán ügyvédet rendelte ki. Zempléni OLÁH PALI a felvidéki híres cigányprímás teljes zenekarával f. hó 11-én kezdi hangversenyét a pannoniai kávéházban Állandó hideg büffé! Hűsítő italok! Fagylalt különlegességek! Saját töltésű tisztán kezelt hegyaljai borok! Pontos kiszolgálás!

Next