Miskolci Napló, 1925. augusztus (25. évfolyam, 173-195. szám)

1925-08-19 / 186. szám

Szerda, 15125 augusztus hó 19. 4 MISKOLCI NAPLÓ Leánykereskedők osztrák lányokat csempésznek Ausztriából Magyarországba (?) A burgenlandi tartomány­főnök jelentése a bécsi rendőrséghez . Mr. S. Cohen, a Népszövetség leánykereskedelem elleni bizottságának tagja szenzációs részleteket mesél el a nem­zetközi leánykaldrok őseim erről " Bécs, augusztu 18. (A Miskolci Napló bécsi szer­kesztősé­gsét­ől.) A burgienslaindi tar­tomány­főnökség a m­inlap értesí­tésüt kiídott a bécsi remdőri igazga­­tóságnak, hogy­ az u­tóbbi időben Stájerországból és Karinti­­áiból rendkívül sok siab­ad leány lépi át a magyar határt férfiak kíséreté­ben. Ezek a lányok Magyarorszá­gon állás­hoz akarnak jutni, azon­ban gyakran leánykereskedők kar­mai közé kerülnek. A bécsii rendőr igazgatóság a je­lentés ügyében elrendelte a leg­szigorúbb vizsgálatot. Miként ismeretes, a Népszövet­ség is az egész világra, kiterjedő mozgalmat indított a leánykeres­kedelem leküzdésére. Külön bizott­ság alakult ebből a­ célból­ a Nép­­szövetség kebelében. Ennek a bi­zottságnak egyik tagja, Mr. S. Co­hen, most Bécs­ben tartózkodik és nagyon érdekes, szenzációkban bő­velkedő nyilatkozatot tett a nem­zetközi leánykufárok üzelmeiről. — A bábom utáni viszonyok mondotta — lényegesen különböz­nek a háború előtti állapotoktól. Elsősorban feltűnik Németország és Franciaország előnyomulása a nemzetközi le­ánykereskedelem statisztikájá­ban. Anom­ban­ alig van ország Euró­pában, amelyben a leánykereske­delem ne virágzana. A rossz gaz­dasági viszonyok a leánykereske­delmet akut betegséggé avatták. A nyomás a l­eánykereskedő legjobb ügynöke. Ausztriában valamiivel jobbak a viszonyok ezen a téren, mint a többi középeurópai álla­mok twin , javult a helyzet a háború előtti állapotokhoz képest Magyar­­országon és a Balkánon is, azon­ban még mindig ezekből az orszá­gokból­ rekrutálódik a hafárok ál­dozatainak egy jelentékeny része.­­ A leánykereskedők beszerzé­si centrumai továbbra is a kelet­­európai államok maradtak. Orosz­országból minősenek meg­biztható adataiink, tudjuk azonban, hogy a török és kissázsiai leánykereskedők Oroszországban ,,fedezik szükség­leteiket­“. A leánykereskedők Eldorádója Le­n­gyelország. A piszokban és nyomorban fel­nőtt leányok­­fantáziája könnyen felcsigázható. A kereskedők gyak­ran 12—14 éves leányokat csábíta­nak el. Némelykor még formális házasságot is kötnek áldozatukkal, hogy könnyebben félrevezethessék és megszöktethessék őket. Az eskü­vő után következik a kárhozatos nászút, amelyről nincsen visszaté­rés. Mivel a népesség nem helyez súlyt a­ polgári házasságra és ez egyébként sem kötelező, a gazem­berek munkája igen keményű.­­ Az „árunak“ az egész vilá­gon vannak vevői. Kisá­zisia, a Bal­kán és a nagy kikötővárosok mu­lat­óihelyei mindig friss árat vásá­­rol­ maik. A világvárosok mulatóhe­lyei, tele vannak külföldi leányok­kal. A főpiacot azonban mégis Délamerika, Egyiptom és Kína ké­pezik. Gyakran előfordul, hogy ki­vándorló fiatal asszonyok, akik valamilyyn oknál fogva, nem szán­hattanak paadra Amerikában, az eu­rópai kikötőbe való visszautazá­sukkor leánykereskedők áldozatai lesznek. • — A Balkán kü­lön fejezetet ké­pez a­ nem­zetközi leánykereskede­­lemibem. — Habár ma már az erőszakos szö­ktetés esetei ritkák, mégsem szabad a közvéleményt megnyug­tatni azzal, hogy a leányok önként mennek az ügynökökkel. A kérdés ugyanis az, hogy mit nevezünk önkéntesnek ? Az összes eddigi ellenintézkedé­sek a leánykereskedelemmel szemben elégteleneknek és meg nem felelőknek bizonyultak. Nemzetközi egyezmények és ha­tósági ellenőrzések sohasem vet­hetnek véget a leánykereskedelem­nek. Az egyetlen hatékony eszköz: a leányok munkára való nevelése, a női munkaerő megfelelő értéke­lése és a tömegnyomor enyhítése.­­ Ma csak a baj még inkább va­lló ter­jedését akadályozhatjuk meg. A leánykereskedelem ellenii küzde­lem már egy fél évszázad óta tart, százszámra alakultak egyesületek, a detektívek egész serege foglalko­zik vele és az eredmény ennek el­lenére m­inimá­lis.­­ A Népszövetség bizottsága a leán­ykereskedel­em leküzdésére 1923 -ben alakult Genf­ben 33 álla­m, az egyes hitfelekezetek és a nem­zetközi női szövetség részvételével. Elhatároztuk a vasutak, hajók és kikötők ellenőrzését, munkanyil­ván­tartókat állítottutunk fel asszo­nyok számára, és határozatot hoz­tunk arra vonatkozólaag, hogy mu­­latóhelyek nem vehetnek fel kül­földi leányokat és asszonyokat. A birtokunkban levő dokumentumok igazolják, hogy a nemzetközi leánykereskedők összeköttetésben állanak egy­mással. Azonban oly rendkívül ravaszul dolgoznak, hogy igen nehéz elcsíp­ni őket. Gyakran hetekig elzárva tartják áldozataikat, borzalmas módon kínozzák, mílg ellenállásuk megtörik. Az emberiség legnagyobb sze­gyem, hogy ilyen dolgok még ma is meg­történhetnek ! — fejezte be elké­pesztő részleteket tarta­lm­azó fejte­getéseit Mr­. S. Cohen, akinek nyi­latkozata megérdemli a legnagyobb nyilvánosságot, mivel csakis a ve­­szélyek állandó por­traktállásával lehet, a tömegeket felviilágosítani s a kufárok ellen küzdeni. OHHH, AZOK A TISZAI ERKÖLCSÖK !.. . A szegedi rendőrség motorcsornakon üldözi a fürdőtrikót és a rövid úszóruhát Tizenöt tiszai strandolót büntetnek Szegeden köz­szemérem elleni kihágás miatt Szeged, augusztus 18. (A Miskolci Napló szegedi mun­katársától.) A szegedi állh­amre­nd­­őrség a strandisszezon kezdetén­ a legszigorúbb rendszabályokat lép­tette életbe a tiszai fürdő­zés te­rén. Szinte korlátozzák ezek a ren­delkezések a pihenni és üdülni vá­gyók nyaralását és olyan új ren­d­et teremtettek meg, amilyenre az egész világon alig akad példa. A külföldön számos helyen van­nak sokszorosan látogat­ot­tabb für­dőhelyek, mint a szegedi strand, de a külföldi rendőrségek nem tar­tották szükségesnek sehol sem ezeket a szigorú és az „erkölcsöt megőrző“ rendelkezéseket. A szegedi rendőrség ugyanis el­sősorban korlátozza a nők és fér­fiak tiszai fürdőzését, amennyiben egyes fürdőkben csak külön-külön sza­bad fürödni. A férfiaknak az egész testet betakaró fürdőruhát kell viselni­ök és így c­sónakázás közben nem is vehetnek napfürdőt. A rendelet ezután eltiltotta a nőknek a trikó viselését és a mélyebb dekoltázsokat, a bá- , lakban nem rendszabályozták meg­­ a kosztümök kivágásait. Másik intézkedés a női fürdőma­­­hák hrofeázáról szól, a­miig ezekkel­­ szemben igen üdvös és elismerésre méltó az ezután következő intézkee-­ő­dés. A szegedi rendőrség ugyanis a gyakori bali­esetek miatt szigorúan eltiltotta a Tisza át­­ús­zását. A rendőrség olyan komolyan, veszi hivatását a strandolók meg­­rendszabállyozása ügyében, hogy külön strandbiztosságot állított fel; kiren i­drott­ egy rendőr fogalmazót, a­kinek a B-listák és a fokozott mun­ka idején nincsen más dolga, m­int­­hogy motorcsónakon sorra já­rja a tilaziali fürdőket és kontrolllálja a nőket és a fér­fiakat, esetleg m­ind­járt fürdés közben, a víz­ben. A strandok m­egrendszabályozá­­sa olyan energikusan történik,­­ hogy a­­st­raindbiztos mintegy ti­­zen­ök­ esetiben tett bejelentést für­dőruhák, trikók és elvétve a Tisza áruszátca ügyében.­­Ez a tizenöt strandoló, férfiak, nők, bak­fisok a közeli napokban kerü­­llnek a rend­­őrbiró elé. Értesülésünk szerint a­ kihágási rendőr­bi­ró az első esetben még csak büntető parancsot fog ki­adni ,­ strandolok eb­en az erkölcs­­védelem jegyében, ami annyit je­lent, hogy azok, akiknek rövid volt a fürdőru­hájuk, csekély 75 ezer koronát tartoznak büntetésként fizetni. Ismételt, illetve „súlyosabb“ esetekben azonban ez a büntetés félmillió koronáig emelkedik ezt­ fel­. Ipari hitel kétségtelen, hogy szin­­tén egyik módja a kisiparos nehéz helyzetén való könnyítésnek, a mai formájában azonban nehezen és alig veszik igénybe. A debreceni Keresekedelmi és Iparkamara most egy ú­i ötle­tet vetett fel, az ingó jelzálog kérdését, amelyet alkalmasnak vél kisipa­ros szempontból a könnyebb hitel­hez való hozzájutá­shoz. Ezideig ugyanis csakis ingatlanra adtak hitelt a bankok, mert jelzálogos bekebelezés csak ezen állhatott, fenn, az ingóra való zálognyújt­ást csak akkor eszközölték, ha az in­­gót át­adták a­ hitelezőnek, ami megbénította az adózó cselekvő-,­ képességét. Ezen a kötött állapo­ton lenne hivatva segíteni az ingó jelzálog in­tém­én­ye. A debreceni Kereskedelmi, és Iparkamara tör­vényes uton kívánná ezt a hitel­kérdést rendezni és felt­esztést­ intéztek ebben az ügyben a keres­kedelmi miniszterhez, kérve párt­fogását. Mint értesülünk, a debre­ceni kamara az ország többi kam­a­­ráihoz is átiratot fog intézni, ha­son­ló állásfoglalás végett A kereskedelmi miniszterhez in­tézett felterjesztés főbb ítészei a következők: A mai gazdasági életben minden dolog­ annyit ér, amennyi új érték termelésére alkalmas. Minthogy az ingó dolgokra vonatkozó zá­logszerződés csak akkor hatá­lyos, ha a dolog a hitelezőnek átadatik, ám zálogul egy ingó dolgot kötünk le, úgy ennek értéke a lekötöttség idejére gazdasági kárt jelent, meg a hitelező a zálogjog szabályai sze­rint azt nem használhatja, vi­szont az adós birtokából az ki van vonva s igy produktiv célra fel nem használható. Ha megengedett lesz a kisiparosoknak az el­zálogo­sitás a zálogtárgy átadása nélkül, akkor a kisiparos kölcsönt vehet fel gépeire s ipari műhelyének be­rendezésére, így olcsóbb is lenne számára hitel, mert biztosítékot nyújt, ez­zel szemben munkaeszközeit és az igénybevett hitellel jobban ki is használhatja s igy ezáltal a sze­mélyi és dologi hitel minden elő­nye egy­bekapcsolódik . Uj hitelforrást jelentene a véd­jegy, a cég, a mustra, a bérle­ti jog elzálogosítása, melyek ma hitelezés­­szempontjából fedezetet nem jelentenek. Természetes, hogy az ingó jelzá­loghitel megvalósítása esetén in­­tézményes biztosítékokat kell arra teremteni, hogy ez az intézmény a nyilvánosság és jogbiztonság kö­vetelményeinek­ mindenben meg­feleljen. Rendkívül fontos, hogy mily tárgyak tekintetében alkalmazzuk az ingó jelzálogjogot, mert a meg­oldás sikere ettől a legnagyobb mértékben függ. A kamara ezután arra kéri a ke­reskedelmi minisztert, hogy ezt a kérést pártfogolja az igazságügy- mini­szternél és ez erről szóló tör­vényt­er­vezetet véleményezés vé­gett küldjék meg az Iparkamará­nak. A kisiparosok hitelhez juttatása végett, be kell vezetni az ingó jelzálogkölcsönt A debreceni kereskedelmi és iparkamara akciót indított az ingó jelzálog megteremtése miatt . A könnyű hitelnyújtás segítene­­a kisipari válságon Miskolc, augusztus 38. (A Miskolci Napló munkatársá­tól.) A kisiparosok helyzete a gaz­dasági váltság óta egyre vigaszta­lanabb és ha hoz is némi enyhülést majd az a néhány milliárd, amit a középítkezések révén forgalomba bocsátanak, az csak ideiglenes lesz, mert mindaddig, míg a termelés és a fogyasztás helyes aránya vissza nem áll, a kisiparosok nehéz helyzete keveset fog vál­tozni. Békében, amikor úgy a tisztvise­lő, mint a munkásosztály fogyasz­tóképes volt, akkor sem volt ró­zsásnak mondható a kisiparos hely­zete, akkor is küzdött a megélhe­tésért, annál inkább elképzelhető az, hogy nagyon hosszú időnek kell még eltelni, míg előáll az a helyzet, hogy a kisiparos ha dol­gozni akar, meg is fog tudni élni. Szükséges tehát már most gon­doskodni olyan eszközökről és in­tézményekről, amelyek ezt a nehéz átmeneti időt áthidalhatják. A kis­ Női bubi divatkalapok legújabb díva­­színekben 130.000 korona — amíg a készlet tart — Halmosnál Városháztér Női fehérnemnek olcsón MÉTHHÉL

Next