Reggeli Hirlap, 1919. április (28. évfolyam, 76-101. szám)

1919-04-01 / 76. szám

­^Jakolcz 1919 á^ain faó 1. REGGIO HÍRLAP Tudomásul! A forradalmi kormányzótanács itasítására a proletárdiktatúra helyi szervezete következőkében alakult: Borsod vármegye, Miskolcz város, valamint Abaúj és Gömör várme­gyék meg nem szállott területén a­­forradalmi kormányzótanács egye­düli régi eii jó szerve a Borsod- A Miskolczi Direktórium. Ennek tag­jai a munkás , katona és paraszt tanácsok választása alapján Reisin­ger Ferenc, Pelyhe János és Maus Sándor. Minden rendelkezést ez a direktórium ad ki a beosztott vég­rehajtó szervek útján. Figyelmeztet­jük a közönséget, hogy ez a Direk­tórium felekkel egyáltalában nem érintkezik. Minden kérés, panasz stb. a többi illetékes végrehajtó közegnek (biztosok) adandó be, egyedül ezek jogosu­lak az ügyek­ben a Direktóriumtól kapott utasí­tás szerint intézkedni. Ezek a végrehajtó szervek ill. tanácsadók a biztosi (nem népbiz­­nikus) elnevezést nyerik s a követ­kezők : Megyei közigazgatási biztos: Kripszmann Zsigmond. Hivatala: Megyeháza, fö­dszint. Telefon 891. Városi közigazg. biztos: Dévényi Miklós. Hivatal: Polgármesteri hi­vatal. Telefon 625. (Lakás 595.) Katonaügyi biztos: Kiss Kálmán. Hivatal: Katonai állomásparancs­nokság. Telefon: 337. (Lakás 253.) Földmivelési népbiztos: Szeder Ferenc. Hivatal: Megyeháza, föld­szint, jobbra. Telefon 303. Kereskedelmi biztos: Plank Mik­ss 303. Hivatal: Vármegyeháza, I. em., jobbra. Telefon 790. Pénzügyi biztos: Weltner Mór. Hivatal: Borsodmegyei Takarék­­pénztár, földszint, Telefon 63.­­La­kás 684 Kulturbiztos: (Ügykör, Közok­tatás, szinügy, előadások, hangver­­etyek, egyházügy, sajtó) Krausz G György. Hivatal: kormánybiztosi hivatal, balra. Telefon 670. Jogügyi biztos: László Imre, he­lyettese Gimes Jenő. Hivatal: Tör­vényszék, I. emelet 48. Telefon 59. :­Lirkás László 222, Gimes 762. Közélelmezési biztos: Tóth János. Hivatal: Városháza (Csontó irodája). Telefon 384. A direktórium a volt kormány­biztosi hivatalban tartózkodik. (Te­lefon 506.) Figyelmeztetjük azonban a közönséget, hogy ezt sem telefo­non, sem személyesen zaklatni senkinek sincs joga. Amennyiben Süllőn intézkedés nem történt, a ki­jel­lt biztosok ügyköre a Direktó­­riu­m­ egész területére kiterjed. Direktórium. . A­ bolsevisták a Dnyeszter bal­­partján harcolnak. Páris, március 31. Havas-ügynökség MenU: Beérkező jelentések szerint a bolsevisták és a románok a Dnyeszter faipariján összeütköztek. Az Odessza elleni bolsevista támadásnak a buda­pesti forradalommal való egybeesése n­yugtalanítólag hat.­­Kitüntetelnek a jogi vizsgálatok, Budapest, március 31. A köz­­♦udásügyi népbiztos elrendel - hogy valamiennyi tudomány­­os'vatem jogi karán és minden jogakadémián az összes vizsgá­­lajjok­ az uj tanulnányi rend­leges megáll­at­­ Itáság szü­ne- Városinak tejbehozatal­ra a direktórium ad en­gedélyt•A falusiaknak kiviteli engedélyt a mun­kástanácsok adnak Napok óta, panaszok hangzot­tak, hogy a hejőcsabai hatóságok nem engednek élelmiszert hozni Miskolczra. Ezen panaszok megvizsgálása végett Groszmann Zsigmond i­e­­gyei közigazgatási biztos ma kint járt Hejő­csabán. Megál t­aní­tot­ta, hogy a hejőcsabai munkástanács semmiféle Miskolczra irányuló behozatalt nem akadályoz s a kör­nyékbeli falvak is akadálytala­nul szállíthatnak Miskolcz piacá­ra. Megakadályonták azt, hogy egyesek összevásárolhassák , set s uzsoraáron adhassák el Mis­­kolczon. A közigazgatási biztos úgy in­tézkedett­, hogy azon miskolcziak­­nak, kik a környékről tejet akar­nak lehozni, igazolványt a di­rektórium ad (közellátási refe­rens). Falusi tejszésblő­l az illető község munkástanácsától kapó igazolványt. A direktórium ismételten fel­hívja a közönség figyelmét, hogy az élelmiszereket ne országúton vásárolja s igy az árak­­­ellenőr­zését ne m­agd­a terve lehethtetné. w* • ■ «• vuwt nana na Rokkant katonák gyűlése A miskolczi és borsodmegyei Rokkantak vasárnap délelőtt gyű­lést tartottak a Berg estek­ében. A rokkantaknak régi kívánsága, hogy érdekképviseletük bej­ussoll a, munkástanácsba. Ez a szándé­kuk­ nyilvánult meg a tegnapi gyűlésük alkalmával is. Körülbe­lül 1000 rokkant jelent meg a gyűlésen­, nagy részük vidékről jött be, de nagy számban voltak képviselve a miskolci­ rokkant katonák és hadi özvegyek is. A gyűlést dr. Barcza Feren­cz nyitotta meg. A rokkantak és hadi özvegyek kérelmeit eddig sehol sem hajtották úgy végre, a­hogy kellett volna. A szovjet­­kormány megalakult, régre el­jött az az államforma, melyben senkinek nincs kiváltságai, azért, mert vagyona van, vagy nemesi családb­ól származott. Mindenkit egyformán engednek érvényesül­ni, senkit sem nyomnak el. A rokkantak bizalommal fordul­nak a tanácsköztársaság felé, tudják, hogy azok a mellőzések, melyeket eddig el kellett tűrniük, a jövőben megszűnnek. A többi felszólalások vala­mennyien a rokkantak és hadi özvegyek sérelmeinek gyors or­voslását követelték. Buchhalter elvtárs rámutatott, arra, hogy a kommunista társadalomban meg­szűnt a protekció, minden jogos kérelmet teljesítenek. A rokkan­taknak és hadi özvegyeknek ed­dig alamizsnát adtak, rendes megélhetésükről, szükséges élet­­feltételeikről senki sem gondos­kodott. Csak ígérgetés és elutasí­tás volt a részük. Majd több felszólalás után ha­­tározatilag kimondották, hogy kérik kiküldötteiknek a munkás­tanácsban való képviseltetését és a városi Direktóriumtól egy rok­­kantügyi biztos kinevezését. Ez irányban megvárják, amíg Budapesten kívánságaik dolgá­ban intézkednek. A birtokrendező bizottságokat megalakítják, Budapest, március 81. A ko­rmányzótanács rendeletet adott ki a birtokrendezés és a terme­lést biztosító bizottságok meg­alakításáról és működéséről, va­lamint a h­ázbirtokrendezés ke­resztülvitelére s a termelés foly­tonosságának biztosítására: 1. a községi birtokrendezést és ter­melést biztosító bizottság; 2 zá­rási birtokrendezést és termelést biztostó bizottság; 3. vármegyei birtokrendezést és termelést biz­tosító bizottság; 4. országos bir­tokrendezést és termelést bizto­sító bizottságok alakítandók.­­• Ezen bizottságok feladata: elő­készíti a végleges birtokrende­zés szabályait, végső fokon dönt, a vármeervei birtokrendező bi­zottságoktól fel­terjesztett vitás ügyekben. A rendeletben felso­rolt bizottságok leggyorsabban megalakí­tandók. Gázadás az orosz fehér gárdában Moszkva, március 31. Szikra­­távirat.. A keleti frontról jelen­tik ,hogy Kolcsák tábornok fegy­verbe hívta a 45 éveseket. Ennek az intézkedésnek hatása alatt zendülés tört ki. Kolcsák­­Tokate­­rinburgba menekült. Kolcsák szlovák csapatai megtagadták az előnyomulást és kijelentették, hogy ha a fővezér megakadá­lyozza is­ hazatérést, fegyverrel fordulnak ellene. Moszkva, március 31. Sz o'Vra­­tovirat. Cseljabim­szkből jelen­tik: Az itteni pályaudvaron 11 katonavonat katonái megtagad­ták az engedelmességet, és fellá­zadtak. A zendülést példátlan kegyetlenséggel nyomták el. Sok katonát agyonlőttek. Az életben maradtak nyilvánosan kijelen­tették a vörös hadsereghez való csatlakozásukat. A vásárlások új rendje: Budapest, március 31. Holnap nyitják meg az üzleteket, melyek­­b­en az árusítás rendje egész új lesz. Az elsőrendű szükségleti cikkeket, bútorokat csak a ház­­bizalmiak utalványára lehet vá­sárolni, míg a kevésbé fontos szükségleti cikkek és fem­i­zési cikkek forgalma továbbra is sza­bad marad. Az erre vonatkozó rendelet még ma megjelenik. A házbizalmi férfiak részére, tanfo­­lyamot rendeznek be, hogy­­ kiok­tassák őket a tennivalókra. 3 Bécs, március 31. Bécsben ez utóbb ideeiben ismert arisztokra­tákból és mágnásokból összeállí­tott társaság fejt ki lázas tevé­kenységet a magyar szov­jet­ köz­­társaság ellen, hogy diszkredi­­tálja a magyar tanácsköztársa­ság munkáját. Ez az ezenforra­­dalmi társaság azt is megteszi, hogy bérelt ügynököket külde­nek a német nemzetgyűlésre, a­kik ott a kommunisták beszédeit zavarják és rémhíreket terjesz­tenek. Ezzel szemben a valóság az,, hogy Bécs egész proletársága már forrong és valószínű, hogy megteremtik a magyarországi események hatása alatt a Német- Ausztriában is a várot''i'-Mtus uralmát. A bécsi munkásság ál­landóan gyűléseket tart, a német­­ausztriai proletárság akcióba lé­pése érdekében. Tegnap reggel a bécsi magyar munkások gyűlést tartottak a Landstrassén. Mint­egy 1500-an voltak, a­ magyar ta­nácsköztársaság proletáriátusá­­nak bécsi előharcosai és állást foglaltak a magyarországi ese­mények mellett. Követelték, hogy Bécs proletársága ne csak sóvárgó szemlélője legyen a ma­gyarországi eseményeknek, ha­nem ragadják kezébe sorsának irányítását. G­ösztönyi Mária el­nökölt az ülésen. Herman, a bé­csi kommunisták legelszántabb agitátora volt az első felszólaló, aki rámutatott arra, how ma a proletárság előtt három köteles­ség áll. Név szerinti 1. forradal­mi proletariátus legyen; 2. Inter­nationale legyen; 3. csak utolsó sorban szabad nemzetinek, tehát a mi esetünkben magyaroknak, vagy német-osztrákoknak len­niük. Vázolta a magyar forrada­lom mai állapotát, leírta a ma­gyar burzsoázia teljes behódolá­­sát a proletárdiktatúrába. Pór elvtárs, a magyar tanács­köztársaság külügyi névvá­t­os­ságának képviselője mondott Wi­ ntan beszédet. Kifejtette, h (\”-m­ a magyar munkás ma a v­­ilágmeg­­váltó proletariátus leglelkesebb előharcosja. Fejével látszik ma mindenki, de ha el is taposnak bennünket, a kapitalista rend nei?­­álhat fenn tovább és a pro­­letáriátus uralmának be kell kö­vetkeznie. Ezután Baumgarten (szociál­demokrata) beszélt. Bejelentet­te, hogy a szociáldemokraták csatlakoztak a kommunistákhoz. Még többen felszólaltak, az­után a gyűlés a leglelkesebb han­­galaatban ért­ véget. Bécs, március 31. A magyar­­országi események hatása alatt a bécsi munkásságon kívül meg­mozdultak a szellemi munkások is. Iszv forradalmi tanácsokat alakítottak a hivatalnokok tisztviselők, postások, vasutasok, írók, újságírók. A biokbh­dvise­lők vasárnap délelőtt tartották gyűlésüket, amelen több ezren vettek részt és követelék a bank­tisztviselők tanácsának elisme­rését. Kommunista mozgalmak Bécsben _Eljegyzés. Gerti Erzsikét eljegyezte Robert Jenő Miskolczon. (Minden külön értesítés helyett.) Lukács József eljegyezte Várady Jolánkát Miskolczon. (Minden külön ér­tesítés helyett) Grósz Erzsi Sajóvámos és Halmos Frigyes Alsózsolcza, jegyesek. (Mnden külön értesítés helyett.) — Halálozás. Ozsváth József h. tanár, folyó hó 30-án életének 49-ik évében meghalt. Temetése április hó 1-én lesz a Kálvin utcai főgimnáziumbó­ls. — A borsodmegyei hadi özvegyek jótékonycélu mulatsága a hadi árvák ja­vára április 6-án lesz megtartva. — Uj állampolgárok. Fenczreisen OBS- 70 miskolczi főpincér és Kálmán Frigyes tüzérszázados felvétettek a magyar ál­lampolgárok sorába. A városi tanács kezébe az állampolgári esküt már le­tették.

Next