Reggeli Hirlap, 1920. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1920-03-31 / 76. szám

2 HÍREK — Áthelyezés. A belügymi­niszter a szombathelyi főkapi­tányi kerületből Mátray Kálmán államrendőr­ségi főfelügyelőt a mis­kolczi kerületi főkapitánysághoz helyezte át.­­ — Előfizetési felhívás. Ismé­telten kérjük olvasóinkat, hogy szíveskedjenek lejárt előfize­tésük megújításáról haladék­talanul gondoskodni, nehogy a lap küldésében fennakadás álljon be. — Felemelik a rendőrség lét­számát. A kerületi rendőrfőkapi­­tányságnak régi terve, hogy a mis­kolczi rendőrség létszámát lénye­­­e­sen felemelje. Ez részben tobor­zás, részben idevezénylés útján fog megtörténni. Ebben a tárgy­ban a kerületi főkapitányság ma átiratot intézett a városi tanács­hoz, amelyet arra kér, hogy a ren­dőrlegénység részére adja át a A tanács leg­közelebbi ülésén foglalkozik ezzel a kérdéssel. — A miskolczi színház és a kultuszállamtitkár. Ismertettük, hogy Pekár Gyula kultuszállam­­titkár levélben és táviratban Kom­­j­­áthy János direktorsága ellen fog­­­­lalt állást Mariházy javára. Az­­ ügyben, melyet városszerte élénk­­ kommentárral kisérnek, munka-, társunk megkérdezte Gedeon Ala­­­­dár dr. kormánybiztost, aki úgy­ nyilatkozott, hogy bár az ügyet, részleteiben és érdemlegesen nem , ismeri s így végleges véleményt­­ nem mondhat, de tiltakozik min­­­­den akár felülről jövő pressió ellen­­ is, amely a város autonóm jogán­­ csorbát ejt. Amint az ügyet meg-, vizsgálja, részletes jelentést tesz a kormánynak és hiszi,hogy az egész­­ ügy csak korteskedés Komjáthyi ellen, mely semmi körülmények közt elh­­avozásában nem befo­lyásolhatja a váró­­ közgyűlést.­­ Budapesten nyomoznak a miskolczi detektívek. Mint meg­írtuk, a rendőrség letartóztatta a Soós-betöréssel kapcsolatban Stur­­man Ferenc helybeli fűszerest, ki­nek sógora, Juhász Lajos volt a Braun Sámuel és Soós féle betö­­­rés tettese. Sturman újabb letartóz­tatására a rendőrségnek az a fel­tevése adott okot,­­miszerint Stur­man tud arról, hogy hol vannak elrejtve a lopott érték­tárgyak. Mi­vel Storm­an kihallgatása ez irány­ban eredményes vlt, Nardey Jó­zsef és Bánó Gyula detektívek ma Budapestre utaztak az ott el­rejtett lopott áruk felkutatására és lefoglalására. — Politikai igazolások az egyesületekben. A polgármester közhíré teszi, hogy a belügyminisz­ter rendelete megállapítja azon módozatokat melyek alapján a fennálló egy­esületek tagjainak a proletárdiktatúra alatti szereplését vizsgálat tárgyává tehetik s közli az eljárás szabályait is. E szabá­­lyok a városi közigazgatási iktató hivatalban megtekinthetők. — Az egyesületnek e rendelet alapján történő munkáját a polgármester ellenőriztetni fogja. — Újabb feljelentés a vár­­gedei rablás tettesei ellen. Bá­lint Lajos várgede­i földbirtokos rablói ellen apósa, Friedmann Dá­vid Szemere utet­i lazós ma dél­előtt az államrendőrség bűnügyi osztályán újabb feljelentést tett. Friedmann kérte az útonállóknak Miskolcz környékén való nyomo­zását is. REGGELI HÍRLAP jg­jskoK,1., 1920 m­ilfCilla 31 r Államosítják a Kormánybiztos vagy főispán? — Miskolcz város és Borsod vármegye M MJZígdZgdidb dlidrilUbildbd.N­di­ ■ lelve főispánság ma még függő érdése. Ha az államosítás rövid­­ön belül keresztülvihető, akkor trmészetszerűen nincs szükség a­zispánságra mint ellenőrző szervre, mert maga az alispán, az államh­atalom exponense lévén, autonóm rakörét elveszíti. Ez esetben csak kerületi kormánybiztosságok ma­­adnának meg, melyeknek hatás­­ére a belügyminiszter tervei sze­nt annyiban is kibővülne, hogy decentralizált közigazgatási jog­án volnának a végső ítélkező­órám.­­ Ha a közigazgatás államo­­llása rövid időn belül nem tör­­inhetik meg, akkor egyelőre nem marad más hátra, mint a kormány­­iztosságok megszüntetésével a rgi főispánság visszaállítása, eset­ig kibővített hatáskörrel. Ami a speciális miskolcz—bor­­odi helyzetet illeti, a terv az, hogy áros és a megye egy főispánt adjon, mert ezáltal nagyobb zök­­kenés nélkül lehetne a város és a vármegye egymásközli viszonyát zabályozni. Előreláthatólag a miskolcz—bor­­odi főispán hatáskörébe tartozik deiglenesen Gömör vármegye meg sem szállott területe is, mely ily ormán teljesen Borsod megye Jog- körébe esnek. kérdése már régóta kísért a ma­­­­gyar politikában anélkül, hogy va­­­­lamelyes pozitív formában meg­­­­állapodás történt volna. Politikai körök újabban ismét foglalkoznak ezzel a kérdéssel és jelek vannak arra, hogy talán rö­videsen sikerül tető alá hozni. Ma még csupán kisebb jelentőségű­­ elvi kérdések eldöntésérül van­­ szó s amint ezekben pozitív meg­állapodások lesznek, az államo­­­­sítás kérdése aktuálissá válik. Az államosítással kapcsolatban­­ a kormánybiztosságok fentartása, illetve a főispánság kérdése ak­tuálissá lett s ez ma a politikai köröket élénken foglalkoztatja. Budapesti munkatársunk a mai napon több számottevő politikust keresett fel és véleményüket kérte ezekben a kérdésekben. A vála­szokból megállapítható a következő: A közigazgatás államosításával a legkomolyabban foglalkoznak az illetékes körök és minden remény meg­van arra, hogy talán a leg-­­ rövidebb időt­ alatt közmegelége­­­­désre sikerül ezt a nagyfontosságú­­ kérdést megoldani. Ma a legna­­­­gyobb akadálya a kérdésnek, hogy­­ az állam gazdaságilag megbírja-e­­ a terheket. A köztejövőnek kell­­ erre megadnia a választ s akkor­­ mi sem állhat útjában.­­ Az államosítással szoros kap­j — A törvényszék elnökének , utazá­sa. Láng Ernő dr. a mis­­­­kolczi törvényszék elnöke, ma , hosszabb időre Budapestre utazott. '­­ — Ismét délelőtt söprik az utcákat. Amikor­­ dühöngőben volt a spanyoljárvány, a városi tanács Tódor Árpád rendőrtaná­­csos javaslatára azt a helyes in­­­­tézkedést hozta, hogy beszüntette­­ az utcák délelőtti söpretését s el­­­­rendelte, hogy az utcaseprők már­­ reggel nyolc órára bevégezzék munkájukat. Az volt ennek az­­ intézkedésnek az indokolása, hogy­­ amikor a spanyol influenza által " úgy is meg van támadva a leg­­­­több ember szervezete, nem kell­­ kitenni a lakosságot, főleg az is­­­­kolába járó gyerekeket, hogy az­­ utcán az utcaseprők által felka­­­­vart porral a bacillusok milliárd­­­­jait szívják tüdejükbe. A spanyol-­­ járvány elmúlt é­s az intézkedés­­ is megváltozott. Most már ismét­­ délelőttön kint söprik az utcákat, elég helytelenül. Vagy hát a tüdő­st vészt és egyéb nyavalyákat ter­­j­­esztő mikrobák csak spanyoljár­­­vány idején ártalmasak? Nem­­ hinnénk. Jó volna ezt a rendel­­­­kezést érvényben tartani, mert­­ hisz semmi különös gonddal, uj­­ teherrel nem jár, csak azzal, hogy­­ a járókelők nem lesznek kényte­­­­lenek porfelhőkön keresztül buk-­­ décsolni. Ennyit pedig csakugyan : megkivánhatunk attól, aki az utca­­i seprés nehéz feladatokkal járó­­ munkájában a fő-fő irányító közeg. 1 —A munkás szakszervezetek­­ táncmulatsága. Az összes mis­­­kolczi munkás szakszervezetek áp­­­­rilis 18-án elsőrangú műsorral ,­ egybekötött jótékonycélu táncmu­­­latságot rendeznek. Az ünnepély a tiszta jövedelmét a politikai foglyok I. hozzátartozóinak felsegélyezésére­­ fordítják. Jegyek az egyes szak­­s­­szervezetekben és az Ujságterjesz­tőben válthatók. _ Becsapott tisztviselők Grü­v­vald Jenőtől, a Deischel Antal Bessenyei­ úti sodronygyár tisztvi­selőjétől a napokban egy fiatal­­m­ber harmincezer koronát csal­t azzal az ürügygyel, hogy ré­szére árut szállít. A fiatalember a pénzzel Budapestre utazott, in­nen azonban nem tért vissza. A ppást bejelentették az államrendő­rség bünügyi osztályában,­ aho Borbély Sándor detektívet Buda­pestre küldték a csaló felkutatá­sára. A detektív megállapította hogy a fiatalember másokat is be­csapott és Budapestről is elszö­költ. — Felrobbant késigránát. A miskolczi ügyészségen ma jelenn­tést tett az ongai csend­őrség hogy ott a község szélén háláló szerencsétlenség történt. Juhász András gazdálkodó két fia, a 2 éves Lajos és a 19 éves György kocsin mentek a határból a köz­ségbe. Az után a kocsi alatt rob­banás történt, amely a nagyobbik Juhász testvért megölte, a kisebbi­ket pedig súlyosan megsebesítette A sebesült Juhász Györgyöt be­hozták az Erzsébet kórházba. Meg­állapították, hogy a kocsi alat kézigránát robbant föl. A nyomo­zás most abban az irányban folyik hogy miként került a kocsi alá­­ kézigránát. — Elitélt földmives. Az ötös tanács ma délelőtt Tauszky Gyula alsózsolcai földmives, volt direk­tóriumi elnök felett ítélkezett zsa­rolás miatt. Két hónapi fogházt ítéltek, melyből a vizsgálati fot joggal egy hónapot kitöltöttne vettek. Az ítélet jogerős.­­ Két napos kirándulás rendez a húsvéti ünnepeken Természetbarátok Turistaegyesü­lete a Bükkbe. Indulás április 4-e vasárnap reggel 6 órakor a Váró­háztérről. — Zemplénben megállapítot­ták a demarkációs vonalat, Sátoraljaújhelyből jelentik. A bizottság megállapította a pon­tos demarkációs vonalat. Ez a vo­nal a következő: A Roska-tanyá­­tól nyugati irányú a­ Karcsa-érig, a Karcsa-ér a Perbenyiktől északra levő hídig, innen a Ftarcsa-csa­orna Felsőberecki község határáig, Felső­­berecki község nyugati, ill. északi határa a Bodrog­ mellett levő 95. sz.­u. pontig. Megállapodott to­vábbá a bizottság abban, hogy sür­getni fogja a kiállított demarkációs vonal-at­épési igazol­ványoknak a csehek által való sürgős táttamo­­zását és rövid úton való vissza­küldését. A cseh megbízottak azon­ban kijelentették, hogy a demar­kációs vonalat gazdasági célokból átlépők tartózkodjanak mindenféle agitációtól és kémkedéstől és a megszállt községekbe ne menjenek be, hanem maradjanak gazdasá­gaikban, mivel a legelső, legkisebb visszaélés esetén az összes átlé­pési igazolványokat vissza fog­ják vonni.­­ Ahol ez a mos­tani tárgyalásoknál megállapí­tott demarkációs vonal valamely község határát kettévágja, ott a község lak­inak a két csendőr­­őrsparancsnokság állít ki igazol­ványt, mely a vonalnak gazdasági munkák végzése cellából való át­lépésére jogosít a község határán­­ belüli Az ily igazolvánnyal ellá-­s­tottak csakis községük területén, s a demarkációs vonalon túl fekvő­­ birtokaikkal közlekedhetnek, a község határát át nem léphetik és­­ igy a szomszédos községekbe se­m mehetnek. Ehhez a zempléni al­­­ ispáni hivatal által kiállított iga­­­zol­vány szükséges. Ezek a meg­­­­állapodások felsőbb jóváhág­ás­a után érvényesek. — Tisztujitás a BVTJ£ ná*­A diósgyőri* vasgyári testgyakorlók köre e hó 28-án tartotta X. évi rendes közgyűlését, amelyen megf­ejtették az új veze­rség megvá­­lasztását. Elnök lett Ábel Kálmán, alelnök Loranzer Herman és He­sz István, titkár Novák Kornél, jegyző Barth Lajos, pénztárnok Bierbrun­­ner Károly, ellenőr Domjánsitz J­zsef, intéző Kiss István, választ­mányi tagok lettek a régieken k­­ül még Ay Ádám, Jankovics Béla, Jankovics, Jenő, Kolozsvári Gyula, Mózes Ábrahám, Barth János, Cseh István, Fischer József és Flenzler István. 1 — A Népbank közgyűlése. A Népbank ma délután 3 órakor tartotta rendkívüli közgyűlését. Gá­bor Ernő elnök megnyitása után elhatározták, hogy részvényenként 8 korona osztalékot fizetnek. Az igazgatóságnak és a felügyelőbi­­­­zottságnak megadták a felment­­vényt. Kurcz Jakab felkérte az el­nököt, ismertesse azokat az okokat, melyek arra bírták a Népbankok hogy a Mskolczi Takarékpénz­tárral érdekközösségre lépjen. Gábor elnök kifejtette, hogy ez­­ az érdekközösség a bank önálló­­­ságát nem é­rnti. Ezután az igaz­­­­gatóságba és f­lügyelő bizottságba ■ a Miskolczi Takarékpénztár rég­­­széről Dusbaba Vilmos és Zoltén­­ Ferenc igazgatókat, valamint FI­­- I­scher Ferencet választották meg.

Next