Reggeli Hirlap, 1921. május (30. évfolyam, 98-120. szám)
1921-05-08 / 103. szám
SEQQILI mm Sk# St OS$«i Franciaország népszavazást követel Nyugatmagyarországra Francia hivatalos köröket foglalkoztatja a gondolat, hogy Nyugatmagyarország kérdésében nem kellene-e az eddig elfoglalt álláspontját revideálni és megfelelni Nyugatmagyarország népe ama óhajának, hogy népszavazással döntsön, hogy hova akar tartozni. A francia intéző körök ugyanis most már azon az állásponton kezdenek lenni, hogy a Nyugatmagyarországgal megnagyobbodott Ausztria kétségkívül, mér gazdasági szempontból is, Németországhoz kíván és akar csatlakozni. A francia politikának pedig nem érdeke, hogy az ekként megnövekedett Ausztriával Németország területét gyarapítsa. . Ez a jelentés kétségtelen bizonyítéka annak, hogy a külföldi közvélemény kezdi belátni igazunkat a Nyugatmagyarországi kérdésben és éppen ezért nem tartjuk érdektelennek bécsi munkatársunk kisebbi tudósításét leközölni. Azok a magyar kormány által erélyesen cáfolt jelentések, amelyek arról szóltak, hogy magyar politikai, katonai és polgári tényezők puccsot terveznek Nyugat- Magyarországnak Német-Ausztriához csatolásának megakadályozására és illetve Nyugat-Magyarországnak önálló államtestté proklamálása érdekében ; nemkülönben a trianoni békeszerződésnek közeljövőben várható végleges ratifikálása minden érdekeltek körében erősen aktuálissá tette Nyugat- Magyarország jövő sorsának kérdését. — Megakadályozható-e Nyugatmagyarországnak Német-Ausztriához csatolása ? Elismerheti-e megoldásnak Ausztria, ha Nyugatmagyarország autonómiát kap magyar impérium alatt ? — ezekre a kérdésekre kértem felvilágosítást olyan osztrák politikustól, aki vezető szerepet játszik abban a kormányzati tanácsban, amelyet a Burgenland élére akar állítani az osztrák kormány. — A következő választ kaptam: A nyugatmagyarországi autonómia kérdése nem mai keletű. Eső ízben még 1918. év végén, közvetlen a monarchia öszeomlása után vetődött fel. Nyugatmagyarország németjei akkor az önrendelkezési jognak székében hangoztatott jelszavára hivatkozással önkormányzatot követeltek. Ennek volt is valami eredménye : 1919. jan. 28 án megjelent a nép örvény a magyarországi német nép önrendelkezési jogának gyakorlásáról, amely feljogosítja az „egymáshoz tartozó német telepítési területek" lakosságát önkormányzati jogterületek alakítására. A magyar tanácsköztársaság kik állásakor a kommunisták egész Nyugatmagyarországot külön államtestnek ismerték el A proletárdiktatúra bukása után megszűnt a nyugatmagyarországi autonómia. Nagyon is indokolt annak a kérdésnek fölvetése, miért nem gondolt arra eddig egyetlen magyar kormány sem, amely 1919 augusztusa óta egymást követte, hogy a nyugatmagyarorszégi németségnek autonómiát adjon. A fő ok kétségtelenül az, hogy ezzel az egységes, oszthatatlan politikai Magyarország elmélete megdöntetett volna , német nemzetnek elismerése Magyarországon teljes csődjét jelentette volna annak az eszmének, amelyet magyar államjogászok és teoretikusok évtizedeken keresztül tanítottak és beidegzettek a magyar közvéleménybe. A trianoni szerződésnek a francia kamara részéről is rövidesen várható retirkálása megoldja a kérdést anélkül, hogy a magyar politikusok, különösen az önmaguk csinálta nyugatmagyarszági államférfiaknak további fejtörésük lenne. A mi meggyőződésünk az, amit a szövetséges hatalmak illetékes tényezőinek ismételt nyilatkozatai, amelyeket még a minap a nyugatmagyarországi puccskísérlet hírére újból leszögeztek és teljesen megnyugtatóan erősítenek meg, hogy Nyugatmagyarország hovatartozandóságánek kérdése mér nem kérdés és hogy a szövetséges hatalmak határozatán semmiféle pucchelv, semmiféle autonómiás kísérlet nem változtat. Amit Románia tőlünk követel A bukaresti lapokban minden nap szemünkbe ötlik Románia fizikailag és szellemileg káros állapotának valamelyes tünete. A román nép betegségei között a nagyzás mániája fajult el a legnagyobb mértékben. Több lép bokrétába köti azokat a sértéseket, melyeket Románia és a román nemzet ellen Budapesten állítólag elkövettek. A legostobább koholt sérelmek között az, hogy egy hivatalos magyar személyiség francia újságírók ellőtt a románokat lekötőknek mondta. A többi sületlenséget nem is érdemes reprodukálni, de meg kell említeni azt a 9 pontot, melyben összefoglalják azt az elégtételt, mely Romániát és e román nemzetet megilleti. 1. Valamennyi irredenta egyesület azonnali feloszlatása, mindenféle irredenta propaganda betiltása. 2. Valamennyi politikai fogoly haladéktalan szabadonbocsátása, beleértve a Tisza István meggyilkolásával ártatlanul megvádolt embereket is. 3. Visszafogadása mindazoknak a Magyarországból száműzött politikusoknak, kiknek az volt a bűne, hogy nem voltak hajlandók a nemzetiségekkel szemben bőszszitájk politikát követni. 4. Magyarország teljes lefegyverezése és hadsereg helyett nemzetközi csendőrség szervezése. 5. A végrehajtó hatalmat adják át nemzetközi bizottságnak. 6. Az alkotmányozó nemzetgyűlés választása a szövetségesek ellenőrzése alatt. 7. Az új nemzetgyűlésre támaszkodó kormány haladéktalanul rendelje el a népszavazást Magyarország államformája dolgában. 8. A trianoni béke haladéktalan végrehajtása. 9. Magyarország ünnepélyesen jelentse ki, hogy soha semmiféleképpen sem fogadja vissza a Habsburgokat néhány szó a tűzoltói laktanya közüzeméhez Néhány nappal ezelőtt rövid hírt közölt a „Reggeli Hírlap“ arról, hogy a város vezetőségének és az Önkéntes Tűzoltó Egylet parancsnokságának kezdeményezésére a városi tanács a vörösmajorságban ipari műhelyeket rendez be, ahol a szakképzett iparosokból álló tűzoltók üres idejükben javításokat végeznének, munkát vállalnának. A terv keresztülvitelére bizonyos átalakítási munkálatok költsége címén nagyobb összeget is megszavazott a tanács, amelynek az a terve, hogy a tűzoltó legénységet megfelelő mennyiségű szakképzett iparossal egészíti ki. A kisiparosság nem tudja eltitkolni ebbeli aggodalmát, hogy a felállítani szándékolt ipari műhelyek nemcsak a rendes tűzoltó egyletnél felmerülő u. n. reparációkat akarják ellátni, hanem olyan közműhely kontúrjait látja itt kibontakozni, amely ki akarja terjeszteni üzemét az egyesületen kívüli munkaalalmakra, az amúgy is ezer bajjal vívódó vállalkozásra is. A terv ebből nem is csinál titkot, amikor azt mondja, hogy a tűzoltók üres idejükben munkát vállalnának sőt azt is hozzáteszi, hogy a szükséghez képest a tűzoltó legénység ilyen célból ki is egészíttetnék. Mielőtt a terv a megvalósulás stádiumába jutna, azon aggodalunknak adunk kifejezést, hogy a tervezett ipari műhely az apró ipari egzisztenciák sorsát fogja megnehezíteni. Olyan tűzoltókat akar ugyanis alkalmazni a város, akik értenek a lóvasaláshoz, kocsigyártó munkához, szereléshez, vízvezetéki munkákhoz. Minden valószínűséggel szabókat, cipészeket, asztalosokat, lakatosokat is fognak verbuválni a tűzoltók közé, akik szervezetek minden szükségletét házilag fogják kielégíteni. Jobb viszonyok között nem emelnénk szót a város terve ellen, azonban ma, amidőn általános ipari pangás mellett felemelt állami adók és 100 százalékos városi pótadó sújt bennünket, igen szeren- 40*kolcs, 1331 nadrus 8 csétlen gondolatnak tartjuk a közműhely felállításét. Bízunk a városi Tanácsban, hogy a terv megvalósítása előtt be fogja látni azt, hogy az ipari közműhely felállításéval, amit ez intézmény működésével behozni vél, ugyanannyit el fog veszíteni a városi pótadó csökkenésével, ami feltétlenül be fog következni, ha a kisipart hatósági uton is elnyomni törekszenek. Több miskolczi kisiper is. mmmmmammmamsmatm. A miskolczi művésztelep Szombaton délután Miskolczig érkezett Lyka Károly a képzőművészek főiskola igazgatója és Jakabffy Ödön kultuszminiszteri osztálytanácsos, hogy a város vezetőségével tárgyalásokat folytassanak a művésztelep felállítása ügyében., Lyka Károly és Jakabffy Ödön, Szentpáli István polgármester, Plank Miklós dr. főjegyző, Meilinger Dezső, Bertus Ödön és Nyitrai Dániel festőművészek társaságában előbb megtekintették a népkerti vígadó épületét, melyet egy festőiskola céljaira teljesen alkalmasnak taláttak. Majd a szanatórium épületét tekintették meg. Lyka Károlynak már csak azért is tetszett ez a helyiség mert itt a művészek teljesen szeparáltan dolgozhatnának. Jakabfy tanácsos alapos műszaki vizsgálat alá vette a szanatórium alsó és felső épületeit, megállapította, hogy az alsóépület nagy átalakításra szorul, így mindjárt a főbetérést is művészi szempontok tekintetbe vételével máskép kell kiképezni. A fesőépület azonban, ahol most a Meilinger Barus-Nyitrai féle festőiskola műrködik, csaknem teljesen megfelelő és kevés átalakítással használható is. Vasárnap délelőtt 10 és 11 óra között Lyka Károly, Jakabffy tanácsos, Szentpáli István polgármester, Plank Miklós dr. főjegyar, Meilinger, Bartus és Nyitrai művészek továbbtárgyalásokat fognak folytatni a festő skála felállítása ügyében. Jakabffy tanácsosszakvéleményének meghallgatása után Lyka Károly közölni fogja a város vezetőségével, hogy a kultuszkormány milyen mérvű anyagi támogatást helyez kilátásba a festőskola megvásárlása részére. Nem zárnák meg a munkásbiztositás nagygyűlését A Reggeli Hírlap megírta annak idején, hogy a kormány elejtette a Benárd féle tervezetet és Bernolák, az új népjóléti miniszter új törvényjavaslatokat terjeszt a nemzetgyűlés elé. A kormány álláspontjával szemben Benárd volt népjóléti miniszter és az ehez tartozó szűkebb érdekeltség erős harcot indított, azonban a kormány úgy határozott, hogy kitart álláspontja mellett, a munkásbiziostás intézményének államosítását végleg elejti és nem mond le arról, hogy a munkások intézményeinek vezetésébe beleszólást engedjen maguknak a munkásoknak is. Ez a kormány munkáspolitikájának egyik legfőbb alapja, amelyet Bernolák miniszter is elfogadott s amelyhez az egész kormány is hozzájárult. A kormányhoz közel álló körökből úgy értesülünk, hogy Benárd akciója főleg személyes okokra vezethető vissza, melyeket a kormány nem vehet figyelembe, azon felül ma már lehetetlen azt a felfogást érvényre juttatni, melyet annak idején Benárd foglalt el e munkássággal szemben. Benárd ugyanis ezt mondotta annak idején, hogy fizikai undort érez, ha szocialistával kell érintkeznie, más pedig ez ma, mikor az egész világon helye jut a munkásságnak az államügyek intézésében lehet egyéni, de nem lehet ez kormányzati felfogás. Ezzel kapcsolatban illetékes helyről arról értesülünk, hogy a munkásbiztosítás ügyében tervezett nagygyűlést május hó - án nem tartják meg A rendezőbizottság a gyűlést a Petőfi téren óhajtotta volna megtartani, azonban közrendészeti szempontból a szabad ég alatt gyűlés nem volt engedélyezhető, a rendezőbizottság pedig zárt helyiségről nem tudván gondoskodni. a gyűlést bizonytalan, időre elhalasztották.