Reggeli Hirlap, 1921. december (30. évfolyam, 273-297. szám)

1921-12-01 / 273. szám

BWftftBLT HÍRLAP Csak a Friedrich-féle választási törvény alapján lehet az új választást elrendelni A Reggeli Hírlap budapesti szer­kesztősége jelenti telefonon. A VII. kerületi függetlenségi párt­­fzörd­e a liberális blokk tiszel­tére párt vacsora volt Ezen a többek között Bródy, Benedek, Drózdy, Rassay, Gresz­wein, Ugrón, a szocialisták rétzerői Páger, Farkas és Vanczák vettek részt. Virágh Géza üdvözölte a bízott­sogot és egyben üdvözölte a meg­jelent szoc­ilistákat, akik ily ter­mészetű vacsorán hosszú idő óta ma először jelentek meg. A demokratákat csak taktikai kérdés választotta el Ugron Gábor ismertette, hogy a demokrata párt miért lépett be a liberális blokkba.­­ Eddig is a pártot csak tak­tikai kérdés választotta el, a cél ugyanaz volt, mert mindazoknak a pártoknak és politikusoknak a tömör­ülése ez, akik egységes célért kü­zdenek és akiknek az az óha­j , , hogy haladjanak a régi nagy, d­olog Magyarország f­lé. Az egyesült pártok mindegyike ezt a célt tűzte ki, csak árva­iti különbségek választották őket el, ezért szövetkeztek a liberális blokkba s azért, hogy megállítsák a lejtőn lefelé haladó szegény or­szág C S m­ost közös erővel fog­nak küzdeni azok ellen, akik az ország talpraállítá­sát csak szóval akarják. Ki kell tartani, a győze­lem már nincs messze. Azok is, akik a liberális blokk ellen küz­döttek ma ugyanazon elveket akarják, melyeket a liberális blokk magáénak vall s amelyek a libe­rális blokk programmját képezik a legutóbb felszab­dalt területen tar­tott választásoknál, ahol az ellen­tábor jelöltje ugyanazon program­mot vallotta, mint a liberá­is blokké­ A sajtószabadság és a kiszszabadságok Az események igazolják a libe­rális blokkot s arra utal, hogy a­­miniszterelnök kénytelen a sajtó­felbadságot profgrammjába be­venni és h­agsályozza a munkás­sággal való kibékülés szükséges­ségének fontosságát. V­al arra, hogy a kormány kisajátította a demokraták programmját, ennel­nek azonban csak örülni tudnak. De ha a kormány csak az ígére­tek mellett marad meg, akkor a demokraták tudni fogják, hogy hogyan kell győzelemre vinni a demokrata eszméket. Ezután Rassay Károly beszél­, aki rámutatott a kurzus hanyatlására. — Mi tudjuk — mondotta —, hogy az ő diktatúrájuk veszélyben van. Két éven keresztül a hazafi­ság leple alatt üzérkedés és rab­lás folyt —­gy­­é­nek már artól, hogy a nemzet legnagyobb része megv­­la a kurzus­. Bethlenék mér gondolnak a választásokra is, de nem az általános választójog alap­ján akarnak választatni, hanem a Wikerle féle törvény alapján, ahol korrupcióval és csendőrszuronyok­­kal is lehet dolgozni. Pedig más­ként, mint a F­redrich féle rende­let szerint választani nem lehet. Akkor, amidőn ilyen fontos kér­désről van szó, a kormánypártok csak arról tárgyalnak a miniszter­elnökkel, várjon a kisgazdapárt menjen-e a keresztény pártba vagy megfo­ditva, pedig ez igazán mel­lékes dol­y, hiszen rövid időn belül mind a két párt fe­­désbe megy . Itt nem is volt forradalom ■ ■ nagy lelkesedéssel fogadott beszéd után Farkas István, a szó c * *'demo­­rata párt titkára­­ emel­kedett szólásra. Először is a for­radalom okait fejtegette, amely­nek során a következőket mon­dotta: — A forradalmár jelzőt, amely­­lyel bennünket illetnek, nem szé­gyenük. De mi azon az álláspon­ton vagyunk, hogy itt nem is volt forradalom. Az úgynevezett forra­dalom nem volt más mint a régi politika bűneinek automatikus ki­robbanása. Az októberi események a monarchia összeomlásának vol­tak előrelátható következményei és ami az októberi események után következett, az is csak fejleménye volt a monarchia összeomlásának. A régi rezsim gondosan vissza­tartotta az országot attól, hogy a demokrácia útjára lépjen. Hol állt a munkásság békében az angol vagy a német munkás­ságtól, vagy akár a balkán mun­kásságtól, ahol a munkásság részt vehetett az ország sorsának irá­nyításában. A munkásságot hát­térbe szorították akkor is, ma is. F­'vek a bolsevizmus ól, pedig a b­olsevizmust ott fent csinálják a minisztériumokban.­­ Folyton új zaklatásokról gondoskodnak. Az internálások rendszeréhez most egy új rendsz­rt találtak ki a jelentkezési rend­zert. Tízezrek és tízezrek vannak Budapesten, akiknek hetenként háromszor kell jelentkezni a rendőrség előtt. A tobonc­éz előtt tömegek szororga­nak és a nagy drágaság mellett e által még a munkától is elvon­ják őket. A miniszterelnök azt ígéri beszé­dében, hogy megszűnte­­ az inter­nálásokat,­­hogy visszaadja az egyesülési és gyülekezési szabad­ságot, mert ki akar békülni a mun­kássággal. Mi köszönjük szépen az ilyen kibékülést. Az internálá­sok megszüntetését és a kossza­badságok helyreállítását nem tart­juk korménykegynek. Nem a kor­mányé az és így nem rendelkez­het vele. H­a a munkásság kép­i­­selői a háború előtt bent ülhettek volna a parlamentben, mint pél­dául N­metországban, úgy Magyar­ország ma egész volna.­­ A liberális blokkban tömö­rült polgári pártoknak és a szo­­c­ildemokrata pártnak lényegében közös céljaik vannak és ezeket a célokat el fogjuk érni, mert ma­gunk mögött tudjuk ez ország becsületesen dolgozó polgárságé­nak és munkásságának nagy tá­borát. Farkas után, akinek beszédét élénk helyesléssel és éljenzéssel fogad­ák, Drózdy, Gieszwon és Bíró­y István beszéltek, nem fogják izgatni. Az éhező ember azonban még beszéd nélkül is lázadozik Az öreg úr (Edvi Illés) szerint a gummi paragrafuso­k­ it mindenre rá lehet húzni, ha akarjuk s e tekintetben sokszor emlegette Talleyrandt a híres fran­cia politikust, aki sokszor mondo­gatta : adjatok nem két sort bár­mely becsületes ember beszédéből és én akasztófára juttatom. Mi sem könnyebb, mint bebizonyíto­ egy beszédről, hogy abban van iz­gatás. Addig míg Kerekest elítélték, két három év óta egyéb sem tör­ténik itt Magyarországon, minthogy a legféktelenebb felekezeti és egyéb izgatás folyik kiváló politi­kusok részéről. Nem is beszélve arról, hány dédelgetett bűn maradt büntetlenül. Mint politikusnak az a vélemé­nyem, hogy az ilyen ítélet csak használhat az elítéltnek. Ezért az efféle megtorlástól okos kormány­zatnak lehetőleg tartózkodni kell. 2. oldal Csütörtök, 1921 december 1. A Kúria ítélete nem érinti Kerekes mandátumát Lapunk más helyén közöljük, nemzetgyűlé­s képviselő ügyében hogy a Kúria jóváhagyta a bele hozott ítéletét és így Kerekes bűn reczeni Táblának Kerekes Mihály tetése jogerőssé vált. A Reggeli Hír­lap budapesti szerkesztősége jelenti telefonon . Képviselői körökben élénk megbeszélés tárgya volt a Kúria delete K­erekes izgatási ügyében. Képvise­ők megállapítoták, hogy sem a törvényszék, sem a Tábla Ítélete Kerekest politikai jogaitól nem fosz­totta meg és a Kuli mai döntése sem súlyosbította ezzel Kerekes ítéletét, így tehát mandátuma birtokéban marad a 3 hónapja elítélt képviselő Az iratoknak a Kúriáról a miskolczi törvényszékhez történő leérkezés után a miskolczi kir. ügyészség megkeresi a Házat, hogy adja ki Kerekest fogházbüntetése letöltésére. Addig, amit a nemzet­gyűlés ily értelemben nem h­atároz, Kerekes Mihály nemzetgyűlési képviselői működésében semmi esetre nincs gátolva. A Reggeli Hírlap budapest szer­kesztősége megkérdezte ez ügy­ben Rupert R­zső nemzetgyűlési képviselőt, aki a következőkben válaszolt: — A buda ítélete nem lepett meg. A Kúriának már nem is igen volt módjab­b az ítéletben változ­tatni, mert a tényálladék megálla­pítását már elvégezte a debreczeni Tábla ilyen esetben pedig a leg­ritkább esetben semmisítik meg a másodfokú biróség éltel hozott ítéletet. A tényállás valószínűleg olyan volt, hogy kimerítette a tör­vényes tényálladékokat és így nem igen lehetett anyagi semmiségi okok címén hozzányúlni, azonban lehet, hogy egy másik tanács talán hozzányúlt volna. Végre is bírói felfogás, hogy mit minősítenek izgatásnak és mit nem. Most azonban hiábavaló mindezekről beszéln . Az ítéletet legfeljebb csak kri­tkával lehet illetni, de legjobb abba be­­­nyugodni, mivel az ítéletet a füg­getlen bírőség hozta meg. Ez természe­esen nem gátol abban, hogy Kerekes Mihály képviselő érsamet mélységesen sajnálom. M­idenki sajnálja, aki őt ismeri. Aki Kerekest közelről ismeri, tudja róla, hogy mennyire becsületes és konstruktív ember ő. — Gúnyos mosolylyal gondolok arra, hogy ez a Kerekes Mihály Huszárékkal szemben a nemzet­gyűlés legutóbbi ülésén Apponyi indítványa mellett szavazott. Ez a Kerekes Mihály a legbensőbb híve volt N­ayatádi Szabó Istvánnak is- Nagyatádi szeren­c­éje az övé le­hetett volna. Kerekes támogatta is egy ideig Nagyatádi S­abó Istvánt, azonban egy napon mégis ott hagyta őt, mert ez ő egyszerű, de becsületes lelkének nem felelt meg az a megalkuvó politika, amelyet vezére követett. Eszembe jut egykori principáli­somnak, Edvi Illés Károlynak a véleménye, aki a maga idejében a legkiválóbb kriminalista volt, aki azt mondotta, hogy gusztus dolga, hogy mit lehet izgatásn­ak minősíteni és mit nem. Izgatás é­mén ugyanis azt lehet elítélni, akit akarnak. Már maga a bizo­nyítás is nehéz, mert a tanúk máskép mondják el a hallottakat. És ha valaki vissza is tudja adni a szavakat, de nem tudja vissza­adni az arckifejezést az értelmi és érzelmi összefüggést. Nem lehet azt sem megállapítani, hogy azok­ban a szavakban izgatás, vegy bírálat volt e. Azt szokták mon­dani, kivált jogászok, hogy a hang csak egyszer ártott, amikor ledől­tek Jerikó falai. Egyébként csak a tények izgatnak. Beszélhetnek jól­lakott és szabad emberek előtt iz­gató tartalmú dolgokat, azokat A román kormány nem ismeri el a nagyváradi református püspökséget A román kormány nem hajlandó elismerni a nagyváradi református püspökséget. A román vallásügyi minisztérium leiratban közöl a Su­lyok Ist­ván és Na­gy Károly püs­pökkel, hogy a beiktatást a kor­mány nem engedi meg ártani és ezért egyenesen elrendelte az elő­készületek beszüntetését. A minisztérium eljárását azzal indokolja, h­gy az egyházkerüle­tek beosztása tekintetében csak a zsinat határozhat, a reformét­u­ok­nak előbb tehát meg kell alakí­taniok Románia területén a zsina­tot , majd az dont a kérdéses egyházmegyék és egyházkerületek meghallgatásával a területi beosz­tás ügyében. • Sulyok István felterjesztésére a kormánytól érdemleges válasz még nem érkezett és a magyar egyházi vezetőségek sem foglaltak még ál­lást az új határozattal szemben. — Csütörtökön megnyílik a MTI­ gyorsírótanfolyama. Hírt adtunk arról, hogy a Magyar Távirati Iroda miskolczi fiókja gyorsíró tanfolyamot rendez. A holnap december 1 én kezdődő tanfolyam felállításé! O­tlyk A­pád ny. őrnagy, a MTI. miskolczi vezetője azzal tette lehetővé, hogy a MTI. nak a Magyar-Olasz Bak második eme­letén levő helyiségeit készségesen rendelkezésre bocsátotta. A tan­folyam résztvevői három csoport­ban, kezdők, haladók és gyakorlók c­oportjában hallgatják az elő­adások­­. Előadók a MTI, munka­társai, Kosztolányi Zoltán dr. és Soós Mihály főgimn. tanárok és Kovács Albert dr. hírlapíró esz­nek. A tandíj 200 korona havon­ként. Értesülésünk szerint a tan­folyam vezetősége illetékes helyen ígéretet nyert arra, hogy a négy hónapos kurzus után sikeresen vizsgázó hallgatók számára állam­­érvény­es bizonyítványt állíthat ki Iratkozzék be a kölcsönkönyvtárba Francia fildeco-fil­ deper és selyemharisnyák minden cipő­színben

Next