Reggeli Hirlap, 1922. január (31. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-15 / 12. szám

Miskolcz, 1922. XXXI. évfolyam, 12 szám Vasárnap, január 15. Ára 5 korona Előfizetési árak helyben és vidéken ■ 4géM é­p* — 720*— K | Negyed évre ISO­— K é* évre---------«60*— K | Egy hónapra 60*— K 8x«Presxt6a*a» Miskolcz, Városháztér I. A szerkesztőség telefonszámai ■ 4«38. S*ISO Kiadóhivatal • Széchenyi­ u. 15. Telefonsz. WS 4 A kereszténypártnak kis töredéke követi Bethlen István gróf­ miniszterelnököt A Reggeli Hírlap budapesti szerkesz­tésének telefonj­elentése: Bethlen István gróf miniszterelnök több ízben közölte a keresztény párt­tal azt a kívánságát, hogy a szélső legitimistákat zárja ki a pártból, »zonban a kereszténypárt a mai na­pig sem tett eleget ennek a kíván­ságnak. Egy ízben Bernolák Nándor népjóléti miniszter beterjesztett ugyan egy ilyen értelmű javaslatot, azonban a pártértekezlet olyan élesen szembe fordult Bernolák indítványával, hogy Bernolák kénytelen volt az indít­ványt módosítani. A párt guvernementális elemei, fő­­kép Huszár és Ernszt Sándor, ugyan ezután is igyekeztek a párt­többsé­gét meggyőzni, hogy Rakovszkyékat a helyzet tisztázása érdekében zárják ki a pártból, Rakovszkyék befolyása azonban annyira megszilárdult, hogy már-már arra lehetett következtetni, hogy a párt nagy része megvonja tá­mogatását a kormánytól. Éppen ezért nem merték összehívni a párt érte­kezletét sem, mert attól tartottak, hogy újabb kudarc következik és ha teljesen erőltetik a dolgokat, az egyéb­ként is elhatalmasodott salaktábor erejét növelik. A párt centruma, amelynek Hal­ler a vezére, a két malomkő közé került. Rakovszkyék pedig nem tö­rődtek azzal, hogy tagjai a kor­mányt támogató pártnak, ők élesen támadják a kormányt. Csak természetes tehát, hogy a Vass, Hegyeshalmy, Bernolák triász helyzete nagyon különös lett a párt­ban. Miután azonban minden kísér­let összeomlott, közvetítő megoldást találtak ezután, amely szerint a párt három részre szakad, az egyik rész Haller és Huszár vezetése mellett újjáalakítaná a keresztényszocialista­­pártot, emellett megalakulna egy katholikus színezetű földmívespárt, Rakovszkyék pedig keresztény pol­gári jelszó alatt tömörülnének. Ez a megoldás lehetővé tette volna azt, hogy a kizárás elkerülésével távol itassanak el Rakovszkyék a kor­mányt támogató pártból, mert már eredetileg úgy tervezték, hogy a kereszténypárt egyik része támogatni fogja a kormányt, a másik része pedig ellenzékbe vonul. Időközben azonban ez a megoldás is meghiúsult, úgy, hogy e pillanat- Irán még mindég reménytelennek látszik Bethlen miniszterelnök hely­­■zerte a kereszténypártban, mivel Ra­­kovszkyék helyzete megerősödött a pártban és csaknem az egész ke­reszténypárt hatalmukba került. A fordulat azonban mára bekövet­kezett Már megírtuk, hogy a re­ménytelennek látszó helyzet megol­dása azáltal fog bekövetkezni, hogy Rakovszkyék kilépnek a pártból. Ra­­kovszkyék most hirtelen frontot vál­toztattak és követik a párt lemondott vezérét, Andrássy Gyula grófot. Rakovszky István ugyanis kilépett a kereszténypártból és csatlakozott a Friedrich párthoz, amennyire ezt a Friedrich párt értekezletéből megál­lapítani lehet. Hogy a kereszténypárt egységét lehetséges lesz-e ezután megőrizni, ez egyáltalában nem bizonyos, annál kevésbé lehet tudni azt, hogy a párt megmaradt része be fog-e lépni a színarany egységes pártba, miután Haller vezetésével még mindig marad elég salak a kereszténypártban. Tehát a legteljesebb khaosz van A belügyminisztériumban szombaton este fél hat órától két és fél óráig tartó nagyfontosságú értekezlet volt a vá­lasztójog dolgában. A tanácskozáson résztvettek: Bethlen István gróf minisz­terelnök, Klébersberg Ernó gróf belügy­miniszter, Nagyatádi Szabó István és Gaál Gaszton. A miniszterelnök és a belügyminiszter a megbeszélések során behatóan ismertették a kisgazdapárt vezérei előtt a választójogi törvény ter­vezetét. Munkatársunk­­ a konferencia után beszélt Nagyatádi Szabó Istvánnal, aki ezeket mondotta.­­ A törvénytervezet alapelveiről nem nyilatkozhatom, mert erre vonatkozólag titoktartást fogadtunk és arról sem szá­molhatok be, hogy a tervezet milyen impressziókat gyakorolt reánk. Ezt ki­fejtem a jövő hét folyamán, amikor pártunk tagjainak alkalmuk lesz meg­ismerni a javaslatot. A miniszterelnök legközelebb a kereszténypárt vezetői előtt ismerteti a tervezetet, azután a pártok által kiküldött delegátusok kap­nak információt a javaslatról, amely a politikában. Holnap talán eliminá­lódnak az ellentétek a Friedrich és Rakovszky nyilatkozatai között. E pillanatban azonban az igazságot nem lehet megállapítani. Az az egy tény, hogy Rakovszky és Taszler neve ott szerepelt azon az ivén, amelyen a Friedrich pártba való be­lépés bejelentetett. Ettől függetlenül, biztosra lehet venni, hogy Rakovszky kilép a ke­reszténypártból, őt többen követik és a kormánnyal szemben a legéle­sebb ellenzéki magatartást fognak tanúsítani, a jövő hét folyamán egyébként már a nyilvánosság elé kerül. A miniszter­­elnök úr — természetesen — azon a nézeten van, hogy a választójogi reform még február hó 16-ika előtt­­­e tárgyal­­tassék. Felkerestük Gaál Gasztont is, a Ház elnökét, aki a következőket mondotta: Én és Nagyatádi Szabó István jártunk fent a miniszterelnök úrnál, akinél ott volt még a belügyminiszter úr is. A miniszterelnök úr bemutatta a választó­­jogi törvénytervezetet, amelyet mi ad referendum vettünk. Pár nap múlva a párt szűkebb bizottsága fogja a javas­latot megismerni, azután kerül a reform a nemzetgyűlés elé. Részletekről még nem nyilatkozhatom. A mai tanácskozá­sok során a fúzióról nem volt szó. A két nyilatkozathoz megjegyezhetjük, hogy a választójog alapelveit már rész­letesen ismertettük a Reggeli Hírlap legutóbbi számában és hiteles helyen értesülésünk szerint már közölt adataink mindenben helyt állanak. Nagyatádi és Bethlen tárgyalnak a választójogról Rakovszkyék beléptek a Friedrich-pártba (?) A Reggeli Hírlap budapesti szerkesz­tősége jelenti telefonon: A keresztény nemzeti párt (Fried­­rich-párt) szombat este értekezletet tartott, amelyre nagy számban gyűltek össze a párt választói is. Friedrich István az értekezleten a következő­ket jelentette be: — Sürgősen nagygyűlést hívtunk össze, mert a keresztény nemzeti párt fejlődésének forduló­pontjához érke­zett el. A keresztény nemzeti párt fontos elhatározások előtt áll. Mielőtt ebben a kérdésben döntenénk, szük­ségesnek tartom, hogy a választó­közönség hozzájárulását kikeltem. Hornyánszky képviselőtársam ugyanis a következő indítványt nyúj­totta át nekem : »Indítványozom, hogy pártunk a keresztény nemzeti párt címét a mai napon a következő címre változtassa át: Keresztény Nemzeti Földmíves és Polgári Párt.“ Ezután Hornyánszky Zoltán indo­kolta meg indítványát, hangsúlyoz­ván, hogy a párt eddigi címe csak tehertétele volt a pártnak. Szükséges ugyanis, hogy azok a keresztény intranzingens politikát valló földmí­vesek és polgárok, akik pártunk po­litikai elveivel teljesen azonosítják magukat, beléphessenek a pártba. Ezek eddig azért nem léphettek be közénk, mert a párt címe szinte csak a városi elemekre muta­tott. A párt képviselője akar lenni azoknak a földmíveseknek, akik kí­vül esnek a több holdas kisgazdá­kon, már­pedig ezek keresztények és nyolcvan százalékát teszik a falunak. A párt azzal, hogy nevét kibővíti, nem adja fel elveit, mi továbbra is megmaradunk régi programunk mel­lett és diadalra visszük a zászlót, amelyet vezérünk, Friedrich István adott a kezünkbe. A pártgyűlés az indítványt egy­hangúlag elfogadta. A pártértekezlet után Friedrich István a következő nyilatkozatot tette : — A politikai helyzet nagy mérték­ben tisztázódott. A vezetésem alatt álló párt címét és programmját ki­bővítette, amivel módot nyújt arra, hogy a keresztény, nemzeti és in­­tranzingens alapon álló földmíves nép és más foglalkozású kispolgár is megfelelő képviselethez jusson. A párt ezzel a programmkibővítéssel lehetővé tette azt, hogy a keresz­ténypártnak a régóta tartó vajúdás,­ véget érjen. Azok a kereszténypárti képviselők ugyanis, akik a parla­­mentben már régóta ellenzéki maga­tartást tanúsítanak, a mai napon ki­léptek a kereszténypártból és a kö­vetkező levelet intézték hozzám: »Alulírott ezennel belépünk a ve­zetésed alatt álló keresztény, nem­zeti, földmives és polgári pártba Budapest, 1922 január 14. Lingauer Albin, Ferdinándy Gyula, Taszler Béla, Sigray Antal gróf, Windisoh­graetz Lajos herceg, Huszár Elemér Beniczky Ödön, Somogyi István, Ra­kovszky István, Pallavicini György őrgróf. “ Így tehát tizen léptek be pártomba és ezzel a párttagok száma tizen­hatra szaporodott. Többen voltunk, de csak hatan maradtunk meg a legutóbbi időkig: Weisz Konrád, Diniek Vidtor, Hornyánszky Zoltán, Kovács Emil,­­ Kovács József és én. Még az éjszaka folyamán felke­restük Rakovszky Istvánt és Taszler Bélát és közöltük vele a Friedrich párt értekezletén történteket és azt hogy az ott történtek szerint ők be­­léptek a Friedrich-pártba. úgy Ra­kovszky, mint Taszler a legnagyobb meglepetéssel vették tudomásul a közlést és a leghatározottabban hangsúlyozták, hogy a belépés ténye nem felel meg a valóságnak. Rakovszky egyébként a követke­zőket mondotta: — Kérem a leghatározottabban cáfolja meg úgy az én nevemben, mint politikai elvbarátaim nevében is a Friedrich-pártba való belépés hírét. Az egész dologból egyetlen szó sem igaz, nekünk eszünk ágában sem volt belépni a Friedrich-pártba és senkit sem hatalmaztunk fel arra, hogy a­ belépést a Friedrich-párt értekezletén bejelentse. Taszler Béla pedig ezeket mon­dotta : — A Friedrich-párttal valóban folytattunk bizonyos tárgyalásokat, ezek azonban távolról sem vonat­koztak arra, hogy mi lépjünk be a­ Friedrich-pártba, hanem arról volt szó hogy a Friedrich-párttal egyesült pártot alkossunk. Ezt természetesen bizonyos feltételekhez kötöttük, szó sem volt arról, hogy mi belépünk a Friedrich-pártba, részünkről ilyen lépés nem történt és mi nem is vagyunk hajlandók a Friedrich-pártba belépni. Valóban nem tudom minek minő­sítsem azt a bejelentést, mintha mi a pártba beléptünk volna. Ismételten hangsúlyozom, hogy ilyen értelemben nem felel meg az a valóságnak, ami a Friedrich-párt értekezletén történt Rakovszky és Taszler után igye­keztünk érintkezésbe lépni Friedrich Istvánnal, azonban Friedrich István lapunk zártakor még nem érkezett meg lakására. Hogy Friedrich és Ra­kovszky ellentétes nyilatkozatai kö­zött mi áll, nem sikerült megállapí­tani. Lapunk mai száma 12 oldal

Next