Reggeli Hirlap, 1922. augusztus (31. évfolyam, 172-197. szám)
1922-08-01 / 172. szám
Kedd, 1922 augusztus hó ffiiA figur* fitz icyytziitsix, ixijviciiu hogy ilyenek nincsenek. A kormány csak addig maradhat a helyén, amíg meggyőződését követheti. Elmondta, hogy a pénzügyminiszter, a kereskedelemügy miniszter kifejtették már politikájukat a földmivelésügyi miniszter is alkalma fog keresni erre, majd áttér Peidl Gyula deklarációjára, amelyet radikális irányi polgári programmnak nevez azért, mer a polgári társadalomnak sem ellenszenves, sőt két pontja egyenesen szimpatikus Egyik a többségi elv elfogadása, a másik a trianoni békeszerződés revíziójáért vall együtműködés Hogy mégis ellenszenve váltott ki, annak oka az, hogy csal munkaprogrammot adott. Felkéri a szociáldemokrata pártot, nyilatkozzék, hogy mennyiben vette revízió alá munkaprogrammját ? Propper Sándor: A második internacionalé alapján állunk. Bethlen: Váljanak el a szélsőséges elemektől a szociáldemokraták és sajá pártjukban ligurálják a bolsevizmust Az emigránsok ügyével foglalkozva kijelenti, hogy azok legnagyobb része kommunista. Garamit magát ismeri becsületességében soha nem kételkedett azonban Bécsben egy lapot alakított amelyben különféle dolgokat írtak a országról. Nem tudja ki a hibásabb az-e aki jogrendellenes cselekedete követett el, vagy aki megiatja. Garam ellenséges államokkal kezet fogott , az ellenséget további megszállásra biztatta. Mindaddig, amig Garami a Jövő Bécsben fentartja, nem áll vele szóba.. Peyer Károly: Garami senkit sem kért fel, hogy hazatérését egyengesse. Bethlen: Semmi sem áll távolabb a kormánytól, mint a kivételes hatalom gyakorlását ok nélkül meghosszabbítani Németországban és Csehországban : szocialisták is a kivételes hatalom alapján kormányoznak. A kormány nem hajlandó a vasutasoknak szakszervezet alapon való szervezkedését megengedni míg elismeri, hogy a villamos vasút alkalmazottak szervezkedésére az engedélyt kilátásba helyezte. Ezzel a miniszterelnök búcsút vett szociáldemokrata párttól és áttért a liberális ellenzék kívánságaira. Rissay képviselő úr — mondotta — kifogásolta a választást. Az a választójog azonban, amellyel mi választottunk nagyon is általános, aránylag több polgár kapott választójogot, mint Franciaországban és Angliában. ... A megszorítás csak a nők választójogára vonatkozik. Közjogi téren nincs jogfosztás mert szerzett joga senkinek sincs. — A Friedrich-féle rendelet csak egyetlen nemzetgyűlésre volt megállapítva. Rendeleti úton csak azokat az intézkedéseke léptette életbe a kormány, amelyekbe az ellenzékkel megállapodás volt. Az kifogása Rassay képviselő úrnak, hogy képviselőket szabad mozgásukban akadályoztak, magasabb gondolatok jegyiben történt. (Mozgás a baloldalon). Azon premisszák, amelyekből Rassay arr jutott, hogy ennek a parlamentnek ninc erkölcsi presztízse, nem helytálló, legkevésbbé fogadunk el tanítást Kassa képviselő úrtól. Rothenstein Mór: Pedig nem ártan. Bethlen: Az ő pártja kisgazdapártnak nevezi magát, pedig olyan messz van attól, mint Makó Jeruzsálemtől. Pártjának alig van tagja, aki az októbei forradalomban jelentős szerepet nevit volna. A másik hibája a liberális eherzéknek az, hogy túl közeli relációb került a kereszténypárti képviselők kapitalista és latifundiumos csoportjává A radikalizmus a liberalizmusnak satny hajtása és a forradalmak előkészítésébe a radikalizmust sokkal nagyobbait terheli, mint a szocializmust. Ők létesítették az első különítményt, a Gailile kört. Kéri Rassayt, hogy revideálja áláspontját. — Andrássy azt állítja, — folytatt a miniszterelnök,— hogy a kormán forradalmi alapon reakciós pólóik folytat. Kijelentem, hogy mi az 1920 te. alapján állunk, ezzel szemben gtt Andrássyék arra törekedtek, hogy fegyveres hatalommal a kormány kezéül kivegyék a hatalmat és maguk üljene oda be. Én nyugodt lélekkel bizom magamat a történelem itélőszékére. As állítja Andrássy, hogy álparlamentáris mást akaro. Ezzel szemben kijelentem , hogy a fejlődés politikáját képviselem. Meg akarjuk tartani az intelligencia vezér szerepét, amelyet büntetlenül senkinek sem lehet kikapcsolnia. A jövő generációja csak hálás lesz érte, ha végre,hajtjuk a földreformot. 11 Azzal zárja beszédét, hogy nyílt, becsületes magyar nemzeti demokráciát akar teremteni. A jobboldal állva tapzsolja Bethlent. Elnök öt perc szünetet rendel el. Szünet után Rakovszky Iván belügyi miniszter beszél. 1 — Két gondolatkörrel kívánok foglalkozni — mondotta — a rendkívüli in- i tézkedésekről és a választási visszaélt- s - sekről szóló beszédek gondolatkörével. „ Legyünk tisztában azzal, hogy az inter- . - nálás nem büntető intézmény, hanem preventív intézkedés minden olyan maga- i - tartással szemben, amely esetleg forradallomra vezethet. Ártalmatlanná kell tenni is azokat, akik veszélyesek az államra. Megállapítja, hogy azokat, akik az internálótáborba vannak, ujjabban tanú Bitóit magaviseletük miatt internálták, s Az internálásnak a munkások ellen semmi- , fele éle nincsen, az árdrágítók ellen irányul. . ., Ma már egyedül csak a belügyminiszter ió, internálhat, az előzetes őrzetbevétel ez tekintetében kijelenti, hogy ezt a rendőri , felügyelet alá való helyezéssel együttt meg akarja szüntetni. Ma az internálótáborban hét-nyolcszáz ember van és as politikai internáltak száma ebből összesen . - i 150-200. t . A sajtó megrendszabályozásáról beszél . . , ezután. Véleménye szerint a forradalmat. 1 . egyes sajtóorgánumok készítették elő. , Példákat hoz fel, hogy hogyan akarták ’ a kijátszani a cenzúrát. 1 j A lapok betiltásával nem akar élni, ■ ezen eszközhöz csak mint végsőhöz j | akar nyúlni, ha újabb rendszeres akna i , munka folyik az állam érdekei ellen. 1 . Foglalkozik ezután a választásokkal is kapcsolatos visszaélésekkel. Történtek bizonyos visszaélések, ennek oka azonban az volt, hogy állandó visszatérő izgatás folyt. Refiektálva Peidl beszédére, kijelenti, hogy a lelkek kibékülésének a A pénzügyminiszter ga. benyújtott ad Kállay pénzügyminiszter emelkedett ezután szólásra és többek között ezeket. mondotta : — A pénzügyi kormányzásra elhang-! . ’ zott megjegyzésekre, majd az egyes ha■. * tározati javaslatok tárgyalásánál fogok L * reflektálni. Most csak a Strausz képviselő úr által kifogásolt költségvetési - í rendszerről vagyok bátor megjegyezni, ahogy az uj rovatozási rendszer kérést ; i. ! túlvitelére már 10 év előtt törekedtem, 1 ■t | amikor éppen a képviselő úrral folytat- tattam erről tárgyalást, mint referens, a ! Strausz képviselő úr azt mondotta, hogy y a költségvetés előirányzatául ne az 1921—1922. évi, hanem az előző évi I. költségvetés vezessék, mert szerinte ez jó az indemnitási javaslat ezt a költségve-. atést be akarja csempészni a törvény- s könyvbe. Azt hiszem, a parlamenti el- jelenőrzés az indemnitás jelenlegi alakja j -ban is lehetséges és így nincsen szükség a javaslat átdolgozására. Az új, rendesi. költségvetés munkálatai egyébként amúgy it- j is folyamatban vannak. Remélem, hogy j e ezek a munkálatok rövidesen befejezöd- nek és akkor lesz mód és alkalom arra, ri hogy a nemzetgyűlés tagjai behatóbban ott foglalkozzanak az egyes tételekkel. L- i — A termelő munka megindul, hgyaz folytatta. A román megszállás után már it- nagy előhaladást tettünk, az üzemek 1. nagy része a háborús gazdálkodásról a már a békebeli gazdálkodásra tért át. n Nagy fejlődést mutat a gépipar, amelynek 88 százaléka maradt meg Csonkai- magyarországnak. Felhozzák azt is, hogy i- 1 beruházásokra nem gondolunk. E tekintetben megjegyzem, hogy beruházásokra az 1921—22. évben egy milliárd, a követelkező költségvetési évre pedig 2 milliárd korona vétetett fel. Az indemnitási javasallatban 268 millió korona irányoztatok f. elő mozdonyokra, 558 vasúti kocsikra, is egy milliárd lakásépítési akcióra, 100 millió régi iskolaépületek helyreállítátsára és uj iskolák építésére. Ugyancsak jó több mint 100 millió korona a vámőrség ■ t- elhelyezését«. Mindezzel az építkezés st megindítását és az épiőipar foglalkoztatását akarják. 1, — Felmera't a fadtzatUn papirpéns nem a kormány kezdeményezéséből kell megtörténnie. A papirkérdés hullámai Utána Pallaviczini György őrgróf emelkedett szólásra és pótlást nyújtott be javaslatához, amennyiben kérte, hogy kilenctagú bizottság küldessék ki a papírkérdés megvizsgálására. . . Elnök: A házszabályok ennek lehetőségét nem adják meg. Pallaviczini: Eckhardt sajtófőnök hosszabb beszédet mondott, melyet úgy tüntettek fel, mintha a miniszterelnök úr helyett beszélt volna. — Lehetetlennek tartja, hogy a miniszterelnök megbízzon egy képviselőt, hogy helyette beszéljen a parlamentben. Tudomása van arról, hogy egyes lapoknak olcsóbb papírt adtak a kiviteli engedélyek révén. Ezt a kérdést parlamentáris bizottság előtt kell tisztázni. Szakács Andor emelkedik ezután szólásra és a miniszterelnökkel polemizál, az idő előrehaladottságára való tekintettel azonban a beszéd folytatását a délutáni ülésre halasztja. A délutáni ülés délután 4 órakor nyitotta meg az ülést Gaál Gaszton elnök hat képviselő jelenlétében. Szakács Andor folytatta beszédét Arról beszél, hogy a prebiscitum problémája az államforma kérdésében nem új, mert ez benne van a kisgazdapártnak két év előtti programmjában. A miniszterelnök kétségbevonta, hogy választási atrocitások voltak. Ezzel szemben meg kell állapítani, hogy történtek atrocitások, még pedig a belügyminiszter kerületében is, Nyíregyházán, ahol kormánypárti kortesek hamisították az ellenzéki ajánlók nevét a listákra. Megnyugtató volt hallani a miniszterelnök beszédében a földreform keresztülvitelének ígéretét. Az intelligencia vezérszerepét is csak helyeselni lehet, azonban ennek nem lehet a többi néprétegek hátrányára túlnőnie, mert különben az 1514. utáni állapotok állanak elő. Atvasági nyugalmat vár lójavaslataitól kibocsátásának kérdése is. Azt mondják, hogy az igy felhasznált papirpénz alanyit valutát jelent a beruházások folytán. A papírforgalom államjegyekben 36 milliárd koronát tesz ki, amely a mai forgalomban 100 millió svájci franknak felel meg. Nem engedem, hogy a kérdés úgy tüntessék fel, hogy itt van egy jóhasznú beruházás és egy pénzügyminiszter, aki nem akar adni a beruházásokra. ■ A kiadások fedezését biztosítani kell. Ezt csak kétféleképen lehet. Vagy úgy, hogy a fizthetésnek, a fizikai és szellemi munkások fizetési eszközeit rontjuk, vagy létesítünk olyan fedezetet, amellyel azt terheljük meg, akinek a válla ezt inkább elbírja. Nem megyek bele, hogy bankóprés igénybevételével szaporítsuk a bevételeinket. Jöhet személyváltozás a pénzügyminiszteri székben, de ez nem jelent változást a szociálpolitika terén. — A háború nagy változást idézett elő gazdasági életünkben. Én az első voltam, aki azt hirdettem, hogy be kell rendezkedni e változáshoz. Új gazdasági helyzet, új vagyonos osztály keletkezett. Hirdettem az egyenlőséget, az egyforma teherviselést. A bankóprést rövidesen be kel szüntetni, mert nem ronthatjuk a tisztviselők helyzetét és a kereskedőnek is biztos kalkulációra van szüksége. Ha nem akarunk Oroszország, Ausztria, vagy Németország sorsára jutni, a viharzó tengeren úszó gályánk evezőjét ragadjuk meg biztos kézzel, hogy révbe futhassunk. Ezt a célt szolgálja beterjesztett négy javaslatom, melyek kiegészítéseképen fogom ősszel benyújtani az általános jövedelemről szóló törvényjavaslatomat. Igazságos akarok lenni és ezért maximáltam a községi pótadó kulcsát. A legkisebb községnek is segélyére sietek, ezért engedtem át a kereseti adót nekik. Várom javaslataimtól a közgazdasági élet megnyugvását, várom az államháztartás renbehozását. Ha rendbe lesz államháztartásunk, a külföld bizalma révén lehet köszönre reményünk. A Magyaország annál inkább bízhatik a saját jövőjében, minél inkább támaszkodik a saját uraiért. — Kértem a bankokat, hogy a valutákra ne engedélyezzenek kölcsönöket, intézkedtem, hogy az új bankházakat megrendszabályozzák, ha szükség lesz rá, tovább is megyek. Ha azt látom, hogy az emberek elvesztették a fejüket. A reparáció■ól az a véleményem, hogy az megbukott, mert reparációt nem fogunk fizetni. — Kérem benyújtott javaslataim elfogadását. A pénzügyminiszter beszéde után a nemzetgyűlés többsége az indemnitási általánosságban megszavazta. Szavazás az indítványok felett Ezután a vita során benyújtott 49 határozati javaslat és indítvány felett szavaztak. Az indítványokat az elnök felolvastatta a jegyzőkkel és a szakminiszterek hozzászólásai után bocsájtotta szavazás alá. A nemzetgyűlés többsége nem szavazta meg a következő intványokat: A földbirtokrendező bíróság működéséről tegyen jelentést a kormány, a határkiigazító bizottságok működéséről tegyen jelentést a kormány, a szabadkőműves páholyok ellen három hónap alatt a vizsgálatot folytassák le és ezek alapján szüntessék meg, vagy engedjék meg működésüket, az egyetem megnyitása előtt nyújtson be a kormány törvényjavaslatot a numerus clausus megszüntetéséről, szüntesse meg a kormány az internálótábort és teljes politikai amnesztiát adjon, terjesszen az igazságügyminiszter jelentést az amnesztiák által büntetésüktől megszabadult egyénekről, a rendőri jelentkezést szüntessék meg és az internálótábort oszlassák fel, a Falura rotációs papír elszámolását terjessze a kormány a Ház elé, törvényes rendelkezés vessen gátat az élelmiszer szsorának, egyetlen tanítót és tanítónőt se lehessen mint B. listást elbocsátani, a nemzetgyűlési képviselők titkos társaságok tagjai ne legyenek és politikai magatartásuk tekintetében előre ne lehessenek leköthetők, mondja ki a nemzetgyűlés, hogy az általános, egyenlő, titkos és nőkre is kiterjedő választójog alapján áll és haladéktalanul terjesszen be a választójogról törvényjavaslatot, a kormány a numerus clusus kiterjesztőiről terjesszen a Ház elé törvényjavaslatot, amelynek értelmében a numerus clausus az ország összes iskoláira kiterjed és a külföldi diplomák nosztrifikálására is alkalmaztatik. A nemzetgyűlés csupán három határozati javaslatot fogadott el: A gazdasági népoktatás fejlesztéséről, a hadsereg számlásoknál a kisiparosoknak kedvezménybe való részesítéséről és az ipari kamarák létesítséről szóló indítványokat. Minthogy az egyes határozati javaslatokhoz és indítványokhoz a miniszterek is hozzászóltak, nem tudtak valamennyi indítvány felett határozni, így keddre maradt még tíz indítvány, amelyek között szerepel Erckhardt Tibor ismeretes lapbetiltási indítványa. Fél nyolckor az elnök megtette előterjesztéseit és azután az ülés véget ért. 2. REGGELI HÍRLAP Bethlen beszéde nem adja meg az együttműködés lehetőségét Bethlen miniszterelnök beszédéről a szociáldemokraták parlamenti csoportjának egyik tagja így nyilatkozott : " A párt a miniszterelnök úr beszéde után is megmarad követelései mellett és azok érdekében tovább fog küzdeni. Nem áll az, hogy 27.000 bolsevikinek adtak amnesztiát, ennyi bolsevista nálunk sohasem volt. Ezek között olyanok voltak, akiket névtelen levél alapján beadott feljelentésre ártatlanul zártak el. Ami a Garamira vonatkozó állítását illeti, tudtunkkal Garami nem szorgalmazta visszabocsátását és az egyéni akciója volt egy urnak. Végeredményben csak annyit mondhatunk, hogy Bethlen beszéde nem adta meg az együttműködés lehetőségeit.