Reggeli Hirlap, 1923. szeptember (32. évfolyam, 197-221. szám)
1923-09-01 / 197. szám
• : IDURson . ___ 1923 szeptember hő I szombatra^SI 250 k€SÍ*#Flü KXKH.Ágfolyás, 197. »a, ^«ks Reggeli Hírlap •___ $i&f«etéssé«*ak h«iyb«mém w:*«téste«*1 i negyed évre — — ~ — — UJfNKV*TM-h Egy hónapra ~ — — — — 5000 — K Szerkesztőség: Miskolcz, Városház tér 22. »zát* A szerkesztőség «(efooMánus: 498. tM# KUUchigittal * Sateeae'«yi-«tc& »5. Teletdan. ®4 A legújabb összeesküvés tehet, hogy mikor ezek a sorok megjelennek, már ismét új szákat szövögetnek valami budai kiskorcsmából, vagy a Sörház utcában, a honnan az eféle dolgoknak hol értelmi szerzői, hol cselekvő alkalmazottai ki szoktak kerülni is ilyen formán holnap a legeslegújabb összeesküvésről írhatnánk. Mert ebben a szerencsétlen országban fiig múlik el az egyik, jön a másik konspiráció, hogy illegitim módon hatalomhoz jussanak azok, akiknek túltengő temperamentumának lehűtésére sem az angolpark amerikai vasútja, sem a miniszterelnök, vagy a belügyminiszter egy egy energikus beszéde nem elegendő. Az amerikai vasaiba a hexanacon innen lévő korban még beül az ember arájával, vagy a cimborájával és a harmincon inneni korosztályból kerülnek ki, mint a mostani rendőri jelentés is mondja, azok a fiatalemberek, akiknek az attentátum a kenyerük, az összeesküvés a kedvük és fegyelmezetlenség a kvalifikációjuk ahhoz, hogy az ország sorsának intézésébe beleszóljanak, illetőleg azt kezükbe vegyék. A nyomozati szálak ismét afajvédőséink egyesületéhez, azoknak tagjaihoz vezetnek, akik a kisántáuttal s nagyántáuttal való barátiozás vádjával illetik azokat, akik konszolidációt szeretnének, akik a külföldi kölcsön ügyét jól elintézni óhajtják, akik a megegyezésnek és nem a mellet verő tönkre jutásnak hívei. A fajvédőkhöz vezetnek a nyomozati szálak, mintegy belekiáltva a nemzet közvéleményébe a kérdést: kik hát a hazaárulók, a béke, a megértés, az összetartás politikáját tehetséggel, meggyőződéssel és fölkészültséggel hirdetők-e, vagy azok, akik minden percben összeesküvéseket szőnek, akik tűzzel, vérrel, vassal, gyilokkal volnának hajlandók leterrorizálni a másik közvéleményt és másik poétikét, hogy a hatalmat nekik adja át. A fajvédelemhez jutottak a szálak akkor is, amidőn Apponyi Neullyben tárgyalt és idehaza Somogyi szerkesztői meggyilkolták; amikor az első angol misszió járt itt, hogy pesti kereskedőknek kölcsönt nyújtson, megtörtént a Clubkávéházi merénylet. A miniszterelnök fontos diplomáciai aktust készített elő a külfölddel, amikor az erzsébetvárosi klubban kilenc áldozatot követelő bomba robbant . . . s a múltkorában is, amikor Bethlen és Kállay a külföldet járták, összeesküvőket fedeztek föl és Kassayék csak nemrégiben lepleztek le egy istenradja már hányadikát. S most ismét ez az öszzeasküvés, ,toborzás“ a hatalom megtérítésére, negyven fiatalember kézrekerítése, előállítása, a török korcsmáros kora mellett való összeesküvés is abban az időben történik, amikor a miniszterelnök külföldre készül, amikor sorsdöntő ügyét kell a nemzetnek elintéznie. Lehet e nem keresni összefüggést ezekben a dolgokban, lehet elhallgatni az ellenzéki politikusoknak azt a gyanúját, hogy itt olyan szervezett társaság működik, amelynek érdeke az, hogy ez az ország ne jöjjön rendbe , azért csinálja, hogy mindig akkor szervez összeesküvést, vagy attentálmot, amikor a külföld figyelme felénk van irányítva. Azonban bármint áll is a dolog, a miniszterelnöknek dokumentálnia kell, hogy amint a hibbantelmésztek, az exaltáltak nem jöhetnek számításba a politikában, még ha egyet közülök Cegléden követnek is választottak, éppen úgy nem respektálja a nemzet óriás többsége a hatalomra törő erőszakos szervezkedést. Apucscsok nem szimpátiát, de fölháborodást keltenek ebben az országban és nincs senki azon amaroknyi kisebbségen kívül, amely a Sörház utcában kezdte politikai karrierjét és valószínűleg ott is fogja végezni. A miniiterelnök tacsolyogva mortíhájt odakírt, hogy az izgága és kiforratlan agya fiatal vállalkozók háta mögött akkora tömeg sem áll, mint egy falud disznótor közönsége, de már annál óriásibb erővel követeli a nemzet egyetemessége, hogy ezeknek az összeesküvéseknek, erőszakra való szervezkedéseknek legyen vége, mert már a türelemnek is végül-sakad, aranly ezeket a vállalkozásokat egyszer borzongva, máskor fölháborodva azomlólgasre. Az ország közvéleményének erejéből bátran és nyugodtan merülheti erejét, mely örökre szétzilálja az összeesküvők darázsfészkét. fi m£nis3k$ei*eS&«ö!& fcuffsHdi útja fölött Nem Genfben dől el a külföldi kölcsön ügye — Először a jóvátételi bizottságnak kell döntenie a zálogjogok felfüggesztéséről A Reggeli Hírlap budapesti szerkesztősége jelenti telefonon: Hivatalosan jelentik, hogy Bethlen litván gróf miniszterelnök szombat délután 2 óra 30 perckor a Ksteni pályaudvarról Bécsen át Genfbe utazik a népszövetség ülésezésére. A miniszterelnököt útjában elkíséri Daruváry Géza külügyminiszter, Kállay Tibor pénzügyminiszter és Khuen Hédeiváry Sándor gróf követségi tanácsos. A kormányzó a miniszterelnök helyettesítésével Vass József népjóléti minisztert bízta meg. Bethlen miniszterelnök pénteken délelőtt fogadta Castagneto herceg olasz és Doubot francia követeket, akikkel hosszasan tanácskozott, majd Daruváry külügyminiszterrel és Rakovszky belügyminiszterrel folytatott tenábskozást. A miniszterelnök a szombati napon kihallgatáson jelenik meg a kormányzónál, hogy genfi útja előtt részletesen referáljon a bel-őlküli politikai kérdésekről. Részletesen be fog számolni a miniszterelnök a külföldi kölcsön ügyének állásáról is. Beavatott politikai körökben a népszövetség küszöbölt álló üléséről és külföldi kölcsön ügyéről a következőket mondották. Egyes orgánumokban a külföldi kölcsönt úgy állították be, hogy a közönség körében az a hit keletkezhetik, miszerint a Magyarországnak nyújtandó kölcsön ügye a népszövetség ülésén már elintézést nyer és azt rövidesen folyósítani fogják. Ezzel a beállítással szemben a tényállás az, hogy először a jóvátételi bizottságnak kllell foglalkozni a zálogjogok kérdésével. Ez az első lépés, a második lépés, hogy a jóvátételi bizottság a reánk nézve kedvezőbb angol—olasz javaslatot fogadja el, vagyis hogy a kölcsön folyósítását a népszövetségre bízza. Tehát nem Genfben fog eldőlni a külföldi kölcsön ügye és tény az, hogy a kölcsön kérdése a népszövetség tárgyalásainak napirendjére nincs is kitűzve. A miniszterelnök úszásának éppen az a célja, hogy az etlévő államférfiakkal az egész ügyet közvetlen érintkezések során megtárgyalja és reánk nézve kedvező magatartásra bírja őket. Da még a legkedvezőbb esetben sem lehet a kölcsön tekintetében döntést várni Genfben a népszövetség ülésezésétől. Az igazságügy miniszter egymilliós jutalmat tűzött ki azoknak az ügyészeknek, akik nagyobb árdrágítót juttatnak a törvény kezére Szenzációs leirat a főügyészekhez — Nem a kofákat, hanem a nagybűnösöket kell megbüntetni — Mellőzni kell a kiplakatírozást — Lehetővé kell tenni a kegyelmi eljárást Mint ismeretes, Nagy Emil igazságügy-miniszter csütörtökön kijelentette, hogy az utBOfarendeletet nem változtatja ugyan meg, de az érdekeltségek jogos kifogásait, orvosolni forrja. Ennek első lépéseként pénteken szenzációs leiratot intézett az igazságügyminiszter az ország valamennyi főügyészéhez. A leirat ezeket tartalmazza : , az igazságügy becsülete attól függ, hogy $* árdrágító kérdésekben tudunk e nagyobb fnyos bűnösöket is megfogni, avagy pedig csak apró pincéreken és kofákon verjük el a port, míg nagyobb árdrágítókkal szemben tehetetlenül állunk. Felkérem tehát Méltóságodat arra, hogy ilyen értelemben utasítsa a felügyelete alatt álló összes kir. ügészséget és egyúttal közlöm, hogy egy millió összegű jutalmat tűzött ki annak a kir. ügyész urnak megjutalmazására, akinek sikerül nagyobb fajta árdrágítót nemcsak vádba fogni, de egyúttal el is italozni. Nagyobb árdrágító alatt értek mindenkit, aki széles körben nagyobb befolyást gyakorol bűnös módon az árak drágítására. Ezekre gond fordítandó, tekintet nélkül arra, hogy társadalmi előkelőség szempontából milyen helyet foglalnak el. Kérem a fenti értelemben igen sürgősen utasítsa a kir. ügyészséget, hogy nagy súlyt helyezzenek erre. Méltóztassannak az exponáltabb helyre személyesen ellátogatni és meggyőződni arról, hogy történt- e valami abban az irányban, hogy nemcsak a kis bűnösök, hanem a nagy bíróörök is az állam megtorló és elrettentő hatalmát érezzék. Megkeresem a kir. főügyész urat, hogy utasítsa az árdrágítási ügyekben tárgyaló összes ügyészeket, hogy a hónapokkal ezelőtt elkövetett kisebb fajta ügyekben tett vádirataikat tegyék újabb szigorú mérlegelés tárgyává s mellőzzék mindazon eseteket, amelyekben a korona idő közben beállott zuhanása és a változott gazdasági viszonyok következtében olyan helyzet látszik fennforogni, amely érthetővé teszi az illető árucikk megdrágulását. Ez okból méltóztassék a beküldött vádiratokat revízió tárgyává tenni s amennyiben a fennforgó szempontok fennállássak vonják vissza vádirataikat. Ugyancsak szíveskedjék arra utasítani az öszszes ügyész urakat, hogy a tartalmilag teljesen idejétmúlt és az igazság tekintélyének rovására menő kipkkatkozásokat feltétlenül mellőzzék. Továbbá az átmenet szempontjából elrendelem azt is, hogy mindazon esetekben, mikor a fentebbiek értelmében a büntetés végrehajtása a laikus közönség ütemében valósággal nevetségesen igazságtalannak mutatkozik, ha illető elítéltetésénél mártóztassanak lehetőséget adni arra, hogy halasztást nyerjenek és ezzel kapcsolatban kegyelmi útra térhessenek. Alaposnak fogadom el az érdekeltségnek panaszát, hogy az anyagi jog kérdésében nincsenek kellőkép tájékozódva és ilykép lehetővé kell tenni, hogy a becsületes kereskedő megtudhassa, hogy mi a törvény szerinti árdrágítás. Megígértem az érdekeltségnek, hogy szeptember 20-ra nagyobb szabású ankétot hívok egybe, amelynek feladata lesz az anyagi jog körüli kérdéseket elintézni. A főügyész úr szíveskedjék az árdrágítási ügyeket tárgyaló ügyész urakat utasítani arra, hogy az anyagi vitás kérdések folytán a vádiratot ennek alapján ne szorgalmazzák.* Lapunk mai ukáma 8 áláal