Reggeli Hirlap, 1924. március (33. évfolyam, 51-75. szám)
1924-03-16 / 64. szám
REGGELI HÍRLAP 12. oldal Vasárnap, 1924 március 16. Művészi hajlam A hajlam, nem akarom mondani tehetség, megnyilvánulása összefüggésben van, az egyén egyes érzékszerveinek fejlettségével. A jól látó ember észre veszi a szép vonalat, gyönyörködik a színek pompájában, meglátja a mozgást. Akinek jó hallása van, annak ügyeimet a zene köti le. Akiben a tapintási érzék nagyobb mindegyiknél, abból jó szobrász lehet, míg azon egyén, akiben a ritmusérzés fejlett, nagyszerű táncos válhatik. Amint látjuk tehát, az ember szellemi értéke kapcsolatban van a testi felfogó szervek tökéletességével. Az érzékszerveknek megnyilatkozása a művészetek iránt nagyon korai; gyermekeknél négy-öt éves korban észlelhető; előfordul azonban, hogy csak későbben jelentkezik. De miután minden ember rendelkezik érzékszervekkel, tehát azon művészeti ág iránt van többé-kevésbé hajlama minden egyénnek, amelyik érzékszerve leginkább fejlett. Előfordul az is, hogy az érzékszervek közül nem egy fejlődik ki jobban, hanem kettő, pl. a látás és tapintás. Ilyen esetekben az illető éppen úgy érez hajlamot a festészet, mint a szobrászat iránt és gyakori eset, hogy mind a két művészeti ágat műveli is. Nem kis dolog azonban megfigyelni a gyermek vagy fejlődésben levő egyénnél, hogy tulajdonképpen melyik az igazi irány, amely azután egész életére kiható. Ebben nagy segítségünkre van az ösztönszerű megnyilatkozás. — Hányszor tapasztaljuk, hogy a gyermek, mielőtt írni, olvasni megtanult volna, gondolatait kuszált vonalakból tákolt rajzokkal kifejezni képes. Amelyik gyermek pedig agyaghoz jut, előszeretettel gyúrja, formálja mindaddig, amíg az ő képzelőképessége meghatározott fogalmak formáját látja benne. — Még többször tapasztaljuk, hogy szép ének vagy zenehallatára a játszadozó gyermek abbahagyja játékát, felfigyel, utána énekel vagy játék közben ismeretlen, de neki tetsző hangösszetételeket dúdol. Leggyakoribb esetben a tánc vonzza. Ha tükör van a szobában, bizonyára az előtt játszadozik, lépeget és éppen azért a tükör előtt, mert míg a rajzolás, formálg itás és énekelegetés abszolút eredményeit közvetlenül élvezheti, a táncmozdulatok bájában csak úgy tud gyönyörködni, hogyha azokat látja is. Az ösztönszerű megnyilatkozás ismétlődik, sőt mindig gyakoribb lesz, míg végre annyira belekapcsolódik az egyén életébe, hogy nem csupán kedvtelés többé, hanem eszköz, melynek segítségével saját gondolatait, érzéseit gygyj rögzíteni vagy visszaadni, kifejezni képes.Érzékszerveink elsősorban felfogó munkát végeznek. Az a sok impresszió, melylyel utonútfélen találkozunk, szakadatlan izgalomban, munkában tartja idegzetünket. A különféle hatások felgyülemlenek bennünk és vagy reprodukáló vagy alakító és képező formában kerülnek újra elő átalakítva a magunk egyéni felfogásának hozzáadásával. A fejlődés és a tanultság az ember felfogóképességeit szabályozza, irányítja és fejleszti. Innen van, hogy évek kitartó kísérletezése és próbálgatások sorozata vezethet csupán megállapodáshoz. Tehát idő, mégpedig hosszú idő szükséges ahhoz, míg végre a művészlélek saját útját megtalálja. . Amíg a külső hatások benyomásai folytán megállapodtunk abban mi tulajdonképpen az a művészeti irány, melyre bennünk a hajlandóság ismételten megnyilvánult, ezután következik a második, nehezebb periódus, a kiképzés. A legtöbb ember azt hiszi, ha jól lát s az iskolai vagy magánszorgalmi rajzolgatás útján az elébe kerülő tárgyakat formailag lerögzíteni képes, a színeket kedveli, hogy mindez elég most már a művészi életre való hivatottsághoz. A hajlam és a képesség mindenesetre megvan, de váljon a szorgalom és kitartás nem-e fog hiányzani? Maradjunk egyelőre a festészetnél. A kiképzés kétféle lehet: vagy egy művészeti iskolában, vagy önképzés útján. Ez utóbbi mindenesetre nehezebb és ritkább, de előfordul. Amiig művésznevelő iskolák nem voltak, a festői pályára készülő ifjú valamelyik nagy mesterhez került tanulónak és ott maradt addig, amíg a festékkészítést, vászonalapozást, technikai eljárásokat elsajátította. Megtanult rajzolni, mestere képeit másolgatta, vagy később neki az előkészítő munkákban segédkezett. Rendesen csak akkor önállósította magát, mikor teljes művészi készséggel mehetett neki az életnek és már volt mondanivalója. A mai művészi iskolákban nem ez a kiképzés módja. Miután a festőanyagot gyárakból készen kapják, a festő mesterségnek ezt az igen lényeges részét nem tanítják. A még eddig ösztön szerint rajzolgató-festegető ifjú elé modell kerül és vagy egy jó, de lehet rossz tanár, aki a korrigálást végzi. Amíg a kezdő formalátása öntudatlan, kicsillan munkájából a magával hozott hajlam ereje. Mihelyt azonban a formai meglátás öntudatos lesz, amikor az önbírálat állandó fékezője a formák ösztönszerű rögzítésének, a színfoltok érzésbeli felrakásának, akkor kezd tulajdonképpen ráeszmélni a pálya kezdetén levő művész, hogy milyen perspektíva áll előtte. Mert amíg egy fejet vagy aktot jól megrajzolni képes, amíg a festéket úgy keverni és kezelni bírja, hogy az ő meglátását kivízáító szinkiatások vászonra kerüljenek, ahhoz sok idő kell Már pedig ez még mindig csak előkészület a művészi pályára, ez még csupán csak eszköz a művészi érzések, gondolatok kifejezéséhez. A művészet technikai részének elsajátítása mindenesetre az első fő cél. Ha ezt elértük, csak azután válik el, vájjon van-e bennünk alkotóképesség, amely tulajdonképpen a művészet útjának kezdete. Idáig mindenkinek el kell jutnia, de sajnos, a művészi pályákra tódulók nagy sokasága ezen a ponton legtöbbször meg is akad. Amíg a természet utánzásáról van szó, addig kellő szorgalommal és akarattal el lehet jutni, de a művészetnek nem ez a célja. A művészetnek önönmagunkból kell fakadnia. A természettől eltanult formaismeret, átélt színimperssziók, lélektani benyomások, a mozgás meglátása és bennünk felgyülemlett ehhez tartozó minden egyéb tudás ad csupán módot nekünk arra, hogy mondanivalónkat művészi FEJTÖRŐ FELNŐTTEKNEK*) Az első szó tagom, mint tiszta méz pereg, Ha a szived örül, vagy hogyha kesereg. Polgári ebéded mindig azzal kezded L e szó másik felét, ha fentihez teszed, Akkor igy e talány első nevét kapod, Egész könnyűszerrel ki is találhatod. Keresztnevét nem is osztom már tagokra, Csak emlékezz vissza a régi királyokra. Uralkodásukat áldás nem kisérte, Az Úr haragja őket utolérte: Egiyk vizbefulladt, fejét vesztő másik. E kis versből most már az egész név látszik. *) E rejtvény egy közismert miskolczi cég nevét rejti magában. Megfejtések, a kivágott rejtvénynyel együtt, f. hó 19., szerda délig a Reggeli Hirlap kiadóhivatalába küldendők. A helyesen megfejtők között a következő három értékes dijat sorsoljuk ki: I. Egy pár valódi francia női selyemharisnya, tetszésszerinti ,színben. II. Egy női vagy gyermek bőrkalap. III. Egy kézzel hímzett zsebkendő. * h Múlt számunkban közölt fejtörő helyes megfejtése: Gedeon Nővérek A három kitűzött dijat sorshúzás útján a következők nyerték: II. Pásztor Imréné, Sajóbessenyő. II. Spán Ica, Szikszó. III. Gazdy Béláné, Miskolcz. A nyertesek a Reggeli Hírlap kiadóhivatalában (Széchenyi utca 15.) megkapják a nyereménytárgyra szóló utalványt, amelynek ellenében Gedeon Nővérek cégnél átvehetik a kisorsolt tárgyakat. , „ „ Helyes megfejtők még a következők: Fülöp Elza, Barla Margit, Singer Mórné, Marisák Károly, Weisz Manó, Goldberger Klára, Glück Lili, Kovács Béla, Reizmann Jakabné, Abonyi Zoltánná, Friedmann Annus, Takács Dezső, Kerekesné, Friedmann Erzsébet, Ujj Gizi, Stark Sándorné, Langesfeld Herminka, Gönci Ella, Sólyom Elemérné, Goldmann Edit, Fehér Irén, Kővári Lenke, Neuwalder Elza, Friss Györgyi, Kellner Zsófka, Molnár Emma, Berger Lajosné, Weiszberger Hermanné, Fekete Mihályné, Gyöngyössy Ilus, Pataki Tivadarné, Ligeti írónké (Diósgyőr), Vájó Józsefné, Szepesi Gyuláné (Diósgyőr), Gábor Ella, Rissenthal Károly, Kolozs Andrásné, Levitai Miklósné, Altmann Henrikné, Feledi Jánosné, Adler Lajosné, Csontos Irén, Grünstein Jolán, Blau Vilmosné, Steinecz Erzsébet, Marcinak Berta, Judik Margit Szilágyi Margit, Mózes Ábrahámné, Kovács Olga, Kovács Böske, Jäger Boriska, Lupkovits Gizellla, Barna Kornnél, Lax Margit, Lichtmann Olga, Leber Idusíka, Schwarz Miksáné Lónági Margit, Kovács Lajosné, Weingarten Helén Gaál Béláné, Balázs Andrásné, Edelsetein Erzsók, Györki Lajosné, Kardos Ilona Weitzenfeld Magda, Jerami Jánosné, Juhász Kató, Rosenblüh Ilona, Spernáth Zoltánná, Lipták Andrásné, Weiszbrunn Lajosné, Gazdy Béláné, Magyar Jánosné, Friedmann Dávidné, Szabó Ica, Erdődy György, Halmos Margit, Balla Ignácz, Rosinger Emília, Óvári Aranka, Klein Sámuelné, Volny Irén, Bab^rcsák Erzsók, Jászkulási Margit Wiesner Klára, Klatt Vilmosné. Fürr'-'.oy SOT)^1oVv'é lZ;-i,T1r- T ZprJA D-OptGzn-'OTtn Tür*7.a^V. OWqt F” A1 TU a T)né W f d 0 lelkünkön átszűrve visszaadhassuk. Ebben rejlik az alkotás ereje és nagysága és ez ad csupán a munkának művészi értéket L*. Mint ahogy_ a festészetnél, úgy minden más művészi pályán hasonlóan nehéz a kiképzés, a mesterség megtanulása. Aki azt türelemmel és nagy akarattal kiküzdeni nem bírja, abból művész sohasem lesz és sohasem érheti el azt a nagyörvényörűséget, melyet az alkotás nagyszerűsége nyújt azon kiváltságosaknak, kik tűrhetetlenül haladnak a kitűzött művészi cél felé. Mint ahogy cikkem elején említettem, minden egyénnek van többé-kevésbé hajlama azon művészeti ág iránt, amelyhez szükséges érzékszerve leginkább fejlett, tehát ha művész nena is, de lelkes, hozzáértő műbarát mindenkiből lehet. Igyekezzünk a bennünk élő hajlamot nevelni, foglalkoztatni, mert hiszen ha nagy élvezet a művészinek az alkotás gyönyörűsége, nem kisebb gyönyör a műnek kisugárzási erejét élvezni mely az alkotó művész szellemét velünk kapcsolatba hozza. Magister Aranka Szikszó), Weiscschütz Aranka (Legyesbénye), Banta Magda, Darvas Hermanné, Schwarz Jenőné, Spiegel Rózsi, Maklári Papp Imréné, Szabó Sári, Heizler Gyuláné, Weier Rózsi, Bakos István, Zeichner Erzsi és Pista, Ráczy Sándor, Zipzer Marosa, Lefkovits Anna, Rein Gabriella, Erdélyi Ferencné (Újgyőr), Árvay Károlyné (Újgyőr), Schwarz Lajosné, Rosenberg Erzsébet (Hernádnémeti), Benedikt Szerén (Enes), Davidovics Klára, Mezei Iéza, Dobóczki Etelka, Nagy Béláné, Kovács Margit, Krauszmann Konkra (Lajoszinpéter), Siegenbaum Ilona, Lehet Györgyné, Spán Ica Szikszó), Wertheimer Böske, Schön Erzsébet, Bródi Szerka (Diósgyőr)Bander Zoltán, Fodor Mária, Róth Miklós (Száksz), Rzsa Ilonka, Groszmann Irén és Lili, Pittner Ilonka, Feil Erzsébet, ifj. Póta László, Bauer Henrikné, Burnácz Jolán, Drei Pál, Kovács Gyuláné (Hejőbába), Várndy Magda, Sós Györgyné, Kieifer Jánosné és Burcsik Irma, Rosenblath Magda, Spiegel, Palotai Baba, Manáchy Istvánná, Bártíaa Imréné, Székely Ferenczné, Ernst Gyuláné, Nagy Ilonka, Ondó Erzsike, Görömbölyi János, Erőss Magda, Libermann Mórné (Hejőcsaba), Krajni Gizella, Morvay Nándorral, Deutsch Mariska, Glück Margit, Davidovics Hana, Szanta Bösne, Roth Iima, Rosenfeld Margit (Sz.jóecseg), Róth Irén (Szerencs), Fazekas Károlyné, Friedmann Ilona, Szkladányi János, Ivaros Andorné, Stern Ernőné, Rosenblatt Emilné, Lasztig Ilona, Wassermann Armis, Heisz Lenke, Zsupnik Piroska, Márkus Kornélia és Leit, Berkes Duci, Diőzsér Margit, dr. Vajda Árminná, Deutsch Ádámné, Bortnyik Andrásné, Varga Andrásné, Rosenblatt Emiilné, Zusler Manci, Stancsek Józsefné, Grosszmann Bertalanná, özv. Valder Lipótné, Pásztor Imréné (Sjebecsenyő), Ádlerné, Szabó Juliska, Friedmann Helén (Hejőcsaba), Könyves Lili, Kardos Mariska, Fleiszig Jakabné, Gritz Józsefre, Kardos Arndlyné, Ujvári Béláné, Ungerláder Matild, Perényi Anetts, Dornbach Motgola, Petro Mariska, Wolezovics Lenke, Glück Olga, Mészáros Károlyné, Kellner Rózsi, Klein Rezsinké, Simon Mária Diósgyőr), Weisz Péterné Adorján Edit, Kluger Klári, Grósz Szerén, Wesselényi Margát, Csekő Julia, Volny Irén, Balla Ignác*, Kohn Erzsébet, Ilelvig Emma (Diósgyőr), Gados Jánosné, Blau Zoltán, Babarcsik Emilia, Vaktor Lajosné Weisz Ilona, Schiffer Erzsike (Hét), Róth Lili, Ehernfeld Adéltné, Stern Rózsa, Züsszmann Elza, Dénes Józsefné, 2 Boros Lászlóné, Reisinger Károlyné özv. Faludi Károlyné, Halmos Mór, Vaktor Rózsa, Székely Böske, Gábor Ilus, Grosszmann József, Züsszmannn Dezső, Kovács Bella, Czeizler Ella, Schlesinger Farkasné Grünfeld Mariska, Sós Istvánná, Varga Pálné, Tóth Lajos (Hejőeska), Bálla Gizi (Diósgyőr), Klein Jolán, Pálinkás Józsefné, özv. Gaertner Hermanné, Fenyő Pálné, Steingisser Irma, Kiss Irén, Feuereiee» Ilonka Heiszler Paula Vadas Klára, Raisma« Sámuelné, Horváthi Sándorné, Weisz Jenőné, Reich Gyuláné, Jachar Dezsőné, Fellner Felicia, Grünfeld Heléna, Antal Béla, Davidovics Ferenczné, Korncz Vilma, Weisz Irén, Löw Jpromosné, Glück Pál, Veres Andorné (Mezőkövesd), Prokaj Jánosné (Hejőcsaba), Bronner Sándorné, Schwarz Mórné Krausz Margit (Szubogy), Preszperin Giziké (Forró), Kuny Piroska Kray Andor, Haitlein Margit (Edelény), Kálmán Józsefné, Ginek Gusztávné, Heimlich Margit (Diósgyőr), Schwarz író*, Fischer Károlyné, Flesch Adolfne, Morvai Kivi özv. Veres Józsefné, * ►. Béasi ist&mról vi&sz&térw®, magammal hoztam a legujabb tavaszi és nyári női kalapmodell-újztonságokat. Elvállalok bármily régi szalmakalap átalakítását, festését és tisztítását feltűnő olcsó árban. STRUL IZLÓ, Széchonyi utca 68. sz. m