Reggeli Hirlap, 1925. február (34. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-18 / 39. szám

REGGELI HÍRLAP ízben kért a miniszterelnöktől f­elmentést, sőt írásbeli beadvánnyal is fordult a kor­mány elnökéhez, azonban erre választ mindeddig nem kapott. A demokratikus szö­vetség ezért elhatározta, hogy külön bead­vánnyal fordul a miniszterelnökhöz és kérni fogja hangsúlyozottan, hogy a Somogyi— Bacsó-gyilkosság ügyére vonatkozólag ment­se­ föl Beniczky Ödönt a hivatali titoktartás kötelezettsége alól, hogy ezt a régóta ho­mályban levő ügyet teljesen­ föl lehessen deríteni és a közvélemény végre megnyug­tassák. Politikai körökben nagy érdeklődés­sel tekintenek az ellenzéki blokk erélyes ál- Imstossalásának eredménye elé, de meg van­nak győződve, hogy Bethlen ez alkalommal is előrkelő gesztussal fog kitérni az egyenes válaszadás elől. — Ebben az esetben — mondotta az egyik ellenzéki politikus munkatársunknak — Be­­niczky Ödön teljesen fölmentve érezheti ma­gát a hivatali titoktartás alól és nyíltan per­­traktálhatja a kérdést. Az új porosz kormány Berlinbe jelentik: Marx kedden délben Bartek országgyűlési elnöknek bejelentette,­­hogy elfogadja a miniszterelnökké történt megválasztását. A lapok már közlik Marx kabinetjének névsorát is. Belügyminiszter Severin lesz, pénzügyminiszter Hopker de­mokrata, kereskedelmi miniszter Schreiber dr. demokrata, mezőgazdasági miniszter Steiger centrumpárti, közoktatásügyi mi­niszter dr. Becker, igazságügyminiszter Zehnhof, népjóléti miniszter Hirschler centrum­párti. Marx kabinetjével szerdán fog bemutatkozni a porosz országgyűlésen. A jugoszláv belügyminiszter megígérte, hogy véget vet a sajtó üldözésének Belgrád­ból jelentik: A jugoszláv újságíró -egyesület a belügyminiszterhez intézett memo­­orandumában azt a követelést támasztja, hogy az ellenzéki újságok és újságírók üldözését szüntessék meg, illetve a sajtótörvény keretén belül maradjanak a hatóságok. A belügyminisz­ter megígérte, hogy csak olyan lapok ellen fog­nak eljárni, amelyik vét a törvény rendelkezé­sei ellen. A belügyminiszter megígérte továbbá sor újságíróknak, hogy a sajtótörvény megszöve­gezése alkalmából be fogja vonni az újságírói egyesületet is. A belgrádi minisztertanács­­egyébként foglalkozni fog ezzel a kérdéssel, va­lamint az önkormányzati problémákkal is, a gyülekezési jogról szóló törvénnyel. Szerdán­­egyébként koronatanács lesz a szőnyegen levő kér­dések megtárgyalásáról. március elsején lép életbe Ausztriában a silling-rendszer Bécsből jelentik . Az osztrák nemzeti bank­­a kormánnyal egyetértőleg elhatározta, hogy március 1.-én életbe léptetik a silling szá­mítást. Ettől kezdve az összes bankok köte­lesek a silling rendszert bevezetni. Eltemették a dortmundi bányaszerencsétlenség 136 áldozatát Berlinből jelentik. A Ruhr-vidék vala­mennyi városa és bányakerülete küldöttsé­gének óriási részvételével ment végbe ked­den délben a bányaszerencsétlenség 136 ál­dozatának temetése. A küldöttségnek ko­morakkal és gyászlobogókkal való felvonu­lása több órán át tartott. Ebert elnök és a kormány képviseletében­ Gebi dr. államtitkár jelent meg és Luther, kancellár is képvisel­tette magát. Geib és Eichoff dr. dortmundi polgármester gyászbeszédet mondottak. Az egész német nép gyászának jeléül Geib a birodalmi elnök és a birodalmi kormány koszorúját helyezte a sírra. A mély hatású ünnepségre a német bány­avidékekről, to­vábbá a francia, lengyel és csehszlovák bányavidékekről érkeztek bányászküldött- Herriot és a francia bibornokok Páriából jelentik. A francia bibornoki kar levelet intézett Herriothoz, amelyben­­elítélik és inkorrektnek találják a francia kamara magatartását, amellyel a vatikáni követség megszüntetését határozta el. Herriot s a bíborosok levelére adott válaszában rá­mutat arra, hogy a vatikáni követség meg­szüntetése politikai kérdés volt és egyálta­lában nem érinti a katholikus egyház iránti köteles tiszteletet. 2. oldal Szerda, 1925 február 18. „Meg kell akadályozni, hogy a tőzsde játékasztal legyen“ Bud pénzügyminiszter kijelenti, hogy a kormány nem javíthatja meg a tőzsde helyzetét, csupán segítségére lehet a jobb útra térésében (A Reggeli Hírlap budapesti szerkesztő­sége jelenti.) Kedden tartotta a tőzsdei klub vacsoráját, amelyen Bod János pénzügymi­nisz­ter is rés­zt vett. Paupera Ferenc meleg szavakkal üdvözölte a pénzügyminisztert, mint az elméleti és gyakorlati pénzügyi tudomány emberét, aki helyesen ismerte föl, hogy az állam jelenlegi helyzetében a gazdaságpolitika helyes irá­nya képezi az állami boldogulásnak feltéte­leit. Bud miniszter köszönetet mondott a me­leghangú ünneplésért majd kifejtette hogy a pénzügyek életében nem csak az államot, hanem a magángazdaságot is helyre kell ál­lítani. A mindenkori helyzetet föl kell is­merni és számolni kell adott helyzettel. A tőzsde valóban elvesztette a múltban betöl­tött helyzetét. Nem ellensége a spekuláció­nak, de azt a spekulációt nem helyesli, ame­lyik alkudni nem tud. A kormánytól ne vár­ják a tőzsdei helyzet megjavítását, mert a kormány csak segíthet, a jobb útra térésben. Az a véleménye, hogy akár leszállítják, akár meghagyják a tőzsdei adót, a kérdést ezzel még nem intézték el. Elsősorban azt kell megakadályozni, hogy a tőzsde játékasztal legyen. Majd beszélt az ipari gazdaságról és meg van győződve arról, hogy­­az országban úgy a mezőgazdaság, mint az állami gazda­ság jobb útra tér. Az oláh kamarában nem szűnnek a botrányok A külföld nem ismeri az oláhok dicső haditényeit • A renegát Vajdának köszönheti Erdélyt Oláhország ? Bukarestből jelentik. A kamara legutóbbi ülésén Lepadatu vallásügy miniszter benyúj­totta a szenátus által már elfogadott pat­riarchátus fölállításáról szóló törvényjavas­latot. Dan Sever a pénzügyminiszter külföldi út­járól szóló beszámolójával kapcsolatban­ foly­tatott vitáról kijelenti, hogy a mostani kor­mányzat nem az ország, d­e a liberális párt érdekét tartja szem előtt. Popovics szemére veti a kormánynak, hogy elhanyagolják a jóvátételi kérdést. — Jellemző — mondotta — hogy, a külföl­dön Romániának egyetlen haditényét sem ismerik. E szavakra a többség óriási fölháborodás­­ban tér ki, a rendet az elnök csak nehezen tudja helyreállítani. Popovics kijelenti, hogy a rettenetes belső válság szükségessé teszi a külföldi kölcsön fölvételét, ezt azonban a törvényhozók bi­zonytalan és ingadozó politikája meggátolja. Bratianu válaszol az összes felszólalásokra és kijelenti, hogy Romániának konfliktusa egyedül Németországgal van. Duca külügyminiszter kijelenti, hogy azok az álalmok, amelyek siettek a jóvátételi áta­lányt fölvenni, mint Jugoszlávia is, most kénytelenek az összeget visszafizetni. Vajda­­ Sándor válaszolni akart Bratianu legutóbbi beszédére, azonban olya® nagy zaj tört­ ki, hogy az ülést föl kellett függeszteni. Vajda Sándor tiltakozott az ellen, hogy a kormány állandóan a hazafiságot hamis vá­gányokra tereli és így száll szembe az ellen­zékkel. 1919-ben nehéz helyzetben voltak és azok is segítettek neki, akik most a kor­mánypárton ülnek. Ha ő és társai nem tevé­kenykedtek volna. Erdély máig sem lenne a Románoké. Az ülés ezután véget ért. Magyaországban toboroztatnak munkásokat a belga bányavállalatok Csak külföldiek tűrik a belga vállalatok antiszociális munkáspolitikáját — Százával dolgoznak magyarok a belga bányákban — Tom Hamel belga mérnök nyilatkozata (A Reggeli Hírlap budapesti szerkesztősége jelenti telefonon.) Két napon keresztül Buda­pesten tartózkodott Tom Hamel belga mérnök, a lindburgi bányaművek egyik volt vezetője.­­ Tom Hamel alapos ismerője a külföldi bányá­szati viszonyoknak és különösen személyes meg­figyeléseiből ismeri a belga limburgi és a né­met dortmundi bányaüzemeket, azoknak ter­melési és munkásviszonyait. A Reggeli Hírlap munkatársának alkalma volt Tom Hamel mérnökkel hosszasabban be­szélgetést folytatni a belga és a német biro­dalmi bányaviszonyokról, különös tekintettel a bevándorolt magyar munkások helyzetére. Tom Klamel rendkívül érdekes és különösen a ma­gyar munkásságra nézve tanulságos mozzana­tokat mondott el a külföldi bányamunkások helyzetéről. Elsősorban is a dortmundi bánya­­katasztrófáról esett szó. — A belga bányákban — mondotta — megle­hetősen gyors egymásutánban következnek sor­a a nagyobb bányakatasztrófák. Legutóbb a múlt év október 19-ikén történt egy nagyobb­­szabású bányakatasztrófa, de azóta is szinte napirenden vannak a két-három-négy halottal és több sebesülttel járó üzemi balesetek. Alig talik el hét, hogy az úgynevezett munkaügyi kamarát össze ne hívnák és hogy az előforduló bányakatasztrófák ügyében meg ne interpellál­nák a munkaügyi és népjóléti minisztereket.­­ Egyszerűen embertelenség, ahogyan pél­dául a belga limburgi és winterschlagi bánya­­vállalatok a külföldi munkásokat kezelik. Ezek a vállalatok jól tudják, hogy a bevándorolt munkások magukra vannak hagyatva, a nyel­vet nem ismerik és így még panaszt sem tud­nak tenni az úgynevezett „felső bányat­amács“­­n­ál. A­ limburgi és w­inters­eh­la­gi bányáknál húsz különböző nemzethez tartozó munkások dolgoznak. Százával vannak ezek között ma­gyarok. Magánál a winterschlagi bányánál 400 magyar dolgozik. Ezeket mindenesetre úgy fi­­zetik, hogy abból tisztességesen meg tudnak él­ni. Az egyéb hátrányok azonban teljesen érték­elen­né teszik az egyébként tűrhető fizetéseket. A belga bányákban ugyanis „hajcsár“-rendszer van. A vállalatok a munkafelügyelőknek külön prémiumot adnak a munkásbér­ekből levont bünt­etésekből. Csak természetes ilyenformán, hogy munkafelügyelők, vagy ahogy a munkások nevezik, a hajcsárok túlbuzgólmat fejtenek ki abban, hogy különböző ürügyek alatt megbün­­t­essék a munkásokat. Bennszülött munkások a hajcsár-rendszert nem tűrtik és ez is egyik oka annak, hogy a belga bányavállalatok mániáku­san ragaszkodnak a külföldi munkásokhoz.­­ Talán a legjellemzőbb a belga bányaválla­latok munkáspolitikájára a baleset százalékok ijesztő emelkedése. A belga bányákban példá­ul magasabb a balesetek száma relatíve, mint az összes európai bányákban együttvéve. Fő­leg külföldi munkásokból kerülnek ki a szeren­csétlenségeik áldozatai, aminek az a magyará­zata, hogy nagyrészt külföldiek dolgoznak a belga bányákban. Ez anyagi szempontból na­gyon előnyös a belga bányavállalatokra. Ezt mutatja az a körülmény is, hogy Európa min­den állam­ában, főleg azonban Magyarországon és a Balkán országaiban toboroznak munkáso­kat. Ha valaki figyelemmel kísérné a Magyar­­országon kiállított vízumokat, akkor megálla­píthatná, hogy Belgiumba vándorolnak ki leg­nagyobb számban munkások. Most már való­sággal nagyban folytatják a belga bányaválla­latok külföldön a munkás-toborzást és talán egy országból sem küldenek külföldre annyi beutazási engedélyt és ,,fix“ munkára szóló kötelezvényt, mint Belgiumból. Mindezek arra vallanak, hogy a belga bányavállalatoknak na­gyon kifizeti magát a külföldi munkásokkal való dolgoztatás. (i. e.) wwwwwwwwwwwwwwwww Nagy viharban indult első útjára a Flettner-féle rotorhajó Berlinből jelentik . A Flettner-féle rotor­hajó útjára nagyon rossz idő következett be. A tengeren óriási vihar volt. Reggel 9 órakor a hajó hullámzásba került, amely­ből kombinált erővel óriási erőfeszítéssel tudott csak kikerülni. Délben egy órakor egy kissé csendesebb lett a tenger. A rotor­hajóval szembejövő kisebb egységek meg­változtatták útjukat és a hajó közelébe fér­kőztek, hogy közelről lássák. Legutoljára New­ Castle előtt látták a hajót.

Next