Reggeli Hirlap, 1928. március (37. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-01 / 50. szám

tüntetitek, amelyek Seipel kancel­lárnak más irányú eszmecseréjéről tesznek tanúbizonyságot. Csodála­tos — folytatja a lap —, hogy a cseh sajtó most milyen élénken száll síkra Ausztria mellett, ugyan­akkor az osztrák sajtó, amely ad­dig lehetőleg semleges iparkodott maradni a gépfegyver-ügyben, ne­kiront Magyarországnak, az osztrák parlamentben is felvetik a nyugat­­magyarországi kérdést, ahol azt hangsúlyozzák, hogy Magyarország fenyegeti Burgenlandot, mint Bécs kamuját* ***♦ Új helyiségbe költöztek a Menetjegyiroda és az ide­genforgalmi hivatal Miskolc, február 29. (A B. H. munkatársától.) A mis­kolci Máv. Menetjegyiroda és a vá­rosi idegenforgalmi hivatal a régi terv szerint most összeolvadtak és együttesen új helyiségbe (Széche­­nyi­ utca 66. szám alá, a Rácz házba, telefon 979) költöztek. Ez a megol­dás igen ügyes, minthogy a két intézmény szoros együttműködése jelentős eredményeket ígér. Vitá­­lyos Imre főfelügyelő, a budapesti központ megbí­zásából most Mis­kolcra jött, hogy az új hivatalt ki­váló szakértelemmel beszervezze. Az új intézmény vezetője Unger Hugó ny. rendőrfőtanácsos, az ide­genforgalmi hivatal eddigi vezetője lett, aki bizonyára fővárosi nívóra fogja emelni a kettős hivatalt. Mel­lette megmaradtak a régi menet­jegyiroda ügyes, gyakorlott tiszt­viselői, úgyhogy a hivatal minden kívánságot ki fog elégíteni. RIXIGELI HÍRLAP A boncolás sem tudta megállapítani mi okozta Kripkó Mária halálát A bírósági vegyvizsgálónak küldték meg a holttest belső részeit Miskolc, február 29. (A B. H. munkatársától.) A rejté­lyes körülmények között elhunyt Kripkó Mária 17 éves leány holt­testét szerdán délután boncolták fel a köztemető hullaházában. A bon­colást Sztehlik Károly dr. törvény­széki vizsgálóbíró jelenlétében Pfliegler Imre dr. törvényszéki or­vosszakértő és Bojárszky Béla vá­rosi tiszti főorvos végezték. A boncolásnak azt kellett volna megállapítania, hogy Kripkó Mária halálát mérgezés okozta-e, vagy pedig más oka volt a halálnak, amelynek bekövetkezése a rendőri hullaszemle szerint nem természe­tes tünetek között történt. A boncolás sem tudta azonban el­oszlatni a haláleset rejtélyét. Az or­vosoknak nem sikerült kétségkívül megállapítani azt várjon került-e méreg a szervezetbe, vagy pedig va­lamilyen gyors lefolyású­­bélbeteg­ség végzett a gyenge fizikumú leánnyal. Éppen ezért úgy határoz­tak, hogy a holttest belső részeit az országos bírósági vegyvizsgáló állo­másnak küldik meg, amely majd vegyi úton véglegesen tisztázza azt a kérdést, lehet-e szó arról, hogy Kripkó Mária mérgezésnek volt az áldozata. A holttest részeit már be is cso­magolták és a csütörtöki nap folya­mán Budapestre küldik. ejjjfe .„Si A pénzügyi bizottság általánosságban elfogadta az állami költségvetést A pénzügyminiszter a­ típust viselők újabb létszámcsökkentéséről Budapest, február 23. A pénzügyi bizottság a költség­vetési javaslat vitáját folytatta szerda délelőtt. Elsőnek Gaál Gasz­­ton szólalt fel, aki a középosztály és a földbirtok rettenetes eladóso­dásáról beszélt, kifogásolja a tiszt­viselők nagy számát. _ A következő szónok, Biró . I­It hangsúlyozza, hogy a trianoni hely­zet az oka azoknak a visszássá­goknak és bajoknak, melyekért az ellenzék a kormányyt teszi felelőssé A következő szónok Sándor Pál. Az állam gazdag, de a társadalom egyre jobban, elszegényedik és nem bírja a terheket. A feleslegeket nem beruházásokra de adóelengedések­re, adócsökkentésekre kellene a kormánynak fordítani. Bethlen István gróf miniszter­elnök emelkedett fel ezután szólás­ra. A bennünket környező államok­ban —­ mondta a miniszterelnök — belpolitikai szempontból bizony a­­hangulatváltozás következett be. Biztosítja a bizottságot, hogy a kormányt a tárgyalásokban az egye­temes nemzeti szempontok vezetik. Bod János pénzügyminiszter szó­lalt fel ezután. Megállapítja hogy a költségvetést általában megyug­­vással fogadták és hogy a pénz­ügyi bizottság ülésén is kifejezésre jutott az a gondolat, hogy fejlődni, haladni, igenis kell. Szükségesnek tartom a további apaszt­ást, a tiszt­viselői létszámban — mondja a pénzügyminiszter —, de nem erő­szakolt B-listák által, hanem az­által, hogy a megüresedett állások egy részét nem töltöm be. Nem kifo­­gásolható adórendszerünk sem, mert a külföld adórendszere sokkal kom­plikáltabb, mint a mienk. Az export­hitel biztosítását is meg akarja ol­dani. Tévedés azt hinni — mondot­ta ezután —, hogy a kormány a­ Magyar Nemzeti Bank által állami,­rálértelésekként kimutatott összeg­gel úgy rendelkezhetik, mint az egyesek, mint például legutóbb a miskolci kereskedelmi és iparka­mara kívánta. Ugyanis az, hogy a Magyar Nemzeti Banknál arány­lag nagy összeg mutatkozik, kizáró­lag a jelenlegi állami pénzkezelési rendszerrel van összefüggésben, amikor az államnak és az ál­lm­i intézményeknek pénzei mind a Nemzeti Banknál koncentrálódnak. A bizottság általánosságban el is fogadta a költségvetést. nagybányai vitéz Horthy Miklós, akit a nemzetgyűlés 1920 március 1-én Magyarország kormányzójává megválasztott Mikszáth Kálmán dr. főispán elrendelte a titokzatos miskolci munkabéruzsora hátterének megvizsgálását Az iparhatóság pénteken délelőtt kihallgatja a három és fél fillér órabér alapon dolgozó ne­vét és a dolgoztató vállalt özét Miskolc, február 29. (A B. H. munkatársától.) A Reg­geli Hírlap keddi számában „Het­ven fillér két napi munkáért“ cím­mel tudósítás jelent meg. Ebben a tudósításban arról volt szó, hogy egy állítólagos budapesti nagyvál­lalkozó megbízásából egy nyugal­mazott Máv. tisztviselő Bors­zér­­utca 27. szám alatt lakó felesége női ruhadarabok százait adja ki kereszt­­öltéssel való feldíszítésre asszonyok­nak és leányoknak. Ezek között bő­ségesen akadnak urinők, B. listás hivatalnoknők és olyan jobb sorsot érdemlő asszonyok és leányok, akik ezzel vélték megkeresni kenyerüket. Kitűnt azonban, hogy a munkáért, amelynek elvégzése két napig tart, hetven fillért fizet a Borsvezér­ ut­­ca 27. szám alatt laó alvállalkozó. Ezt a közleményt elolvasta Mik­száth Kálmán dr. főispán, aki nyomban érdeklődött a részletek után. Miután Mikszáth főispán meg­tudta a kiuzsorázott asszonyok és leányok egy részének a neveit és tu­domást vett a Borsvezér­ utca 27. A szigetvári kerületben szerdán este 9 órakor a szavazatok állása a következő volt: Ná­dossy Elek faj­védő 5258, Nicsovics Vazul egysé­gespárti 2912, Kelemen István 289­ és Fekécs Vendel 1041. A szavazatok állása szerint Ná­­dassy Elek és Nicsovics Vazul kö­zött pótválasztásra fog a sor ke­rü­lni, szám­­alatti házban lakó alvállalko­zó kilétéről is, felhívta a vrrros szerte nagy feltűnést keltett újság­­közleményre az iparhatóság figyel­mét. Egyben pedig elrendelte a vizsgálatot annak megállapítására, hogy voltaképen miről is van szó a száz számra kiadott női ruhadara­bok kézimunkálása mögött. Az iparhatóság Mikszáth főispán beavatkozása folytán pénteken dél­előttre már ki is tűzte ebben az ügy­­ben a kihallgatásokat. Kihallgatják a Borsvezér­ utca­ 27. számú házban lakó alvállalkozót, aki bizonyára el fogja árulni annak a budapesti Ná­dor­ utca 10. szám alatt, lakó nagy­­vállalkozónak, vagy nagykereske­dőnek a nevét, vagy azonosságát, akinek megbízásából, illetve utasí­tására nem lépheti át a 70 filléres darabárat, amelyért, két napig kell dolgozniok szegénységükben és nincstelenségükben kiszolgáltat­ott asszonyoknak és leányoknak-Mikszáth Kálmán dr. főispánnak ez a beavatkozása természetesen a legnagyobb rokonszenvvel találkoz­hatik és ebből a gesztusából is csak az látszik, hogy a főispán felfigyel minden olyan tünetre és jelenségre, amely a szociális belátással és a szociális érzéssel, a humanitással ellentétben áll. MA CSÜTÖRTÖKÖN UTOLJÁRA AZ APOLLÓBAN A­z alsón leghatásosabb Hímjét Tűzbrigád Érdekfessite fümattrakció 10 felvonásban. — Főszerepben: Chari«» Ray. Az ember nincs fából A lsét jó mékvirág Bar­eezk 2 felv. Barleszk 2 felv. ­­im. in. l. A TISZTELT HÁZ Megindult az állategészség­ügyi javaslat vitája A külügyminiszter egy interpellációr­ kijelentette, hogy Lovászi Márton í­róiözvegyének nem jár nyugdíj Budapest, február 21. A képviselőház szerdán kezdte meg az állategészségügyi javaslat általános tárgyalását, majd az in­­terpellációkra tért át, amelynek so­rán Gál Jenő interpellált Lovász­ Márton özvegyének nyugdíja tár­gyában. Az ülést háromnegyed tizenegy órakor nyitotta meg Zsitvay Tibor elnök. Napirend szerint harmadszo­ri olvasásban tárgyalja­k a mun­­­uss kimustról szóló törvényjavas­latot. A Ház a javaslatot harmad­szori olvasásban is elfogadta. Zsitvay Tibor elnök jelenti, hogy a numerus a klauzuszról­ szóló tör­vényjavaslatot tárgyalás végett át­teszik a felsőházhoz. Ezután áttérnek az állategészség-­ ügyi javaslat tárgyalására. Ii Jnkunith Mátyás határozati ja­vaslatot terjeszt be, amely szerint utasítja a Ház a kormányt, hogy az ebadóból befolyó összegeket ne csak állategészségügyi, hanem embervé­­delmi célokra is használják fel. Reischl Richárd szól ezután a ja­vaslathoz. A kóbor cigányok okoz­zák a legtöbb bajt. Ahol csak kó­bor cigányok megfordulnak, ott a sertések 80 százaléka, a többi álla­toknak ped­ig 50 százaléka beteg­szik meg. Elnök bemutatja az összeférhetetl­lenségi állandó bizottság elnökének átiratát, amely szerint Almássy Lászlónak önmaga ellen tett össze­férhetetlenségi ügyében a bizottság az első tárgyalás határidejét már em­s 1-ére tűzte ki. Ezután napireműi indítványt tett az­­elnök. Kray István báró a napirendhez szól hozzá és a tisztviselők nevében válaszol Gaál Gaszton beszédére. A tisztviselők nagy hazafiassággal, viselik a sorsukat és ezért őket­ csak elismerés illeti. Ezután áttértek az interpellációk­ra. Csupán egy interpellációt je­gyeztek be, még­pedig Gál Jenő Lovászy Márton özvegyének nyug­díja ügyében. Walkó Lajos külügyminiszter vá­laszában kijelentette, hogy az öz­vegy csak akkor kaphat nyugdíjat, ha férje halála idején nyugdíjas volt. Gál Jenő felszólalása után a Husz a választ tudomásul vette. A szigetvári választás

Next