Reggeli Hirlap, 1928. június (37. évfolyam, 123-146. szám)
1928-06-01 / 123. szám
Miskolc, XXXVII. évf. 123. Ara 16 fillér Péntek, 1928. június 1. Reggeli Hírlap KIÍjÁSTIS"11“"“ Felelős szerkesztő: FEHÉR ÖDÖN A békétlen Adria-vidék Nem az első esetben történik, hogy éles viszály támad az Adria két partján, egymással szembe néző olasz és jugoszláv állam között. Több izben lehetett már tartani attól, hogy a puskaporos, feszült atmoszférában egy új háború robban ki, amely magával ránthatja a sebeiből még ki sem gyógyult Európa többi nemzeteit is. Egyszer Anglia, Franciaország és Németország együttes fellépésének, másszor magának a népszövetség tekintélyének kellett közbejönni, hogy a harcias hangulat elsimuljon. Ez eddig hoszszú és nehéz diplomáciai munkák árán sikerült is. Csak az ellentétek maradtak fenn, a háborúból győztesen kikerült két állam között és a helyzetet súlyosbítja az, hogy maga a két nép is engesztelhetetlen gyűlölettel viseltetik egymással szemben. Köztudomású, hogy a két nép közötti ellenszenv szinte a személyes érintkezésnél is a gyűlöletben robban ki. Ha külföldön találkozik egy olasz egy szlával, a leghevesebb kifarcadásokat is megengedik maguknak és szenvedélyes szidalmakkal illetik egymást. Az ok az Adria kék vize, a balkáni hegemónia, amelynél éppen mert a legérinthetetlenebbül ragaszkodik vágyához, állandóan szemben találja magát Jugoszlávia Olaszországgal. A helyzet most ismét kiélesedett. Véres tüntetések zajlanak le mindkét országban. Ha keressük a két nemzet között fennálló és áthidalhatatlannak látszó antagonizmus okait, úgy hamarosan rájövünk, hogy ez legelsősorban abban a mértéktelen és mohó étvágyú imperializmusban jelentkezik, amely a háborúból győztesen kikerült nemzetek egyik legjellemzőbb sajátsága. Ez a tétel egyformán áll a nekünk annyira szimpatikus olasz nemzetre éppen úgy, mint a jugoszláv államra. Háború után mind a két ország olyan területeikhez jutott a békeszerződések révén, amely területeken idegen nemzetiségű kisebbségek élnek. Ezenfelül Olaszország nyíltan bevallja és hirdeti, hogy túl népes lakosságának szűk az olasz félsziget és Olaszország terjeszkedni akar és a terjeszkedéshez joga van. Az olasz diplomácia időközben olyan területek felé kacsintgat, amelyek joggal vagy jogtalanul, de nagyon élénken sértik más nemzetek érdekszféráját. Az első ilyen lépés Olaszországból Albánia kolonizálásában nyilvánul meg, ahol Ahmed Zogu bey szívesen és megértően segítette elő a dalmát partok közelében az olasz kombinációkat. Természetes, hogy ez a „Combinazzione“ sehogy nem tetszett a jugoszlávoknak és ettől a perctől kezdve a nyílt érdekellentét egyre feszültebbé tette a helyzetet. A jugoszlávok, akik még a háború éleitől kezdve folyton arra törekedtek, hogy szabad kiutat biztosítsanak maguknak az Adriai-tengerhez, most attól tartanak, hogy a háború által számukra megnyitott szabad tengerpart egyszer ismét bezárul. Valószínű, hogy a mostani konfliktus is elintéződik egy olyan provizórikus megoldással, amely alkalmas a hangulatok lecsillapítására, de amely nem fogja megoldani egyúttal a kiélezett érdekellentéteket. Ez az élére állított helyzet azonban mindenesetre például fog szolgálni arra, hogy mennyire tökéletlenek a békeszerződéseik, amelyek nem tudták összhangba hozni a nemzetek igényeit, még a győztes nemzetekét sem és egyszer rá fognak jönni arra is az Európa sorsát intéző hatalmasságok, hogy Európa békéje csak akkor lesz stabil, ha a győztes államok érdekeinek összeegyeztetése mellett egyszer végre észreveszik azokat a szerencsétlen és elnyomott népeiket is, akiknek az élethez egyforma jussuk van a győzőkével együtt a nap alatt. Titulescu barátságot akar Magyarországgal, de az elkobzott javakért nem hajlandó kártérítést adni A román külügyminiszter hangzatos nyilatkozata a népszövetségi tanács ülése előtt az optánsperről Bukarest, május 31. Titulescu román külügyminiszter, aki jelenleg San Remoban időzik, nyilatkozott az optánsper kérdésében. A miniszter megismétli azt a megállapítását, hogy miután Románia törvényben is, de a trianoni szerződésben is egyenlő jogúnak , nyilvánította a Romániában élő magyarokat és külföldieket a ro- s ■mán állampolgárokkal, visszaütő- ’sítja azt, hogy most az idegenek- nek több jog engedélyeztessék. Két szempontot kell e tekintetben figyelembe venni — mondja a kül-ügyminiszter. — Az első az, hogy amikor Románia aláírta a Magyarországnak engedélyezett moratóriumot, hozzájárult ahhoz, hogy elhalasztassanak azok a kötelezettségek, amelyek Magyarországot a jóvátételből kifolyólag terhelik, de egyúttal ez maga után vonja azt is, hogy azok az obligációk is elhalasztassanak, amelyek a trianoni szerződésből kifolyólag Romániára nézve jelentenek terhet. A másik szempont az, hogy még az esetben is, ha Románia elfogadná a döntőbíróság által hozott határozatokat, a határozatok végrehajtása a jóvátételi számla terhére történjék. Magyarország visszautasította a román kormánynak ez évi márciusban tett barátságos ajánlatát az optáns ügyekből fakadó fizetéseknek jóvátételi számlára történendő rende-zését. Magyarország az engesztelékenység szellemétől áthatott ezen ajánlatot nem fogadta el. (Ez tudvalevőleg elfogadhatatlan alamizsna ajánlat volt, Szerk.) Igen kíváncsian várom — folytatta a külügyminiszter — a többi érdekelt fél nyilatkozatát is, hogy mit szólnak a kérdés érdemi részéhez. Hajlandó vagyok az optáns per kikapcsolásával is mindent elkövetni, hogy Magyarországgal barátságos viszonyba jussunk, de azt nem engedhetem meg, hogy Románia újabb adókkal terhelje meg polgárait, csak azért, hogy magyar optánsoknak fizessünk, amikor jóvátételből kifolyólag Romániának még követelni valója van. Egyébként pedig nem tudom hogy mint vélekednek illetékesek arról, hogy a Magyarországnak adott moratórium a jóvátételi adósságok törlését jelenti-e. 1 . ~?v.v\ ►v, Oslo, május 31. A norvég kormány két repülőt küldött ki Larsen pilóta irányítása mellett a Spitzbergákra a Nobile tábornok vezetése alatt álló léghajó felkutatása céljából. Tekintettel arra, hogy az Italián minden felszerelés megvan a legénység több hetes élelmezésére, bíznak abban, hogy a Italiát kisérő legénység minden tagját életben fogják találni. Ha a léghajó olyan helyen lenne, amelyet tengeren nem lehetne megközelíteni, akkor szárazföldi expedíciót terveznek az Italia megközelítésére. Stockholmi jelentés szerint a svéd kormány pénteken hozza meg a végleges döntést az Italia felkutatására irányuló expedíció kiküldése ügyében. Az expedíciót Tornberg kapitány vezetné s az expedíció két tengerészeti repülőt, két pilótát és két mechanikust vinne magával. Az expedíció már startra készen áll és valószínűleg vasárnap indul útnak. A norvég kormány két repülőt küldött a Nobile felkutatására Svédország is expedíciót indít az Italia utasainak megmentésére Magyarország tovább folytatja a döntőbírósági szerződések megkötését A külügyi bizottság ülése Budapest május 31. A képviselőház külügyi bizottsága Pekár Gyula elnöklésével csütörtökön tartotta meg május havi ülését, amelyen a miniszterelnökön kívül Walkó Lajos külügyminiszter is részt vett, aki a külpolitikai helyzetről adott összefoglaló képet. Különösen a döntőbíróságok kérdésével foglalkozott. Rámutatott arra, hogy mind általánosabban érvényesül az a felfogás, hogy az államok vitás kérdésekben békés úton intézzék el a nehéz problémákat, lehetőleg választott bíróság igénybevételével. Amagyar kormány is a legnagyobb rokonistennel kíséri ezeket az eseményeket és már döntőbírósági szerződéses viszonyban van Ausztriával, Olaszországgal és Svájccal, most van folyamatban hét állammal hasonló szerződés megkötésére irányuló tárgyalás, nevezetesen Amerikával, Spanyolországgal, Észt-, Finn-, Lett-, Lengyel- és Svédországgal. Ezek a tárgyalások azon alapelvből indulnak ki, hogy mindazon vitás kérdések, amelyek diplomáciai után nem intézhetők el, a békéltető bizottság elé bocsájtandók és ennek esetleges eredménytelensége esetén választott bíróság utján oldassanak meg a problémák. A szerződés megkötéséhez természetesen törvényhozási intézkedések szükségesek. Apponyi Albert gróf a magyar politikai helyzet javulásának jeleivel foglalkozik és hangsúlyozza, hogy a nemzeti céljaink megvalósítása a hatalmi és erőviszonyok alakulásától függ. Lukács György, Lakatos Gyula és Beck Lajos felszólalása után Gratz Gusztáv szükségesnek tartja, hogy a középeurópai kérdések tudományos feldolgozásában Magyarországnak is ki kell vennie a maga részét. Biró Pál gazdaságpolitikai szempontból foglalkozik a külpolitikai kérdésekkel és nem tulajdonít semmi jelentőséget azoknak a terveknek, amelyek gazdaságpolitikai céljaink megvalósulását politikai konstellációktól teszik függővé. Bethlen István gróf miniszterelnök szólalt fel ezután és fejtegetésében rámutatott arra, hogy a belpolitikai konszolidáció gyümölcsei külpolitikai téren is csakhamar meg fognak érni és le fogja azokat az ország szakíthatni. Nem szabad azonban ezen gyümölcsök megérését idő előtt remélni. A miniszterelnök felszólalása után a külügyi bizottság ülése véget ért. A közgazdasági egyetemi avatóbeszéd Sándor Pál és a kultuszminiszter nyilatkozata Budapest május 31. Politikai körökben csütörtökön élénk feltűnést keltett az az interpelláció, amelyet Sándor Pál jegyzett be a kormányzó azon beszédével kapcsolatban, amelyet a közgazdasági egyetemen mondott a sub auspiciis gubernatoris történt doktorrá avatás alkalmával. A bejegyzés szerint a beszédről megjelent tudósítás sérti a magyar kereskedelmet. A Reggeli Hírlap munkatársa megkérdezte Sándor Pált, aki a következőket mondotta az interpelláció okaira vonatkozólag. — Teljesen távol áll tőlem, hogy a kormányzó úr őfőméltóságának személyét a napi politikába bármilyen formában is belevonjam. Az a félhivatalos tudósítás azonban, amelyet a kormányzó úr őfőméltósága beszédével kapcsolatban kiadtak, tényleg olyanokat tartalmaz, amelyekről magam is feltételezem, hogy a kormányzó úr azokat nem mondotta el és csak egy végzetes hiba következtében csúszhattak be a tudósításba. Mindazonáltal szükségét érzem annak, hogy a kormány figyelmét felhívjam a kijelentésekre, amelyek, ha nem is hangzottak el a kormányzó úr őfőméltósága ajkáról, a tudósításban megjelenve, külföld felé nagyon rontja a magyar kereskedelem hitelét. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter ugyanebben a kérdésben a késő esteli órákban a sajtót a következők közlésére hatalmazta fel: — Jelen voltam, amikor a kormányzó úr a közgazdasági egyetem ünnepélyén beszélt és megállapíthatom, hogy szavainak semmiféle éle nem volt a magyar kereskedelemmel szemben. A kormányzó úr nem is a jelenről beszélt, hanem buzdítást tartalmazott az a beszéd a jövőre vonatkozólag. Elmondotta, hogy szoros összefüggés van a külföld bizalma és a kereskedelem megbízhatósága között és éppen ezért az a hivatása a közgazdasági egyetemnek, hogy ne csak tanítson, hanem emelj© ki az ifjúságot az elméleti tárgyak köréből és a gyakorlati élet kérdéseivel is ismertesse meg őket. Politikai körökben különben nagy érdeklődéssel beszélnek az ügy fejleményeiről annál is inkább, mert Sándor Pál interpellációjára a kultuszminiszteren kívül a miniszterelnök is válaszolni fog.