Reggeli Hirlap, 1931. március (40. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-01 / 49. szám

■----------1931. III. 1. ~—u­­ -------------------------------------REGGELI HÍRLAP Árvíz pusztítja Győr vármegye területét Áttörte a gátat a Mar­cal folyó, amely két községben házakat döntött romba és elöntött 7000 hold területet Győr, február 28. Győr vármegyét, a jövő év termé­sét és a községeket pusztító árvíz veszélye fenyegeti. A Marcal-folyó áradása a hirte­len hóolvadás következtében Győr megyében katasztrofális méreteket öltött. Péntekre virradó éjszaka Móric­­h­ida község határában a víz áttörte­­­a gátat, amelynek megerősítésén az egész falu lakossága dolgozott fák­lyafény mellett, a Rábaszabályozó Társulat mérnökeinek vezetésével. A gátszakadás pillanatában a munkások között nagy pánik kelet­kezett, mindnyájan lerohantak a gátról, magukkal vitték a fáklyákat is, úgyhogy a mérnökök az éjszaka sötétjében tehetetlenül állottak a gáton. A háromméteres gátszakadás így egyre növekedett s most elérte a 25 méter hosszúságot. A viz pén­tek estére a gát környékét teljesen elöntötte. Mórichidán tizenöt ház viz alatt áll. Még súlyosabb a helyzet Kisba­bod községben, ahol péntek estig 30 ház került viz alá s ezek egymás­után dőlnek romba. A lakosság a töltésen keres menedéket. . Komoly veszedelem fenyegeti még Rábapa­­tona, Rábacsécsény, Gyirmót, Mér­ges, Tismalomsok és Koroncó közsé­geket is. A községek minden lakója kivonult és megkezdték az átszámí­tott gát helyreállítását. A hatóságok minden intézkedést megtettek arra, hogy a hajléktalanok menedéket kapjanak. A pénteki nap folyamán Skultéthy Miklós alispán megje­lent a veszélyeztetett községekben, ellenőrizte a munkálatokat és sze­mélyesen gondoskodott arról, hogy az árvízkárosultak segélyezésére haladéktalanul megtegyék a szük­séges intézkedéseket. Huszonöt méter­es gátszakadás Marcal és Bakonyér folyó a hó­olvadás­­ oly­­an erősen megáradt és csütörtök reggelig 7000 hold terüle­tet öntött el Győr megyében. Az árvíz várható veszedelmei ellen mindent elkövetett a győri Rába­szabályozó Társaság. A gátszakadás pillanatában, ahol a Marcal széttépte a gátat, megfe­lelő anyag állott a munkások ren­delkezésére, akik este is dolgoztak fáklyafény mellett, azonban hirte­len nagy pánik tört ki, amikor lát­ták, hogy a zugó Marcal áttörte a gátat és a munkások fejvesztetten menekülni kezdtek. A Marcal mint­egy 25 méter­ hosszúságban törte be a gátat és pénteken késő este az­után elérte Kisbabot, Rábaszentmi­­hályt, Koroncót, Mérgest, Sájma­­lomsokot, Gyirmót, Rábaszentmik­­lóst, Rábacsécsényt. Legveszedelme­sebb helyzetben Kisbabot község van, itt a Marcal ellepte a falu fe­lét. A kétségbeesett babótiak a víz­­tenger elől a töltésen kerestek me­nekülést, a töltés azonban nem tu­dott nekik megfelelő menedéket adni, úgyhogy most csónakon szál­lítják őket veszélytelen területre. A Rábaszabályozó társulat embe­rei és mérnökei állandóan dolgoz­nak, azonban még pár napig el­tarthat, amíg a Marcalt meg tudják állítani romboló útjában. Ha ez nem sikerül, a legkomolyabb ve­szély fenyegeti magát Győr városát is, melynek nádorvárosi része mély fekvésű és a Marcal partján te­rül el. Sikerült megjavítani a gátat Az alispán intézkedésére az egész vidéket közmunkára rendelték ki, egyben megindult az insegakció­ is. A földművelésügyi minisztériumból megérkezett két kiküldött. Az alispáni hivatalhoz szombat délelőtt beérkezett jelentések sze­rint a Marcal folyó mentén bekö­vetkezett gátszakadás folytán Kis­babot háromnegyed része víz alá került. Az árvíz helyenként a 80 centimétert is eléri. A hajléktalan­ná vált lakosságot, az iskolákban és más középületekben helyezték el. A hatóságok gyors intézkedésének köszönhető, hogy a további veszélyt megszűntnek lehet tekinteni. Az átszakadt gátat sikerült annyira megjavítani, hogy nagyobb víztö­meg nem tódulhat a veszélyeztetett helyre. Miskolci frontharcosok tömörülése az országos érdeklődés tengelyében a központi végrehajtó bizottság és az országos elnök jelenlétében alakul meg a frontharcos szövetség miskolci fiókja Miskolc, február 28. Minél jobban közeledik március­r-a, a miskolci frontharcos csoport megalakulásának a napja, annál erőteljesebb az érdeklődés a front­harcos tábor szervezkedése iránt. A miskolci frontharcosok tömörülése és az egész itteni frontharcos moz­galom új alapokra fektetése az or­szágos érdeklődés központjában van. Vitéz f­orbély-Maczky Emil főis­pán, országos elnök és a központi, végrehajtó bizottság minden tagja részt vesz re március 8-iki fronthar­cos alakuló gyűlésen re megyeháza nagytermében. Ennek az összejöve­telnek a város határán túlmenő­­je­lentősége van. Az országos érdeklő­dés tengelyében áll re szervezkedés, mert új irányt szab a frontharcos tömörülésnek. Minden jel arra vall, hogy a miskolci frontharcos tömörülés március 8-iki állomása fordulatot ad az egész akciónak. Mint ismere­tes, r­ miskolci csoport tb. elnökéül Hodobay Sándor dr. polgármestert, ügyvezető elnökéül Halmay Béla dr. helyettes polgármestert k­érték fel. Ennek a két vezető tényezőnek a bekapcsolódása a miskolci front­harcos mozgalomba és vitéz Bor­­bély-Maczky főispán aktivitása a garancia arra, hogy a miskolci frontharcosok tömörülésére felfi­gyel az ország. Három fegyveres bandita tízezer márkát rabolt Leütötték a pénztvivő bankszolgát, majd autón elmenekültek Berlin, február 28. Schh­ultze bankküldönc szombat délelőtt 10 ezer márkát vett fel a német Birodalmi Bank pénztárá­nál.Amikor visszatért abba a bank­ba, amelyiknél alkalmazásban áll, de folyosón hirtelen három ember támadta meg, akik közül az egyik vashtoldal vágta fejbe, a másik pisztolyt szegezett mellének. A har­madik pedig a félig ájult ember kezéből kitépte az aktatáskát, amelyben ró tízezer márka volt. A tettesek azután elmenekültek és a folyosó ajtaját bezárták ma­guk mögött, úgyhogy senki sem tudta őket üldözőbe venni. A rablók azután egy autón mene­kültek el, amely begyújtott motor­ral várt rájuk. Schultzet a vasrúd ütések oly­ erő­sen érték, hogy súlyos agyrázkó­dást szenvedett és még mindig nem lehetett kihallgatni. Az európai szövetség első vállalkozása a párisi gabonakonf­erencia volt Befejezték a termésfelesleg exportjával foglalkozó tanácskozást — Briand nyilatkozata Paris, február 28. A jövő termésfelesleg exportjáról tárgyaló értekezlet beható vita után szombaton befejezte munkálatait és jóváhagyta azt a jelentést, amely­ben az európai szövetség tanulmányi bizottságát tájékoztatják az el­végzett munkálatokról Az értekezlet után Briand kü­l­ügyminiszter a sajtó képviselőinek ezeket mondotta: " Az általános benyomás jó. Az európai szövetség első vál­lalkozása reális téren ez volt. Ez volt az első kísérlet, amely ör­vendetes eredménnyel járt. Beiga­zolt, hogy az államok átérzik az európai együvétartozás szükségét. A mostani értekezlet elvégezte az előkészítés munkáját is a római ér­tekezlet számára, amely az egyetemes szempontból vi­tatja meg a mezőgazdasági kér­déseket. Szükség van arra, hogy valamennyi államban olyan szervezetet létesít­senek, amely minden pillanatban be­számolhasson a helyzetről és sza­bályozhassa a termelést. Az egyik újságíró kérdést tett fel Szovjetoroszország részvételére vo­natkozóan. Briand utalt arra, hogy Szovjetoroszország részt vesz az európai értekezlet legközelebbi ülésszakán, tehát módot talál arra, hogy kifejtse felfogását. Egy másik újságíró aziránt ér­deklődött, hogy lehetséges-e nemzet­közi alapon megsegélyezni azokat az államokat, amelyeket a gazdasá­gi és pénzügyi válság politikai és szociális zavarok előidézésével fe­nyeget. Briand rámutatott arra, hogy­ a múltban már többizben haj­tottak végre ilyen vállalkozást. Nemzetközi alapon támogatták AZ ARANYKALÁSZ KÉSZÍTMÉNYEK JÓSÁGÁÉRT, TISZTASÁGÁÉRT A GAZDÁK ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZETE GARANTÁL Ma vasárnap utoljára URÁNIA: MISKOLCI FILMFUTÁR II. és­ Zoro és Hera HÉTFŐN és kedden JOHN GILBERT, CONRAD NAGEL és E. BOARDMANN : .a v­apai utuijuiu w— ——- — -Tell Vilmos és Fia Lelkek Örvénye Tolsztoj színműve 11 felv. és hangos hutyaburleszk 3 Szerdán premier! URÁNIA! RICHARD TAUBER: Mosoly országa LEHÁR legszebb operettje például Ausztriát, Magyarorszá­got és Bulgáriát. Ha más államok hasonló kéréssel fordulnak a Népszövetséghez, két­ségtelen, hogy kérésüket alapos ta­nulmány tárgyává teszik. Miskolc sportélete az országos érdeklődés központjában Könnyen megoldható a Sportház-probléma . Miskolc, február 28. Miskolc sportélete napok óta az országos érdeklődés középpontjá­ban van. A fővárosi sajtó hasábo­kat szentel a miskolci sportm­eg­­mozdulással kapcsolatos kérdések­nek. Az Estben „Miskolc is közpon­ti sportházat akar“ címmel a kö­vetkező figyelemreméltó közlemény jelent meg: „Az OTT alkotásai közül legjob­ban bevált a központi szövetségi ház. Ezt irigylik legjobban a vidé­kiek is és azt mondják, hogy ám a fővárosban szükség volt egy ilyen sportközpontra, szükség van erre minden kerületi sportszékhelyen is Hogy miért! Ezt így fejtették ki az északi atlétikai szövetségben, a­mely Miskolcon a Központi Sport­­ház-akciót mozgatja.­­ A jelenlegi helyzet szerint Miskolcon van a futballszövetség, atlétika, birkózó, úszó, tenniszszö­­vetség egy-egy kerületének székhe­lye. Ezek a kerületek mind más és más helyen, kávéházban, irodában vagy magánlakásban ütötték fel sá­torfájukat. Egyik nem tud a másik­ról, pedig nagyon sok vezető sport­emberünk 2—3 szövetségben is mű­ködik. — A Központi Sportház megvaló­sítása esetén nagy összeget lehetne helyiségbér és az egységes admi­­nisztráció címén megtakarítani. A sportok együttműködését és­­kölcsö­­nös támogatását is meg­ lehetne valósítani. A miskolci sportélet legnagyobb stilli mozgatója Kolár Nándor meg­teremtette a népkerti Sportcsarno­kot. Ennek az átalakítása útján ol­csón és jól meg lehetne oldani a miskolci sportemberek óhaját.“ 1931—70. vght. szám. Árverési hirdetmény. Dr. Ágotai Béla ügyvéd által kép­viselt Gyógynövénylikőr, rum. és sósborszeszü­zem rt. és társai javára 60 P tőke és több követelés járulé­kai erejéig a putnoki kir. járásbí­róság 1930 11391—2. sz. végzésével el­rendelt kielégítési végrehajtás foly­tán végrehajtást szenvedőtől 1930. évi december hó 29. napján lefog­lalt 2050­­-re becsült ingóságokra a putnoki kir.­­biróság 12.828—1930. számú végzésével az árverés elren­deltetvén, annak az 1908. évi XLI. t.-c. 30. §-a alapján megnevezett, dr. Sebestyén Ernő ügyvéd által képviselt Weiler Mór javára 91 P 90 f s jár., dr. Vázsonyi János ügy­véd által képviselt Kelemen D. és tsa 38 P 23 f s jár., dr. Vadász Já­nos ügyvéd által képviselt Beton és Műkőárugyár javára 150 P 69 fill. s jár, továbbá a foglalási­­könyvből ki nem tű­nő más foglaltatok javá­ra is, az árverés megtartását elren­delem, de csak arra az esetre, ha ki­elégítési joguk ma is fennáll és ha ellenük halasztó hatályú igénykere­set folyamatban nincs, végrehajtást szenvedő lakásán, Járdánházán leendő megtartására határidőül 1931 március hó 6. napjának délutáni 3 órája tűzetik ki, amikor a bíróilag lefoglalt bútorok, lovak, tehén, sze­kereket a legtöbbet ígérőnek kész­­pénzfizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is el fogom adni, még akkor is, ha a bejelentő fél a hely­színen nem jelenne meg, ha csak el­lenkező kívánságot írásban nem nyilvánít. Putnok, 1931 január 26. Steinsdorfer Viktor sk. kir. kir. végrehajtó.

Next