Reggeli Hirlap, 1933. március (42. évfolyam, 49-73. szám)
1933-03-17 / 62. szám
Miskolc, XLIL évf. 62. Ám 10 fillér Péntek 1933 március 17. Reggeli Hírlap Szerkesztőség és kiadóhivatal Miskolc, Hunyadi utca 2 Foll^l/h C7*l°lXASZf A • Pf^TVFR 21TW1A1 Szerkesztőségi telefon: 498 és 616 Előfizetési ár egy hónapra Miskolcon 260, vidéken 280 P r MCrHEMln . r CI1EK UUUTM Kiadóhivatali telefon : 299 - Éjjel: 565 Kánya Kálmán külügyminiszter megérkezett Rómába Az olasz sajtó rendkívül szívélyes fogadtatásban részesítette a magyar külügyminisztert Róma, március 16. Kánya Kálmán magyar külügyminiszter csütörtökön délután 6 óra 50 perckor Háry András kriinál magyar követ és Máriássy Zoltán miniszteri tanácsos kíséretében Rómába érkezett. A pályaudvaron magyar részről Barcza György vatikáni magyar követ vezetésével a magyar követség tagjai, míg olasz részről Savici külügyi államtitkár fogadták. A pályaudvaron nagy tömeg gyűlt egybe s az érkező külügyminisztert lelkesen megéljenezték. A külügyminisztert elsőnek Savici olasz külügyi államtitkár, majd Barcza György vatikáni magyar követ üdvözölték. Az állomásról Kánya külügyminiszter Háry András kíséretében a magyar követségre hajtatott. A lapok élénken fogalkoznak Kánya Kálmán magyar külügyminiszter érkezésével. A Gravorro Fascista azt írja, hogy valahányszor a magyar nemzet képviselője Rómába érkezik, mindig őszinte barátsággal és örömmel üdvözöljük, így most is, amikor Kánya Kálmán, az új magyar külügyminiszter érkezik Olaszország fővárosába. A Giornale d‘ Italia melegen üdvözli a külügyminisztert, hangsúlyozva, hogy szükségtelen kiemelni újólag az olaszmagyar barátságot, amely annyira szilárd és bensőséges, hogy az európai egyensúly egyik legerősebb biztosítékává vált. A magyar követség Kánya Kálonán külügyminiszter tiszteletére este vacsorát adott, amelyen részt vett Háry András kriinált magyar követ, Nicki Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, Apor Gábor báró és Wodianer követségi tanácsosok, valamint a magyar követség tagjai. MacDonald a leszerelésről Előterjesztette öt pontból álló gyakorlati tervezetét, amely Magyarországnak 60, Ausztriának 50, Jugoszláviának és Csehországnak 100, Romániának 150 ezer főnyi hadsereget engedélyez . Az angol miniszterelnök a külügyminiszterrel együtt ma Rómába indul Genf, március 16. Valamennyi nemzet képviselői, valamint a közönség és a sajtó rendkívül nagy érdeklődése mellett tartotta meg csütörtök délután a leszerelési értekezlet főbizottsága rendkívüli ülését, amelyen MacDonald angol miniszterelnök elmondotta nagy beszédét a leszerelésről. A különböző nemzetek küldöttségeinek vezetői között ott volt Daladier francia miniszterelnök is. Miután Henderson elnök a leszerelési főbizottság rendkívüli ülését megnyitotta, nyomban MacDonald-nek adta meg a szót. MacDonald angol miniszterelnök a világ népeihez szóló komoly intelemmel kezdte nagyfontosságú beszédét. Már hallani lehet — úgymond — a civilizáció roskadozó épületének recsegését. Egy régi barátunk mondotta nemrég, hogy vagy igazságot szolgáltatunk Németországnak, vagy pedig Európa a legnagyobb veszélybe rohan. Ezután hangoztatta, hogy az értekezlet egyszerű elhalasztása a kudarc legsúlyosabb jele lenne. Bejelentette, hogy gyakorlati terveket dolgozott ki, amelyek öt részre oszlanak. Az első rész a biztonsággal foglalkozik a Kellog-egyezmény alapján. A második rész a leszereléssel foglalkozik és megszabja a tényleges haderők létszámát. A harmadik rész a hadianyagok kérdésével foglalkozik. A negyedik rész tiltja a vegyi, bakteriológiai és gyújtogató háborút, az ötödik rész foglalkozik egy állandó leszerelési bizottság felállításával és szervezetével. A határozmányok öt évig maradnának hatályban és pótolni fogják a békeszerződéseknek Németország, Magyarország, Ausztria és Bulgária haderejét korlátozó intézkedéseit. A MacDonald-féle leszerelési javaslat Magyarországnak, Görögországnak és Bulgáriának 60.000, Jugoszláviának és Csehországinak 100.000, Romániának 150.000 és Ausztriának 50.000 főnyi hadsereget javasolt. MacDonald Rómába megy MacDonald szerdán hivatalosan közölte, hogy Rómába utazik és Mussolinival találkozik. Azt akarja megkérdezni, hajlandó-e Mussolini közreműködni a helyzet megmentésén? Útjára elkíséri Sir John Simon külügyminiszter is és mindkettőjüket szívélyes hangú meghívóval Mussolini hívta meg. Az utazás valószínűleg péntek este kezdődik Geniből. Az angol vendégeket valószínűleg Balho légiügyi miniszter várja Genovában, ahonnan a vendégek egy olasz repülőraj kíséretében utaznak Rómába. Aloisi olasz leszerelési delegátus már Rómába utazott, hogy előkészítse MacDonaldék útját. MacDonald és Sir John Simon szombaton érkeznek Rómába. A revízió a tanácskozáson Az olasz sajtó szenzációs beállításban közli a szombati nagyfontosságú találkozó hírét s ennek kapcsán fejtegeti, hogy nem egyéb szerencsétlen blöffnél, hogy a francia közvéleményt a párisi lapok azzal riasztgatják, hogy az olasz—német szolidaritás megtörésére angol,francia és esetleg amerikai front fog kialakulni. Mussolini tiszta helyzetet akar teremteni, nehogy Európa államai két táborra szakadjanak és ezzel veszélyeztessék a világbékét. Genfben olyan megállapodást kell létesíteni, amely épúgy magában foglalja az olasz leszerelési javaslatot, mint a Hoovertervet és a francia konstruktív leszerelési ajánlatot, de arra is el van tökélve Mussolini, hogy az angol vendégminisztereket figyelmeztetni fogja a békeszerződések revíziójának elkerülhetetlen szükségére, mert anélkül Európa sohasem fog megengesztelődni. Lehetetlen állapot, hogy legyenek teljes jogú és jogfosztott nemzetek — ez Mussolini gondolatmenete — mert a jogaiktól megfosztott népek természetszerűleg mindig veszélyeztetni fogják a békét. A lapok élénken foglalkoznak az angol miniszterek római látogatásával. A Messagero a következőket írja: MacDonald római útja az európai politika nagy fordulópontját jelenti. A Stampa azt írja, hogy Európa újjáalkotása lesz a római tanácskozás feladata. I Elénk vitta a képviselőházban a belső kölcsön felvételéről Sándor Pál: A pártszempontnak háttérbe kell szorulnia, amikor az ország érdekéről van szó . Koncentrációra van szükség a parlamentben Budapest, március 16. A képviselőház csütörtök esti ülésén folytatta az állami kölcsön felvételéről szóló törvényjavaslat megvitatását. Kertész Miklós a kapitalizmus és marxizmus helyzetével és megállapításaival kapcsolatban hoszszas elméleti fejtegetésbe bocsátkozott és ezekből azt a következtetést vonta le, hogy az ilyen kölcsönjavaslatok nem segítenek az országon. A transzfermoratórium ügyét tökéletlennek és lehetetlennek tartja, ha azonban már felvettük az ötvenmilliót az alapból, akkor azt nem a deficit eltüntetésére, hanem beruházásokra kellene fordítani. Sándor Pál kijelentette, hogy elfogadja a javaslatot, mert azt az álláspontot vallja, hogy a pártérdekeknek háttérbe kell szorulniuk, ha az ország érdekéről van szó. Erős támadást intézett a pénzügyminiszter adópolitikája ellen. Nincs-e igaza annak, — mondotta — aki az adó kivetésénél igyekszik kijátszani a kincstárt. (Nagy zaj, ellentmondások a jobboldalon: Nincs igaza!) Zsindely Ferenc: Tiszta anarchia, amit mond! Sándor Pál: Hogyan bízzunk abban, hogy a jövő évre tervezett 740 millió pengős költségvetés elegendő lesz akkor, amikor az eddigi csökkentések sem bizonyultak elégnek. Ezután az elnök Sándor Pálnak az adófizetőkre vonatkozó kijelentésével kapcsolatban enunciációt tett. Sándor Pál: Csak azokra értettem, akik képtelenek adójukat megfizetni. (Felkiáltások a jobboldalon: Felhívás az adócsalásra!) A kincstári váltók kibocsátása, a mostani kölcsön a Nemzeti Bank statútumainak megkerülésével történt. A kormány messzemenő takarékosságot érhet el a főispánok létszámának csökkentésével, az egyetemek, a külföldi Collegium Hungaricumok leépítésével és a minisztériumok leépítésével. Malasits Géza hangoztatta, hogy nincsen Európában még egy nép, amely súlyosabb áldozatokat hozott volna a közért, mint a magyar. Fenyő Miksa helyesli, hogy a kormány a transzferalapból vett fel 50 millió pengőt s helyesli a belső kölcsön gondolatát is. Fenyő Miksa beszéde további során az adóemeléseket kifogásolta. A